3.fejezet

  - H�t itt vagy - mondta g�nyos mosollyal - Gondoltam, hogy egy emberlakta telep�l�sen h�ztad meg magad. Ez r�d vall - megl�tta Hikut is - �s ez az embergyerek?... Nem. Ez r�szben d�mon is. Nocsak! Egy korcs.

  Hiku felb�sz�lt ennek hallat�n.

  - �n nem vagyok korcs! - ord�totta d�hvel telve - Nem a sz�rmaz�s hat�rozza meg a milyens�g�nket, hanem a tetteink. Ha ezt vessz�k figyelembe... saj�t ap�d megsebes�t�s�vel �s el�rul�s�val te lett�l korcs.

  - Hogy mer�szeled, te taknyos k�ly�k! Nagyon nagy a sz�d. Jobb lesz, ha elhallgattatod magad, mert m�g baj lesz. Fuss haza az anyucik�dhoz!

  - Ne s�rtegess! T�bb er� van bennem, mint hinn�d. Ismered a mond�st: "Kicsi a bors, de er�s".

  - H�t l�ssuk!

  Sesshoumaru nekiindult a k�ly�knek. Az lengedte InuTaishou-t �s � is t�mad�sba lend�lt. �gyesen v�dte a t�mad�sokat. F�rg�n ugr�lt. F�k�nt sok, apr� rohamokkal bomb�zta a d�mont. Kis termete miatt el�nyben volt, gyorsabban tudott mozogni. Egy darabig �gy folyt a harc. Sesshoumaru megel�gelte, hogy nem tud jelent�sebb sebet ejteni a gyermeken, ez�rt �tv�ltozott. Megmutatta eredeti, hatalmas kutyad�mon alakj�t.

  - Most v�ged! - mondta m�ly hangj�n.

  - Azt k�tve hiszem.

  Hiku is k�vette a p�ld�j�t, csak kicsit m�sk�pp. Inuyash��k mindent r�szletesen elmes�ltek, mikor a j�v�b�l visszaj�tt a kamasz Hiku. �gy azt is tudta, hogy v�ltozott az �t. Ez�rt bekapta az �gk�darabot. F�ny �radt bel�le, majd � is �tv�ltozott. A kutya-Sesshoumaru l�that�an h�tr�lt p�r l�p�st. Nem sz�m�tott r�, hogy egy "korcsb�l" ilyen er�s d�mon v�lhat. S mivel ebben a korban nem volt olyan ismer�s a Shikon no Tama, nem �rtette, mit kapott be a gyerek.

  �jra t�mad�sba lend�ltek. Karmaikkal egym�s test�t kaszabolt�k, �les fogaikat �lland�an a m�sikba v�st�k. V�r fr�ccsent mindenhova, szinte teljesen el�ztatva ezzel az utc�t. Feh�r bund�juk v�r�sesre itat�dott �t a sok v�rt�l. Senki sem tudta, ki fog gy�zni. A harc d�ntetlenre �llt. InuTaishou d�bbenten n�zte az esem�nyeket. Sosem gondolta volna, hogy ebben a cs�pps�gben ilyen hatalmas er� lakozik. Seg�teni akart a fi�nak, de nem volt el�g ereje hozz�. Azonban nagynehezen felt�p�szkodott, de t�bbre nem futotta bel�le. Gondolkozni kezdett. Most m�r �rtette, mi is az a Shikon no Tama, �s mi�rt nem akarta Inuyasha, hogy a k�ly�kn�l legen. "T�l nagy hatalmat ad a fi�nak" gondolta "Vajon b�rni fogja-e a harc v�g�ig ezt a terhet? �rdekes, hgoy sosem hallottam sem az �gk�r�l, sem r�luk. Pedig ez a dolog nem maradt volna csendben. Nagyon k�l�n�sek �s titokzatosak: Hiku �s az apja. Amikor megl�ttam �ket, furcsa �rz�s fogott el. Nem is a f�lelem, hanem valami m�s. De mi?...  Azt mondt�k, elt�vedtek, de �n nem hiszem. Valami m�s �ll a h�tt�rben. Egy d�mon sosem t�ved el. Tal�n... ez nem lehet... vagy m�gis?... Az id�ben utaztak. A mi vil�gunkba. De honnan j�ttek? A m�ltb�l, vagy a j�v�b�l? Ezt a Shikon no Tam�t m�g sosem l�ttam �s nem is hallottam r�la. Vagyis a m�ltb�l nem j�hettek. Akkor biztos vagyok, hogy  a j�v�b�l... De mi volt az a furcsa �rz�s. Annyi biztos, hogy abban az id�ben sesshoumaru �l. A szag abb�l a korb�l val�. Furcsam�d egyik egyik sem �lte meg ott a m�sikat. De a saj�t szagom nem volt benne �rezhet�. Tal�n abban a korban... m�r nem �lek... De most ne foglalkozzak ezzel! Seg�tenem kell ennek a k�ly�knek. Ak�rhogy is, de seg�tenem kell."

