A kisl�ny n�m�n figyelte, ahogy a fi� fut a t�megen �t. Nagyon helyes volt, selymes fekete haja �s csillog� �j k�k szeme volt, ami izgatottan f�nylett. Szik�r termet�vel k�nnyed�n rep�lt kereszt�l a t�megen.

A kisl�ny mosolygott. A fi� �rtatlan �s tiszta volt. � lesz az els�.

Szorosan fogott egy kis t�rgyat, visszafordult a sik�tor fel�, �s elt�nt az �rnyak k�z�tt.

Milyen gyorsan tud rohanni?

Csak ez forgott Darien agy�ban, ahogy olyan gyorsan rohant a piszkos utc�n, ahogy csak b�rt, �pp csak ki tudott ker�lni egy fekete lovat, ami egy hint�t h�zott, �s egy p�r fiatal fi�t, akik egym�st kergett�k. Ha egy m�sodpercre is hib�zna, elesne.

Eg�sz karrierje m�lott ezen. T�ls�gosan is el akarta �rni �lmait ahhoz, hogy most egy hiba miatt minden el�sszon.

V�g�l is nem mindenki lehetett kifut�fi� egy olyan vil�gszerte elismert �js�gn�l, mint a New York Tud�sa. �s ha j�l ki tudja j�tszani lapjait, a kev�s elit �r� k�z� tartozhat, vagy tal�n szt�r riporter lehet, ami a legnagyobb megtiszteltet�st jelenti az �js�g�r� t�rsadalomban. Legal�bbis sz�m�ra.

De el�sz�r tov�bb kell l�pnie ebb�l a kifut�fi�skod�sb�l, �s felfel� l�pni a rangl�tr�n.

Darien el�tt felcsillant az es�ly, mikor a c�mlapszerkeszt� Mr. Tsukino szem�lyes h�vta f�lre egy munka miatt. Mr. Hinonak az egyik legkedveltebb riporternek pap�rra volt sz�ks�ge, hogy g�pelni tudjon, �s valami csoda folyt�n (legal�bbis Darien �gy hitte) a rakt�rban nem volt ilyen pap�r, h�la az �jonnan fogadott k�szletfenntart� fi�nak, aki m�g nem tanult bele a munk�ba. A lapz�rta k�zeledett �s Mr. Hino cikk�nek 3 �r�n bel�l el kellett k�sz�lnie. Mr. Tsukino idegeskedett a k�sleked�s miatt, �s sietett, hogy k�sz legyen a pap�rokkal, hogy haza mehessen feles�g�hez �s l�ny�hoz. Azonnal akci�ba l�pett, amint megl�tta Darient els�t�lni.

Ha Darien id�ben megszerzi a pap�rokat, � a nap megment�je. �s tal�n t�nyleg lesz es�lye el�rni a csillagokat.

Gondolatai eszeveszetten sz�guldoztak, hol k�sz�netet mondott az Istennek, hol feladat��rt agg�dott. Darien szor�totta a pap�rk�teget, ami pap�rzacsk�ban volt sp�rg�val �tk�tve. Mivel m�r 3 �ve kifut�fi� volt, gyakran j�rt boltba, azonnal leadta a rendel�st, amint be�rt a boltba. N�h�ny k�v�ncsi n� �s f�rfi pr�b�lta feltartani, de Dariennek siker�lt elt�nnie az utca t�meg�ben miel�tt feltehett�k volna k�rd�seiket.

Kincs�t mag�hoz szor�tva �tugrott egy s�ros t�csa f�l�tt. Nem l�tta az apr�l�nyt, aki el� sz�kkent, am�g nem volt t�l k�s�. A l�ny el�g gyors volt ahhoz, hogy kiker�lje a fi�t, de a fi� nem tudta elker�lni, hogy ne l�pjen a l�ny ruh�j�nak alj�ra. Dariennek alig volt ideje arra, hogy h�tra helyezze tests�ly�t, �s h�ttal essen a s�ros pocsoly�ba.

Ahogy h�t�ra esett az �tk�z�st�l minden leveg� ki�ramlott t�dej�b�l, a leveg� bent akadt, mellkasa f�jt. Egy pillanati k�bult ut�n esz�be jutott, hogyan kell l�legezni, �s fel�lt. K�rben�zve kereste a kisl�nyt, agg�dott, hogy f�jdalmat okozott neki vagy megijesztette. De egyetlen kisl�ny sem volt a k�rny�ken, m�g csak egy apr� n�i alak sem.

