Jghideg december
? 2008.05.07. 11:36
Nyolcadik fejezet –msodik rsz
"Elllt a vrzs?"
"Hai...add ide a ktszert!"
"Mit tudtl elmondani neki?"
"Semmit...nem volt r lehetõsgem."
A hangok bizonytalanul ismerõsek voltak. Az eszmletlensg kdn t kzdttem, hogy kinyissam szemeimet, s egy sznalmas nygs hagyta el ajkamat, ahogy a fjdalom bettt. A fejem szdlstõl szott.
"H, azt hiszem, bredezik."
A msodik hang frfihang volt. "Usa? Hallasz?"
Az ajkaim megmozdultak, de semmi sem jtt ki.
"Shhh...semmi baj, Usa. Ne prblj beszlni," mormolta csndesen Mamoru, a hajamat simogatva.
Nem nagyon volt vlasztsom. A szdls nyomaszt volt, s ismt meg kellett adnom magam az eszmletlensgnek.
Gyorsan sttsg burkolt be...s nem sokkal utna a rmlom.
***
Knnyekkel telt szemekkel nztem nyitott ablakombl a tompn megvilgtott Fldet. Szemeim mindenhova nztek, kivve a Hold tvoli horizontjt, mely ijesztõ rnyalat vrss vltozott. Nem akartam rnzni...a tvolban harcolt csatban a katoninkra mrt tmadsok szrnyû rnya volt. Flelem s aggds knnyeit visszapislogva, elfojtottam egy nagyon nem hercegnõhz illõ nyafogst. Anym nem vette szre. Hallgatta, ahogy Endymion sietõs szavakkal beszlt, mindent megtve, hogy figyelmeztesse, s tancsokkal lssa el õt, de mlyen bell tudtam, hogy prblkozsai hibavalak.
Egy hideg, szrs rzs futott vgig a gerincemen, s megremegtem, akaratlanul a kezemben lvõ serleg vizet is megrzva. Nhny cspp a mrvnypadlra loccsant. Endymion felnzett rm, s aggd szemei egy rpke pillanatra tallkoztak az enymmel. A kedvessg s erõ, melyet mlykben talltam futlag megnyugtattak, de a bizonytalansg s flelem hamarosan visszatrt, s a gyomrom fjdalmasan megcsavarodott. Sietõsen letve a serleget az asztalra, magam kr fontam karjaimat, prblva vget vetni remegsemnek.
"Hercegnõ..."
Elllt a llegzetem az ismeretlen hangtl, s az anymra, majd jegyesemre nztem, de nem gy tûnt, hogy hallottk volna a nevemet csndesen lehelõ idegent. Sosem fordult meg a fejemben a flelem. Tagjaim remegse csillapodott, s lassan egy hamis bkessgrzs terjedt el rajtam.
"Hercegnõ..." A hang sima volt, mint az veg. "Jjjn a kertbe!"
Prbltam pislogni, de nem tudtam.
desanym s jegyesem nem nzett fel, ahogy halkan kiosontam a szobbl, mivel valamilyen trkp tanulmnyozsval voltak elfoglalva. Fleim nem hallottk tbb a szavakat, melyeket vltottak. Csak a hangot hallottam.
A folyos tompn volt megvilgtva, de lbaim a stt rnykok ellenre is megtalltk tjukat. Ltsom zavaros volt s fkusz nlkli, gondolataim pedig mulandak.
"A kert, hercegnõ. Jjjn hozzm!"
"Jvk..."
Egy a folyosn elhalad szolga kvncsian nzett rm, de tekintetem sosem ismerte fel õt viszont. Szemeim a kertajtra tapadtak.
"Nagysgos kisasszony? Rosszul rzi magt?" hallatszott a szolgl aggd hangja. Nem figyeltem r, s valahol az agyam mlyn hallottam, hogy az reg nõ llegzete elakad, s vadul segtsgrt kiabl. Felgyorstottam, nem rdekeltek a nõ riadt kiltozsai. Ujjhegyeim megrintettk a kertek fel vezetõ ajt kilincst. Itt nem llt õr. Legtbbjket a csatatrre hvtk...a tvolban lvõ vrs horizontra. Mozdulatlan szemeim mg jobban elkerekedtek, s a kilincs lassan elfordult.