  �sszegy�jt�tte �sszes erej�t, �s � is �tv�ltozott. Alig �llt a l�b�n, m�gis t�mad�sba lend�lt. Szerencs�re a m�sik k�t sz�rnyeteg egym�ssal volt elfoglalva, �gy Sesshoumarut v�ratlanul �rte apja t�mad�sa, aki a tork�n�l harapta meg. De nem el�g er�sen. Sesshoumaru egy csap�ssal f�lredobta apj�t. Az vissza is v�ltozott. De az a gyenge t�mad�s el�g volt Hikunak ahhoz,hogy s�lyos csap�st m�rjen a gonosz d�monra. Ennek k�vetkezt�ben Sesshoumaru oldal�n egy hatalmas, m�ly seb keletkezett. Az felvony�tott, �s elter�lt a f�ld�n. Hiku nem akarta meg�lni, �gy utat adott neki a menek�l�shez.

  - Ne hidd,hgoy ennyivel meg�szod. M�g visszat�rek.

  Azzal elt�nt az erd� f�i k�z�tt.

  Hiku is visszav�ltozott. De csak hanyouv�, nem emberr�. Fel�klendezte a szil�nkot, �s visszahelyezte a l�ncra. Odament InuTaishou-hoz.

  - J�l vagy? - k�rdezte agg�d�an.

  - Igen. Semmis�g - lassan felt�p�szkodott - Nagy tettet hajtott�l v�gre, k�ly�k. B�szke vagyok r�d.

  K�zben Inuyasha �s Izayoi is visszat�rt. Sz�rny�lk�dve n�ztek v�gig a falun. Majd megl�tt�k Hiku�kat. Odarohantak hozz�juk.

  - MI t�rt�nt itt? - k�rdezt�k egyszerre.

  - Sesshoumaru itt volt - v�laszolta InuTaishou - De hiku elkergette innen. Legyelte a Shikon no Tam�t, majd �tv�ltozott, �s...

  - Lenyelted a Shikon no Tam�t!? - f�rmedt r� fi�ra Inuyasha - Megmondtam, hogy ne tedd ezt!

  - De apa! M�sk�pp nem siker�lt volna. Sesshoumaru minenkit meg�lt volna.

  - Szerencs�d,hgoy ez v�szhelyzet volt, m�sk�l�nben...

  - Ne haradudj a fiadra! - csit�totta le InuTaishou - J� gyerek ez , csak heves term�szet�. Ne vedd s�rt�snek, de olyan, mint te. Tudod, a fiatal �nmagamra hasonl�t m�g. �n is ilyen voltam. M�g "nem t�rtek be" - nevet -  De j� nevel�ssel nagyszer� ember �s egyben d�mon v�lhat bel�le.

4. fejezet

  A d�mon saj�t szavai hallat�n �jra gondolkod�ba esett. "T�nyleg! A fi� sok hasonl� tulajdons�got hordoz, mint �n. Inuyasha egy hanyou. Egyik sz�l�je ember, a m�sik d�mon volt." R�n�zett Izayoira. Az �szrevette a pillant�s�t, �s pirongva elford�totta tekintet�t. A d�monnak furcs�n l�ktetett a sz�ve t�le. " Mindig ez t�rt�nik, ha l�tom. T�n csak nem szerelmes vagyok bel�!... � ember, �n d�mon! Inuyadha a j�v�b�l j�tt �s hanyou! M�g a neve kezdete is az, mint az eny�m: Inu. Lehets�ges ez? �n �s Izayoi? Akkor Inuyasha a... fiam!"