Ruh�ja t�nkre ment, �s �rezte, hogy haja �gnek �ll a nyirkoss�gt�l. Haj�t �sszekente a piszok �s a s�r, ami helyes arc�t is bekente, amit�l egy pajkos 12�ves fi� benyom�s�t keltette.

„Whoa!” ki�ltott egy hang f�l�tte. Azonnal oldal�ra fordult �s felugrott, el a pat�k �s szek�r kereke �tj�b�l.

Darien megk�nnyebb�lten fels�hajtott, csukott szemmel, n�m�n mondott k�sz�netet, hogy a faluban lovas oktat� nagyb�tyj�n�l vizsg�zott id�t�lt�s gyan�nt.

A pap�rok! Esz�be jutva kincsei, a piszkos kez�be szor�tott csomagol�sra n�zett.

A barnapap�r csomagol�sa vizes �s s�rral bor�tott volt. Darien undorodva csukta be szem�t, �s a m�g�tte l�v� banknak d�lt. Most mi lesz? Elbukott. Sosem �ri el �lm�t. Nem kellett volna leveg�t vennie, miut�n elesett, mikor es�lye lett volna befejezni nyomorult �let�t.

Egy gy�ny�r� angyali hang szak�totta f�lbe v�gzetes gondolatait. „Darien!”

A s�ros fi� �j k�k szem�t a k�zeled� angyal fel� ford�totta. A k�nos helyzet ellen�re, hirtelen elmosolyodott. Az ismer�s angyalon baba k�k s�t�l�ruha volt, kis b�rsony kalappal, egy csokor baba k�k vir�ggal a szeg�lye k�r�l. A k�k j�l illett nagy, baba k�k szemeihez, ibolyasz�ngy�r�t var�zsolva k�r�. Aranysz�ke haja f�rt�kben l�gott ki kalapja al�l, amik kr�msz�n� arca k�r�l lebegtek a sz�lben. Az aggodalom arc�n semmit nem vett el sz�ps�g�b�l. Darien sz�m�ra a l�ny b�rmilyen �rzelmet mutathatott volna, ugyanolyan gy�ny�r� maradt volna.

„Darien, j�l vagy? L�ttam, hogy elest�l, �s idej�ttem, �s l�ttam, hogy… az a l� majdnem… j�l vagy?” k�rdezte, dadogva leveg��rt kapkodva. A fi� szerint, a l�ny hangja csengetty�k�nt sz�lt.

„Ah… igen, j�l vagyok. Csak kiment bel�lem az �sszes leveg�.”

„Oh, n�zd csak piszkos, �s saras lett�l. Ne haragudj, de mi�rt rohant�l �gy, mint egy vill�m? Alig ismertelek fel, m�g az es�s, nem �ll�tott meg. Oh, ne, ne csin�ld, teljesen besarazod az arcod, ha a kezedet haszn�lod. Engedd, had seg�tsek.”

Darien szeme elkerekedett, mikor a l�ny feh�r zsebkend�j�vel egy folt piszkot t�r�lt le arc�r�l, an�lk�l, hogy az etikett szab�lyait egy pillanatig is figyelembe vette volna. A l�ny elpirult tette miatt, �s egy perc ut�n �gy d�nt�tt, �tadja a lehet�s�get a fi�nak, hogy saj�t mag�t tiszt�tsa le. Mikor elvette a zsebkend�t a l�ny kez�b�l, ujjaik egym�shoz �rtek, �s egy szikr�nyi elektromoss�g futott v�gig rajtuk.

„Ezeket a pap�rokat vittem ap�dnak. Els�sz�m� riportere kifogyott a pap�rb�l, �s sz�rny� nagy sz�ks�ge van r�, hogy befejezhesse riportj�t.”

„Ezt is k�rte?”

„Mit?” k�v�ncsian n�zett a l�nyra. A szeme rabul ejtette az �v�t, rossz kedv�t lassan vid�mabbra v�ltotta.

„N�zd” f�lig nevetett, f�lig kijelentette. Kelletlen�l megt�rt�k a szemkontaktust, hogy egyszerre a fi� kez�ben l�v� csomagol�sra pillantsanak.