"Hercegnõ..." sziszegte a nõ elõttem, sttsgbe s mly rnykokba burkolzva.
"SERENITY!!!" Az eszeveszett sikolts az desanym volt, de n nem hallottam õt.
"Gyere kzelebb, gyermek," parancsolta csndesen az rnyknõ. Szavai hangosan visszhangoztak agyamban, jllehet alig voltak hallhatak.
Lbaim mozogni kezdtek, de nem nagyon voltam tudatban.
"Nem!!!" Meleg karok ragadtak meg htulrl, visszahzva engem...el az rnyknõtõl. Durvn krbefordtottak, elkerekedett szemem pillantsa tallkozott Endymionval, br alig ismertem meg õt. Egy pillanatig vizsglva engem tkozdott s rzogatni kezdett. "Trj magadhoz, Serenity!"
A rzogats felizgatott, ellenkezni kezdtem, zavarodottsg s dh knnyei csorogtak al arcomon. Hol voltam? Ki volt ez a szemly, s mirt rzogatott engem?
"Hagyd abba!" Kiltottam, prblva elmeneklni a parancsol kezektõl. A ltsom lassan kezdett fkuszlni. Pislogtam, elõszr ismerve fel, hogy mennyire fztam, vdõruhk nlkl kint csorogva. Hirtelen bettt a valsg s a felismers, s az engem rzogat arcba nzve elllt a llegzetem. "Endy..." nyszrgtem, remegni kezdtem a rmlettõl. "Hogy...hogy jutottam ki ide? Mi trtnt?"
Megrzta a fejt s a homlokomat megcskolva egy megknnyebblt lelsbe vont engem. "Sere..."
Biztonsgos menedkem mg kukucsklva olyan flelemmel bmultam az rnyknõre, melyet ezelõtt sosem ismertem. Õ nmn figyelt minket, ltszlag nem izgatta felettem elveszetett mentlis befolysa. Ajkai mrgesen elvkonyodtak, ahogy Endymion elvont engem s elm lpett. Egy sima fmes hang visszhangzott a kertben, amint hvelybõl kihzott egy hallosnak ltsz kardot.
"Hol van anym?" nyszrgtem mgtte kpenybe kapaszkodva.
"Hozza a kristlyt," vlaszolta az elõttnk lvõ teremtmnyre bmulva. Hatrozottan mondta ki a szavakat, mint egy figyelmeztetst az rnyknõ szmra, hogy veszlyes terletre tvedt. A kristly biztos hallt jelentett. "Ki maga?" Tudakolta Endymion.
Elõlpett az rnykok kzl, sarkai kopogsa visszhangzott a kõpadln az jszakban. "Istenem..." zihltam, szemeim elkerekedtek, ahogy eltorzult arca lthatv vlt.
Vrs haja hullmokban hullott al, majdnem a fldig rt. Magtl mozgott, mint a folyvz, attl fggetlenl, hogy nem fjt szl. Szemei feketn csillogtak, s a mlykrõl rad gyûllet megfagyasztotta vremet.
"ANYA!!!" Sikoltottam eszeveszetten, magam mg nzve a mg mindig nyitott ajtra. Egy lthatatlan erõnek ksznhetõen az becsapdott, elllt a llegzetem a flelemtõl. "Csapdba...csapdba estnk. Istenem..."
"Elhallgass, te!"
"Mit akarsz?" Krdezte Endymion, keze vdelmezõn csuklmra kulcsoldott.
"Azt hinnm, hogy elgg nyilvnval, Endymion herceg. A hercegnõt. des kis vltsgdj lesz az anyja kristlyrt, nem gondolod?"
Olyan erõteljes flelem trt rm, hogy kzdenem kellett, hogy el ne juljak. "Endy..." szipogtam kpenyt szorongatva.
"Sosem emelhetsz r kezet, megrtetted?" fenyegetõztt sszeszortott fogakon keresztl.