 Gondolatait Hiku t�rte meg.

  - Valami baj van?

  - Nincs - v�gta r� - Semmi baj

A harc ut�n nagy felfordul�s volt. A h�zak egy r�sze lerombolva. Volt, amelyiknek csak a teteje gyulladt ki. T�bb ember meghalt a Sesshoumaru okozta s�r�l�sekben. �ket el kellett temetni. Inuyash��k is seg�tettek eben �s r�szt vettek a h�zak fel�p�t�s�ben. B�r InuTaishou nem er�s�d�tt meg, makacss�g�nak k�sz�nhet�en �gy is kivette a r�sz�t a munk�latokban. A kis Hiku is hasonl�an viselkedett. Sesshoumaru s�lyos sebeket ejtett rajta. De �t ez cs�ppet sem �rdekelte. N�hol m�g mindig v�rzett, de nem t�r�d�tt vele. �gy �rezte, hogy r�sze volt a k�rokoz�sban. Szinte meg�ll�s n�lk�l dolgozott. (Csak akkor �ll meg egy pillanatra, mikor Izayoi utol�rte, �s siker�lt neki egy-egy sebet lekezelnie, de a n�nek �lland�an ut�na kellett futkosnia, mert a k�ly�k nem b�rt sok�ig ott �lni �s v�rni, m�g az gy�gy�tja.)

Est�re a falu a munka nagyr�sz�vel v�geztek. Inuyash��k visszamentek Izayoi h�z�ba. A n� felt�lalta a vacsor�t. Mind j�t ettek bel�le: nagyon �hesek voltak.

Hiku a csata �ta most el�sz�r v�ltozott vissza hanyoub�l emberr�. B�r ezt nem kellett volna. M�g az el�z� alakj�ban volt, nem �rezte olyan f�jdalmasnak a sebeket. De most sz�rny� k�n futott rajta v�gig. A f�jdalomt�l �sszeesett �s elvesztett az eszm�let�t. A t�bbiek ijedten �lltak fel az asztalt�l, �s mentek oda hozz�. Bevitt�k a vend�gszob�ba. Izayoi pr�b�lta megnyugtatni a fi�kat.

-Ne agg�djatok! Csak sok v�rt vesztett. Ny�lt sebekkel dolgozott �s nem engedte, hogy lekezeljem. De holnapra jobban lesz.

-Akkor j� – s�hajtott�k.

-Nagyon rendes fi�. Lelkiismeretes �s seg�t�k�sz. L�tszik, hogy az �desanyja ember �s hogy j� nevel�st kapott... B�r mikor reggel elment�nk Inuyash�val, m�g nem gondoltam volna r�la – ekkor InuTaishou-ra n�zett – Azt hiszem, nem mag�t�l �bredt r� ezekre a dolgokra.

-Igen – b�lintott a d�mon – Elbesz�lgettem vele egy kicsit. Nem gondoltam volna, hogy �gy hatottam r�.

-K�r, hogy Sesshoumaru-ra nem tudt�l �gy hatni.

-Akkor m�g nem voltam ilyen “szel�d”. B�r lenne egy gyermekem, akivel ugyan�gy b�nhatn�k, mint Hikuval!

Tekintet�t titkon Inuyash�ra ford�totta, aki �szrevette ezt. A hanyou gondolkod�ba esett. “Vajon mit tud r�lunk? Hiku elmondta volna? Nem hiszem. Tal�n mag�t�l j�tt r�?”

Nem volt t�bb id� gondolkodnia ezen. InuTaishou fel�llt.

-Gyere Inuyasha! Besz�lni szeretn�k vele... n�gyszemk�zt.

Kimentek az udvarra.

-Nos? – k�rdezte a hanyou – Mir�l akart�l besz�lni velem?

-Rem�ltem, te megmondod.

-Mi?