Ott, jobb kez�ben a csomagol�s m�g� rejtve volt egy gy�ny�r� baba r�zsasz�n r�zsa. Annak ellen�re, hogy a csomagol�s �s Darien is piszkos �s s�ros volt, a r�zsa t�k�letesen tiszta volt, mintha csak most vette volna el�, �s adta volna neki egy vir�g�rus.

Darien megfagyott. „Hogy ker�lt ez ide? Nem eml�kszem, hogy vettem volna, vagy fogtam volna…”

„Gy�ny�r�” suttogta finoman. Darien egy kis adag tiszteletet fedezett fel a l�ny hangj�ban a k�s�rteties aj�nd�k ir�nt. Meglepve ett�l az �rzelemt�l, sz�vd�gleszt� vigyor jelent meg ism�t arc�n.

„Lehet, hogy gy�ny�r�, de elt�rp�l a te ragyog�sod mellett. Fogadja le, h�lgyem” m�lyen meghajolt, �s felemelte az aj�nd�kot. A l�ny szeme csillogott az �r�mt�l, �s p�r �nt�tte el arc�t, mikor kegyes kez�vel a n�v�ny fel� ny�lt. Ujjai a sz�r k�r� fon�dtak, ott, ahol a fi� ujjai is voltak, de egyik�k sem eresztett. Szemeik �sszekapcsol�dtak, mindketten mozdulatlanok maradtak, kez�k �sszefon�dva, csak a r�zsa volt k�zt�k. „Ismered a r�zsasz�n r�zsa t�rt�net�t?”

Fogalma sem volt, mi�rt mondta ezt. Nem is tudta, hogy a r�zs�knak t�rt�net�k van. De olyan volt, mintha agy�t nem � ir�ny�totta volna, hangja suttog�sba m�ly�lt, ahogy k�zelebb l�pett a l�nyhoz.

A l�ny nem tudta elvonni szem�t a fi� t�ncol� szem�t�l. Pr�b�lta eld�nteni, hogy �j k�k vagy tengerk�k volt, mikor a fi� feltette a k�rd�st. Milyen t�rt�net? Mi �t�tt bel�? Mi�ta ismeri, egyszer sem volt m�g ilyen lovagias vagy romantikus. B�r a fi� arca nem t�kr�zte gondolatait. Meg kellett volna k�rdeznie, hogy mire gondolt. „Persze.”

Ez meg honnan j�tt? �s mikor lett a hangja ilyen k�nny�, mintha remegne a sz�lben.

A fi� vigyora sz�lesedett a l�ny mosolya l�tt�n. Egyik�k sem tudta, mi t�rt�nik, de m�r is �rdekelte �ket.

Am�g valaki nem �tk�z�tt a l�ny v�ll�nak, �s l�kte el finoman a fi�t�l. A fi� elengedte �t is �s a r�zs�t is, a var�zs az utca ny�zsg�se miatt megt�rt. Darien megk�sz�r�lte a tork�t, zavarba j�tt tette miatt. „Nos, mennem kell.”

„Nem maradhatsz m�g egy percig?” Ahogy kimondta a szavakat, mag�ban letolta mag�t. Persze, hogy nem maradhat, el�bb mondta, hogy feladata van. M�gis azt akarta, hogy vele maradjon. Fi�s t�r�d�se azonnal megfogta �t, �s ahogy a szembe n�zett a fi�, att�l k�l�n�snek �rezte mag�t. �pp azon volt, hogy visszasz�vja k�rd�s�t, mikor a fi� megsz�lalt.

„Nem maradhatok, de gondolom, l�tni akarod ap�dat?” �j k�k szemei pajkoss�got sug�roztak. A l�ny v�laszk�nt elmosolyodott. Mire k�sz�lt a fi�?

„Szeretn�m.”

„Akkor, �g�rem, �gy rohanunk, mint a sz�l.”

Mindketten sz�vb�l nevettek, mikor a fi� megfogta a l�ny kez�t, �s az �js�gos iroda fel� kezdtek rep�lni, egyik�k sem hagyta abba a mosolyg�st, m�g akkor sem, mikor �tt�rtek a t�megen, egy pillanatra sem engedve el egym�st.