Beryl mlyen nevetett. "A kis hercegnõ s az anyja vagy behdolnak nekem, vagy elpusztulnak. A Hold Kirlysgot elfoglaljuk. Mirt nem csatlakozol hozzm, Endymion herceg, s zleled meg egyszer a gyõzelem rmt? Nem tudom elkpzelni a fjdalmat, amit akkor rezhettl, mikor elfoglaltuk a Fldet. Tudod, a szleid, a kirly s a kirlynõ elgg besokkoltak, mikor a fiuk sajt generlisai a kezemre jtszottk õket..."
Endymion szemei rideg jgkk rsekk szûkltek, s reztem, ahogy a csuklmra zrt kz remegni kezd a dhtõl. "Meghalsz."
", ez j! De felettbb valsznûtlen," jegyezte meg egy vigyorral. "llj mellm, Endymion, vagy te leszel, aki elpusztul. Ez az utols eslyed..."
"Menj a pokolba..."
"A pokol nem tud megfkezni engem, fi! Menj oda te magad!"
Egy sokk- s fjdalomkiltssal Endymion a trdeire rogyott, egy lthatatlan erõ ltal odaknyszertve. Kardja egy visszhangz csrrenssel a fldre hullott. "Endy...?" Zihltam. "Mi a baj? Kelj fel!"
"Nem...nem tudok..."
Villm villant a tvolban, s Beryl kitrta kezeit. Szemei tûzzel s gyûllettel bugyborkoltak, egy vrs energiagmb kezdett alakot lteni fekete ujjai kztt. Megegyezett a mgtte lvõ g sznvel. Fnyesen vilgtott, erõteljes energia pulzlt rajta keresztl, s minden egyes msodperccel egyre nagyobb s tmrebb vlt.
"NEM!!! ENDY!!!" Sikoltottam, Endymion trdelõ s sebezhetõ teste el vetve magam, sajtommal megvdve õt. "Istenem, segts!!!"
"Nem...Sere...menj be..." Hangja elgytrt volt s fjdalmas. "Menj...hagyj engem..."
Fejem elõre-htra tntorgott, ahogy egy zokogssal kzdttem. "ANYA!!!" Merre lehetett?! Nem kellett volna ilyen sokig tartania, hogy megrkezzen! Csinlt vele Beryl valamit, hogy visszatartsa õt?
"Tnyleg megri, hercegnõ? Meghalni egy olyan embert prblva megmenteni, aki mg csak nem is a sajt fajtdbl val? Nyomtalanul el fog tûnni, s ne gondold, nem fogok habozni azzal, hogy megljelek. A hallod ellenre is megszerzem anyd kristlyt. gyhogy ha lni akarsz, menj tvol tõle," parancsolta mrgesen Beryl, az energiagmb fekete ujjhegyei kztt lebegett, tûzknt lobog rmisztõ vrs rnyalatokkal megvilgtva arct.
Hevesen srva tovbbra is ktsgbeesetten kitartottam Endymion mellett. Meggyenglt kezei prbltak elmozdtani engem, de nem tudtak. Mindig olyan erõsek voltak a kezei...most pedig egy apr lnyt sem tudott flretolni. Egy nygs ksretben visszaemlkeztem az elsõ alkalomra, mikor kzel vont maghoz egy cskra azokkal az erõs kezekkel...hogy kuszldtak bele kezei a hajamba, mialatt szenvedlyesen leltk egymst...hogy rintettek meg engem gy, ahogy semmi ms nem. Hogy tudnk nlkle lni? Erõt ad krm font karjai nlkl? Õ jelentett szmomra mindent. Rszem volt.
Ajkai a flemnl voltak, gyengn suttogva, krlelve engem, hogy menekljek. "Serenity, krlek..."
"Ha te meghalsz," suttogtam megtrve, "n mr halott vagyok."
sszeszedve kis btorsgomat, megkemnytettem tekintetem, hogy a boszorknyra nzzek. Komolyan szlaltam meg. "Nem mozdtanak el."
Beryl ajkai elvkonyodtak, s dhs kinzet keresztezte vonsait. "Bolond gyerek. Ht legyen."