-Mi�ta itt vagytok, gondolkoztam rajtatok. Sok minden megfordult a fejemben. �s magamt�l r�j�ttem, kik is vagyok. A j�v�b�l j�ttetek, ugye?

-Igen.

-Ott tal�lkozt�l Sesshoumaruval?

-Igen.

-Mennyi id�t utaztatok el�lre?

-�gy 70 �vet.

-�s a ti korotokban �n... m�r nem �lek?

-I-... igen.

-�s te... a fiam vagy, Hiku pedig... az unok�m?

-Igen.

N�m�n �lltak egym�ssal szemben. Nem mozdultak. �szaki sz�l s�v�tett v�gig az udvaron. InuTaishou megd�bben�s�re Inuyasha szem�b�l k�nnyek sz�ktek el�, �s folytak v�gig az arc�n. A hanyou �t�lelte a d�mont �s zokogni kezdett.

-Olyan rossz, hogy nem vagy mellettem a mi korunkban! Hi�nyzol! M�g csecsem� koromban meghalt�l, �s nem sokkal k�s�bb anya is, vagyis Izayoi. Gyermekkorom �ta egyed�l voltam. Nem voltatok mellettem a neh�z napokon. Mikor megtudtam, hogy melyik korba ker�lt�nk, �s tal�lkoztam veled �s Izayoival, legsz�vesebben �t�leltelek volna mindkett�t�ket.

-Inuyasha! – a d�mon nem tudott mit mondani. Az � k�nnyei is eleredtek.

Hossz� percek ut�n abbahagyt�k a s�r�st. InuTaishou tudott el�sz�r megsz�lalni.

-�r�l�k, hogy a fiam vagy... vagyis leszel, vagy valami ilyesmi.. B�szke vagyok r�d �s Hikura is. B�r a j�v�ben meg fogok halni, azzal a tudattal teszem, hogy a fiam megtal�lja a boldogs�got.

-J� �jra l�tni �s hallani a hangodat.

-Nekem meg az a j�, hogy van egy fiam, aki szeret, �s lesz egy szerelmem is, Izayoi... Aprop� Izayoi! Jobb, ha nem mondjuk meg neki, mi fog vele t�rt�nni. �n d�monk�nt fel tudom fogni ezt az id�utaz�sos dolgot, de � nem biztos. Majd megmondom neki, ha elj�n az ideje.

-J�.

-�s Inuyasha! Hogy jutottatok �t ebbe a korba?

-M�g magunk sem tudjuk pontosan. Van egy k�t, amivel m�r egy ideje utaztunk az id�ben, de ezzel csak k�t id�s�k k�z�tt. A j�v�be ment�nk �t. Ott ismerkedtem meg Hiku �desanyj�val, Kagom�val. Nagyon sz�p l�ny... – Inuyasha kicsit elkalandozott, de ezt �szrevette mag�n – Nos. Hol is tartottam? Ja igen, megvan! M�g a fiam sz�let�se el�tt megjelent az onnan viszony�tott j�v�b�l Hiku kamasz form�ja. Seg�tett nek�nk a neh�z id�kben. � is a k�ton �t j�tt, �s mondta, hogy hamarosan r�j�v�nk, hogy m�k�dik.

-Azt mondtad, hogy k�t id�s�kot folyamatosan tudtatok l�togatni. Hogy?

-Kagome a Shikon no Tama seg�ts�g�vel tette ezt...

-Akkor ez a kulcsa! Mivel Hikun�l volt akkor az �gk�darab, �gy arra gondolok, hogy olyasminek kellet a fejetekben j�rni, ami ebb�l a korb�l val�, vagyis r�nk.

-Igen, ez az! �pp azt eml�tettem meg a fiamnak, hogy milyen j� neki, mert �lnek a sz�lei, de nekem sajnos nem.

-Titkon azt akartad, hogy tal�lkozz vel�nk.

-Val�sz�n�.

-Vagyis csak arra a korra kell er�sen koncentr�lnotok, ahova menni akartok, �s ennyi.

-Milyen egyszer�, m�gsem j�tt�nk r�.

-Tal�n a t�rt�ntek miatt nem volt el�g id�t�k gondolkodni rajta.

-Lehet.