„T�nyleg nem tudom, mi t�rt�nt vele, Ken. Egyik pillanatban mellettem volt, a k�vetkez�ben hi�ba kerestem az utc�n.”

„M�r p�r milli�szor elmondtad ezt, Ilene. Nyugi, Serena feln�tt m�r, nem fog nagy-”

„Serena! Hova az Istenbe t�nt�l?” sietett Ilene l�ny�hoz, any�skodva meg�lelve, �s �tvizsg�lva k�lalakj�t. „A kalapod mindgy�r leesik, a hajad biztos, hogy k�cos lesz est�re. A arcod t�l piros, nem fogsz bel�zasodni, ugye? Oh, Istennek h�la, j�l vagy! N�zz a kezedre! Piszkos �s saras-”

„Darien, mi az �rd�g t�rt�nt veled?” hallotta Ilene f�rje ki�lt�s�t. L�nya t�rsas�ga fel� fordulva, majdnem ott helyben �jult el.

A fi� piszkos volt, �s saras. Az � arca is piros volt k�l�nb�z� a f�raszt� feladatokt�l, �s kez�n �llt a s�r.

„Sajn�lom, hogy k�stem uram, de elestem. Rem�lem nem ment t�nkre az �ssze pap�r.”

„Rem�lj�k, hogy nem, k�l�nben levonjuk a fizet�sedb�l. Mostant�l jobban oda kell figyelned, fi�. Mi az �rd�g tartott eddig? Egy egyszer� es�s nem tarthatott eddig. Serena, j�l vagy, te l�ny? K�rj bocs�natot any�dt�l, hogy �gy megijesztetted.”

„Sajn�lom, mama” mondta b�nb�n�an, b�r a mosoly nem hagyta el arc�t.

„Tsukino, hol a- oh, itt van. Mi tartott eddig, fi�? M�r kezdtem azt hinni- Miss. Serena, Mrs. Tsukino, �r�l�k, hogy l�tom magukat. J� �g, mi t�rt�nt? A pap�rok �t vannak �zva! Fi�-”

„Nyugalom Hino. Fi�, nyisd ki a csomagol�st, �s n�zd �t a pap�rokat. Ha nincs el�g tiszta, fi�, nem sz�m�t, mi�ta dolgozol vel�nk…”

A szerkeszt� szava elakadt, mikor a csomagol�st kibontott�k. A h�rom f�rfi elkezdte kiszedni �s szort�rozni a halom pap�rt, aszerint, hogy haszn�lhat�ak-e m�g.

„Dr�g�m, biztos, hogy j�l vagy?” k�rdezte Ilene m�g egyszer, l�ny�ra n�zve, kicsit �sszesz�k�tett szemekkel, a hazugs�g ak�r egyetlen apr� szikr�j�t is figyelve.

Serena m�g mindig mosolygott anyj�ra. Darien m�g mindig fogta a kez�t, a r�zsa m�g mindig �sszefont ujjaik k�z�tt volt. A fi� j�les� jelenl�te volt az oka j�kedv�nek, �s mindegy, hogy mi t�rt�nt, nem tudta megt�rni az �rint�s var�zs�t. „J�l vagyok any�m. T�nyleg sajn�lom, hogy aggodalmat okoztam. L�ttam, hogy Darien elesik, �s majdnem el�t�tte egy l�. Meg kellett n�znem, hogy j�l van-e. R�g �ta kerest�l?”

Ilene el�gedett volt l�nya vallom�s�val. „El�gg� dr�g�m, ut�na, �gy d�nt�ttem, megl�togatom ap�dat. Ijedtemben biztos nem vettelek �szre, mert ha l�ttad Darient elesni, k�zel lehett�l. Mi van a kezedben?”

Ken Tsukino hallgatta csal�dja besz�lget�s�t, �s �szrevette, hogy alkalmazottja fogja l�nya kez�t. Azt is �szrevette, hogy mindketten mosolyognak. �sszevonta szem�ld�k�t. „Engedd el a l�nyom, fi�.”

Az �rint�s er�s�d�tt, mintha kez�k v�gs� b�cs�t vett volna egym�st�l, �s elengedt�k egym�st.

Mindketten abba hagyt�k a mosolyg�st.

Hino megsz�lalt. „Ah, ez az. A k�zep�nek nagy r�sze �rintetlen. Szerencs�d van fi�, ez el�g lesz.”