Knnyek hullottak fktelenl, ahogy hercegem fel fordultam, aki kiltott valamit, amit tl ijedt voltam megrteni. Megcskoltam õt s gyengn azt suttogtam, "Szeretlek."
Tekintete tallkozott az enymmel, s letemben elõszr knnyeket lttam alhullani belõlk. "Valahogy visszatallok hozzd...eskszm." Fejem egy zokogssal vllra hullott, ahogy azt suttogta, "Szeretlek."
"SERENITY!!!" szlt a zrt ajt mgtt ragadt anym elnyomott sikoltsa.
A dolgok lass mozgssal mozogni kezdtek.
A ltkrm vrvrss vlt. Hõ s fjdalom radt t testemen, mint egy olthatatlan tûz. A llegzetem elhagyott, s testem egy minden fjdalmat s knt megtagad llapotba zrkzott.
Utols llegzetemet beszvva vrtelen ajkaim egy vgsõ sikolyt hallattak. "ENDYMION!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"
Nem nagyon voltam tisztban sikoltsommal s csapkodsommal. Csak Beryl tmadsnak vrvrs rnyalatt lttam, amely mint a tûz, getõ forrsggal lngolt rajtam keresztl. Knnyek patakzottak le arcomon olyan hevesen, hogy gy reztem, sllyedek.
Sikoltottam, mikor kezeket reztem magamon. "Neeee!!! Ne rjenek hozzm!!! Krem!!!"
"Usa..."
A kezek visszanyomtk a hajamat, letrlve knnyeimet.
"Krem..." motyogtam, testemet zokogsok gytrtk.
"Usa...foglak...biztonsgban vagy..."
A hang meleg volt s nyugodt, de a fleim alig rtettk a szavakat. Mg mindig kzdttem, vakon eltasztva magamtl. Meleg karok vettek krbe, megragadva s kzelebb vonva engem, ahogy srtam. Mg nhny haszontalan prblkozs utn feladtam s egy legyõztt zokogssal megadtam magam. Testem elernyedt, de az erõs karok szilrdan tartottak egy meleg mellkashoz.
Ajkak voltak a fleimnl, kedves szavakat lehelve, amiket alig rtettem. "lom volt, kicsim...csak egy lom volt..."
Lgzsem lelassult egy kicsit, ahogy kezdtem megnyugodni.
A rmlom kpei s hangjai elcsendesedtek s megmerevedtek, s a vrvrs rnyalat, ami annyira elrasztotta a ltkrmet, halvnyszrkv fakult.
A flembe motyog hang frfihang volt, s a szavakat lgyan mondta ki...szinte suttogott. Annyira telve voltak trõdssel, hogy testem kezdett ellazulni. Csak remegs maradt. "Biztonsgban vagy, Usa..." Lgy cskok rasztottak el—a homlokomon, knnyztatta arcomon, a hajamon. "Itt vagyok..."
Ismertem azt a hangot...
Szemeim lassan kinyltak s arca fkuszba jtt. Istenem, igazi volt? Egyik remegõ kezem felemeltem, hogy megrintsem az arct. "Mamoru..." Arcom ismt eltorzult s jra felzokogtam.
"Usa...ne srj, kedvesem...krlek..."
Karjaim nyaka kr lendltek s eszeveszetten megleltem õt. ", Mamoru...az...az...ez..."
"Shhhhh...tudom, kicsim. Higgy nekem, tudom." Flresprt valamennyi hajat forr homlokombl. Cskok haladtak lefel lassan arcomon, t a nedves nyomokon, melyeket knnyeim hagytak. Futlagosan ajkaimnak srldtak, sajt knnyeim zt otthagyva cskjval.
De mg mindig srtam. A rmlom emlke tl friss volt, s minden rszlet szzszor jrajtszdott agyamban. Br sok rmlmom volt mr, ezelõtt sosem emlkeztem r, hogy mi trtnt bennk. Ezttal ms volt; minden egyes rszletet vissza tudtam idzni—a kastlyt, a remegõ serleg folyadkot a kezemben, a stt boszorknyt...