Visszamentek a h�zba. Izayoi nem k�rdezte meg, mi t�rt�nt odakinn. Hiku m�g nem volt eszm�let�n�l, csak est�re �bredt fel. Inuyasha le�lt mell�je. A fi� �t�lelte apj�t.

-Apu! – �r�lt neki, hogy ott van.

-Tudod, hogy b�szke vagyok r�d?

-Mostm�r igen.

Beletelt m�g p�r h�tbe, mire Hiku fel�p�lt. Ez alatt az id� alatt InuTaishou is teljesen j�l lett. T�bbet j�rt ki az utc�ra s�t�lni �s seg�teni Izayoinak. A falu feh�rn�p�nek felt�nt a d�mon, de nem �gy, mint egy sz�rny, hanem mint egy j�k�p� f�rfi. Ez a bar�tn�i l�v�n Izayoi f�l�be is eljutott. Ekkor d�bbent r�, hogy az t�nyleg j�l n�z ki. �s v�gre �gy tekintett r�, mint egy n� a f�rfira. Egyre jobban k�zel ker�ltek egym�shoz. Egyik este haza sem j�ttek, csak m�snap reggel. A k�t fiatal mosolyg�sa csak egyet jelentett Inuyash�nak: “Akkor pontosan 75 �vet ugrottunk vissza az id�ben”

�s j�l gondolta. �gy egy h�nap m�lva a falu orvosa meg�llap�totta, hogy Izayoi terhes, �s mindenki tudta, kit�l. A k�t szerelmes meg�g�rte, hogy fi� lesz (�s persze az lesz ^^) akkor az Inuyasha nevet kapja.

Elj�tt az ideje, hogy Inuyasha �s Hiku visszat�rjen a saj�t korukba. InuTaishou-�k is elk�s�rt�k �ket a k�thoz.

-H�t akkor – kezdte a d�mon – �r�l�k, hogy megismertettelek titeket.

-Rem�lem, j� id�s�kba ker�lt�k – mondta Izayoi.

Elb�cs�ztak egym�st�l. Inuyash��k beugrottak a k�tba. Hiku el�vette az �kk�darabot. Er�sen koncentr�lni kezdett abba az id�be, ahova menni akartak. Inuyasha is ezt tette. Er�s, pirosas f�ny t�madt k�r�l�tt�k. Mikor ez abbamaradt, mindketten feln�ztek. Egy �p�let plafonj�t l�tt�k.

-Eddig j� – mondta a hanyou.

Kim�sztak. A k�rny�k Kagom��k vil�g�hoz hasonl�tott. Bel�ptek a h�z ajtaj�n. �gy l�tszik, csak p�r m�sodperccel az elt�n�s�k ut�nra �rkeztek vissza, mivel Kagome m�g mindig s�rt �s k�r�l�tte volt az �desanyja �s a nagypap�ja is. Hiku odarohant a l�nyhoz.

-Anyu! �gy sajn�lom, hogy megb�ntottalak – �s k�zben �t�lelte – M�t�l minden m�sk�pp lesz. Rendesen j�rni fogok iskol�ba, nem rosszalkodok. Meg�g�rem!

Kagome csod�lkozva n�zett fi�ra. Majd Inuyash�nak int�zte szav�t.

-Dr�g�m! Nagyon �gyes volt�l, b�rhogy is csin�ltad. P�r perce mentetek el, �s ekkora v�ltoz�s t�rt�nt volna?

-Nem �n csin�ltam, hanem az �desap�m.

-Hogy?

-Visszament�nk az id�ben j� sok�ig. �s ott sok minden t�rt�nt.

Kagome most vette �szre a hegeket a fi�n.

-Ezt az ottani Sesshomarut�l szereztem – mondta Hiku.

Mindent elmes�ltek, ami ott t�rt�nt vel�k. A t�bbiek csak �mulva hallgatt�k az esem�nyeket. V�g�l Kagome sz�lalt meg mosolyogva.

-Akkor h�t egy teljesen m�s Hiku �ll itt el�tt�nk?

-Igen – v�laszolta a fi� b�szk�n – Egy er�s miko-t, egy hatalmas d�mont �s egy �rz� embert l�ttok egyszem�lyben.

V�GE