Ezzel a f�rfi el�gedetten kirohant a szob�b�l.

„Igen, szerencs�s vagyok.” Tsukino csak er�lk�dve hallotta meg, amit Darien d�rm�g�tt orra al�.

Ilene finoman mosolygott, ahogy a k�t fiatalra n�zett. Mindketten f�l�nken pillantottak egym�sra �s elpirultak, mikor tekintet�k tal�lkozott egy f�l pillanatra, miel�tt valamelyik f�lre n�zett volna. Boldogan a bimb�z� szerelemt�l, �gy d�nt�tt, elvonja f�rje figyelm�t, miel�tt az �szre venn�, �s v�get vetne a dolgoknak.

„Dr�g�m, mi ez a kezedben?” ahelyett, hogy v�laszra v�rt volna, Ilene felemelte l�nya kez�t, amiben egy gy�ny�r� r�zsa volt.

Egy t�k�letes, feh�r r�zsa.

Darien �s Serena halkan leveg��rt kapkodott.

„Fi�, te adtad ezt a l�nyomnak?” k�rdezte Ken, hangja meglep�en nyugodt �s halk volt.

„Igen, uram.”

„�s tetszett neki?”

„Igen, tetszett, papa”

„�s megk�sz�nted?”

„Megk�sz�nte, uram.”

„�s mit gondolsz err�l, l�nyom?”

„Nagyon tetszik, papa.”

Ken Tsukino v�gig m�rte a fi�t. M�g sosem n�zte igaz�n meg, �s meg kellett hagyni, azt, ahogy a fi� tartotta mag�t, �s az �nbecs�l�s szem�ben, er�s �s j� jellemre utalt. A fi� k�k szeme el�g �rtatlan is volt. De amit�l ott �s akkor meghozta d�nt�s�t nem a fi� tulajdons�gainak egyike volt, hanem a szerelem a fi� szem�ben, amivel l�ny�ra n�zett, �s mikor l�tta, hogy milyen finoman fogja a l�ny kez�t, ett�l tette meg k�vetkez� l�p�s�t.

„Meg kell �g�rned k�t dolgot, fi�.”

„Igen, uram?”

„El�sz�r is egy �ven kereszt�l FOGSZ udvarolni a l�nyomnak, �s minden r�szlet�t kifejted annak, mit akarsz t�le, azut�n �gyba viheted.”

„Term�szetesen, uram.”

„�s az �v folyam�n k�l�n�sen kem�nyen fogsz dolgozni. A l�nyom a legjobbat �rdemli, �s ha addigra nem leszel az egyik legjobb szt�r riporterem, Isten tudja, m�g egy �vet fogsz v�rni a l�nyomra, am�g ki nem �rdemled a megtiszteltet�st.”

„Elfogadom a felt�teleit, �s biztos�thatom, �rdekemben �ll betartani az �g�rtemet.”

M�g Darien ezt mondta, Seren�ra n�zett, a l�ny violak�k szeme ism�t a fi� �j k�k szem�be f�r�dott. Ken �gy �rezte m�r biztons�gos volt sz�rakozottan elmosolyodni. Ilene r�n�zett �s visszamosolygott.

Miut�n, feles�ge �r�m�re �s zavarba ejt�s�re, r� kacsintott, Ken nyers modora ism�t �rr� lett rajta. „Ilene, vidd haza a l�nyodat pihenni, borzalmasan n�z ki.”

Ilene mosolygott, meghajolt, �s a m�g mindig bambul� Seren�t elkezdte kih�zg�lni a szob�b�l, azt�n meg�llt. „Nem feh�r volt?”

Az abszurd k�rd�st�l, minden szemp�r fel� fordult. „Ilene, mire c�lzol ezzel?”

„A r�zsa. Nem feh�r volt? Sose l�ttam m�g k�kebb r�zs�t �letemben. Biztos eml�kezn�k r�, ha ilyen elb�v�l� sz�ne lett volna.”

Mindenki a n�v�nyre n�zett, ami titokzatos m�don Tsukino asztal�nak sz�l�re ker�lt.

Ken s�hajtott feles�ge viselked�se miatt. „Vacsor�n�l tal�lkozunk.”