Megremegtem.
De hogy kerlt a Sttsg Birodalmnak kirlynõje az lmaimba? Sosem lttam mg õt ezelõtt...olyan valdi volt. Hogy tudtam volna elkpzelni egy ilyen ronda teremtmnyt? Taln csak egyszerûen megijedtem az esti heves youma sszecsapstl, s a flelmem letre keltette Beryl-t az lmaimban...
Elllt a llegzetem. A csata! Megfeledkeztem rla!
Elrasztottak az emlkek. Fjdalomrzet hastott vgig a karomon, zavarodottan vettem szre, hogy be vagyok ktzve. Telt mg nhny pillanatba, mg visszaemlkeztem a karomat tvg arany tiara getõ forrsgra, s megint remegni kezdtem, ahogy elhatalmasodott rajtam a flelem.
Mamoru vatosan bnt velem, amikor tartott, figyelve nehogy nyomst gyakoroljon a sebre. Kzelebb lelve engem megint suttogni kezdett nekem, taln reszketsemet rezve. "Jl vagy, Usa. Biztonsgban vagy. Prblj meg laztani!"
Taln a szavai, vagy egyszerûen a melegsge volt az, ami megnyugtatott. Elutastva minden tovbbi gondolatot a szrnyû rmlommal s a harccal kapcsolatosan, lassan sszeszedtem magam s hagytam, hogy szorongsomat nyugalommal vltsa fel. Kzel hzdtam hozz, arcomat mellkasba temetve, mint egy rmlt kisgyerek.
"Rendben leszel?" krdezte aggdva Mamoru.
Grimaszoltam, prblva figyelmen kvl hagyni a fjdalmat, mely hatalmba kertette testem, de nem gy tûnt, hogy megszabadultam tõle. "Hasogat a fejem...s a karom..." szipogtam.
"Taln le kellene cserlnnk a ktseidet," vlaszolta, finoman megtapintva bektztt karomat. "s van valami gygyszerem a fejedre a frdõszobban. Gyere!"
A lbamra segtett, s a szdltsgtõl veszlyesen az egyik oldalra tntorodtam. Karjai egyszerre krlttem termettek, s addig tmogattak engem, mg kpes voltam egyedl llni s menni. Kzen fogva engem vgigvezetett az elstttett folyosn, amit nem ismertem fel. Kicsit ismerõs volt, de olyan fradt voltam, hogy nem igen tudtam hova tenni.
Morogtam, mikor felkapcsolta a kapcsolt a frdõszobban, s kuncogott kicsit, mikor lmos szemeimet egyik kezemmel letakartam. "Gyernk, Csipkerzsika. Itt az ideje felbredni," mondta, karjaim al tve kezeit, felemelve engem, hogy a pultra ltessen.
"Te s a Disney filmjeid..." motyogtam szipogva.
vatosan elkezdte letekerni a ktseimet, n pedig a szemeim el rakott ujjaim kztt lesekedtem kvncsian, hogy meglessem a sebeslst. Mr nem vrzett, s nem volt olyan slyos, amilyennek gondoltam. gy ltszott, mintha a tiara ppen hogy csak srolta volna a karomat.
Megrztam a fejem. Jaaj, ennyi fjdalom, s alig rt hozzm? Azonnal sajnlatot reztem a sok youma irnt, akikkel Sailor Moon-knt eltlttt idõm alatt dolgom volt. Nem csoda, hogy akkora felhajtst csaptak, mikor elporladtak. Nagy szerencse, hogy idõben flretoltak az tbl. Akr...
Megingattam a fejem s megremegtem.
"Jl vagy? Fjdalmat okozok?" Tudakolta Mamoru, ahogy egy kis kenõcst kent a sebre.
"Nem...jl vagyok..." Motyogtam, prblva megszabadulni a harc emlkeitõl.
stottam s pislogtam nhnyszor, krnyezetem fkuszba jtt, ahogy a kezdeti lmos kbultsg elmlt.