Ilene megcs�v�lta fej�t, �s ism�t elindult Seren�val kifel� az ajt�n.

Seren�nak siker�lt ism�t Darien vigyorg�s arc�ra mosolyogni, miel�tt v�gre elhagyta a szob�t. Egyik�k sem tudta, mi van a vir�ggal, de sz�v�kben m�gis �rtelmet nyert a dolog.

A nap v�g�re Hino befejezte id�ben munk�j�t, Tsukino utols� utas�t�sait adta ki az �js�gn�l tipikus utols� percekbeli k�osz�ban. Darien egy j� �r�t t�lt�tt Tsukino irod�j�ban, besz�lve m�ltj�r�l �s j�v�j�r�l, miel�tt a szerkeszt� megnyugodott volna, �s megh�vta volna a kifut�fi�t magukhoz vacsor�ra.

Utols� percben, �tban kifel�, Ken felvette a r�zs�t, �s a legfur�bb dolgot tapasztalta, a r�zsa nem m�lyk�k, hanem aranys�rga volt. Elkapta a fiatalabb f�rfi tekintet�t, �s lassan fel� ny�jtotta, b�r nem igaz�n tudta, mi�rt. A mozdulat term�szetesnek t�nt, b�r egy er�s hatalom ir�ny�totta, amit nem �rtett. M�gis a mozdulat egyszer� volt, nagy jelent�s�ge volt.

Darien titokzatosan elvigyorodott, �s Ken visszavigyorgott.

A k�t f�rfi k�nyelmesen elbesz�lgetett hazafel� �s miel�tt teljesen bes�t�tedett volna, meg�rkeztek. Mindk�t n� meglep�d�tt, mikor megl�tt�k a fi�t, de azonnal befogadt�k.

Amint Ken �s Ilene bementek, Darien oldalra h�zta Seren�t.

Nem besz�ltek, nem volt szavakra sz�ks�g. M�lyen meghajolva ism�t a l�nynak aj�nd�kozta a r�zs�t.

Egy s�t�t, v�rv�r�s r�zs�t.

Szem�k ism�t egym�sra tal�lt, s�t�tk�k violak�kbe f�r�dott, ahogy a fi� felaj�nlotta karj�t, �s a l�ny elfogadta. Mindketten mosolyogtak, egyik�k sem tudta mi�rt, vagy t�r�d�tt azzal, milyen �j �rz�s sz�letett.

A holdf�ny megt�rt az ablakp�rk�nyon. Finom selyem suhog�sa t�rte meg a csendet, ahogy egy aranyhaj� sz�ps�g hajolt ki a sz�rke v�ros �s tiszta �g fel�. Violak�k szemei az �gbolt fel� mosolyogtak, ahogy egy t�k�letes v�rv�r�s r�zs�t tett le.

„K�sz�n�m” Csak ennyit b�rt mondani, m�gis ennek t�bb ezer jelent�se volt. Ak�rhogy is, �rthet� volt.

M�g egyszer bel�legezve az �des, tiszta leveg�t, megfordult �s visszament szob�j�ba, hogy �j herceg�r�l �lmodhasson.

A v�r�s r�zsa v�rt egy percet az �jszak�ban, miel�tt vak�t�an felvillant, �s a nap aranysugar�v� nem v�ltozott a holdf�nyben. Hirtelen �rny�k lepte el, de semmi sem akad�lyozta a f�ny �lland� �raml�s�t, �s mikor visszat�rt a f�ny, az ablakp�rk�ny �res volt.

Valahol lejjebb egy apr�l�ny nevetett boldogan. Halk altat�dal volt hallhat� a sz�lben, ami elvitte v�kony hangj�n azoknak a sz�v�be, akik szerelmesek voltak.

„Egy aranyr�zsa, ami azt �zeni, itt vagyok

�r�kk� bar�tod leszek.

Egy k�k r�zsa, azt jelenti

Tisztelni �s �vni foglak.

R�zsasz�n r�zsa, hogy kimutassam

Hogy l�tom, ahogy sz�ps�ged ragyog,

Egy v�r�s r�zsa, hogy meg�g�rhessem

�s megmutathassam �r�k szerelm�nket.

�s �r�kk� a tied

Egy feh�r r�zsa

Az igaz szeretet�rt

Ami a Hold alatt ragyog.”