Megint pislogtam...ezttal zavaromban. Mamoru laksn voltam. Hogy a csudba lyukadtam ki itt? Akkora volt az ijedtsgem s kibrndultsgom, ahogy felbredtem, hogy nemigen krdõjeleztem meg a krnyezetemet.
s ezutn jutott eszembe.
***
"Ez olyan volt, mint Naru!" Szablyszerûen sikoltottam a pniktl, nhny lpst tve abba az irnyba, ahonnan a kilts jtt.
"Taln egy youma," szlt Mamoru sietõsen. "Jobb lesz, ha tvltozol."
Megdermedtem.
Lassan megfordultam s risi, hitetlenkedõ szemekkel bmultam r. Õ viszonozta a pillantst--szinte bûnbnan. "Nani?" leheltem.
"Hallottl, Usagi," mondta hatrozottan, levve a blzomon lvõ medlt s a kezembe helyezve azt. "Vltozz t--most! A bartodnak szksge van rd."
***
<, Istenem...mindvgig tudta.
Mamoru megrintette az arcomat, aggodalom sznezte vonsait. "Mi a baj, Usa? Megint reszketsz. Hvjak orvost?"
Elfordtottam arcom. "Honnan...honnan tudtad?" Suttogtam.
sszevonta szemldkt. "Mit honnan tudtam?"
Fejemet megingatva felemeltem szemeimet, hogy tallkozzanak az vivel. "Tudod, mirõl beszlek..."
Nhny pillanatra elcsendesedett s ugyanaz a kifejezs trt vissza a szemeibe, melyet csupn nhny rja lttam.
Bûntudat.
Egy lass llegzetet kieresztve befejezte a friss kts karom kr csavarst. "Holnap beszlnk, rendben? Mikor jobban rzed magad."
Fradtan rnztem, magyarzatot akarva, de nemigen volt energim a kvetelshez. "Mamoru, muszj tud--"
"Holnap, Usa. grem," vgott kzbe, elõre hajolva, hogy finoman megcskoljon. Engedtem, hogy ajkai megrintsk az enymeket, de nem cskoltam vissza. Ha szre is vette rszemrõl a rszvtel hinyt, nem mutatta. "Hozok neked egy kis vizet," mondta, ahogy kt apr tablettt helyezett kezembe.
n csndben blintottam, nem lvn erõm, hogy vitatkozzak. Radsul a fejem vadul lktetett. Ahogy elhagyta a szobt, elõszr tûnt fel, hogy mit viselt. mulva sszevontam szemldkm.
Egy kigomboldott fehr ing volt rajta s fekete nadrg. Bonyolult tervezsûek voltak s tkletesen illeszkedni ltszottak r...szinte mintha kizrlag r terveztk volna. De nem khaki sznû nadrgot s azt a borzaszt zld kabtot viselte a randinkon? Persze, tltzhetett, de mirt vlasztott volna pont egy ilyen drga s elegns viseletet? Nem volt rtelme.
Fejem vad lktetssel tiltakozott gondolataim ellen. Egy arcot vgva egyik kezemet fj tarkmra emeltem s lnken megmasszroztam, azt kvnva, brcsak Mamoru sietne a vzzel, hogy bevehessem a gygyszert, amit adott nekem. Mivel nagyon szksgem volt r, hogy lefekdjek, csndben a hlszobba mentem, felfigyelve a szkre, mely az gy mell volt hzva. Egy mosoly suhant t arcvonsaimon, ahogy rjttem, hogy virrasztott mellettem, mg n aludtam.
Tekintetem a szk mellett gondatlanul szthnyt j nhny ruhadarabra esett. Kvncsian lehajoltam, hogy megnzzem õket, s a szemeim beleremegtek abba, amit lttam.
"Usa...itt a vz a..." Szavai elhaltak, mikor szrevette az arcomon lvõ kifejezst.
Lassan fellltam s szemeink egy meghosszabbtott pillanatra sszekulcsoldtak.
Lassan kzeledtem fel...vatosan...idegesen. Remegõ kezeim archoz emeltk a trgyat, amit a padln talltam. Szemeim tagadn csukva.
A fehr larc kicsszott ujjaim kzl s a padlra szllt.
|