Feln�zek az �gre. S�t�t van, csak a hold f�nye vil�g�t halv�nyan. Olyan, mintha szomor� lenne, ahogy �n is, pedig nincs okom r�, hiszen mindenki szeret, m�g � is, akkor is, ha nem tud r�la. Elfelejtett engem ugyan, �s ez f�j, de nem tehet r�la, az �n hib�m. Az utols� nagy harc ut�n, amikor el�sz�r j�tt velem szemben az utc�n olyan boldog voltam. De amikor r�j�ttem, hogy � semmire sem eml�kszik�

- Usagi! - Hallottam egy ki�lt�st a h�tam m�g�l. Egy ismer�s hang volt az, �s j�l tudtam, hogy ki a gazd�ja. � az. Nem fordultam meg, k�ptelen voltam r�, hogy a szem�be n�zzek. Menek�lni akartam, de � nem engedte, el�m v�gott.

- V�rj! - Szor�totta meg a karomat. - Mi a baj? - K�rdezte meleg hangon.

�reztem, hogy a kezei a v�llamon nyugszanak. F�lt�n �s �v�n, mint akkor… Agg�dott �rtem… Megpr�b�ltam a szem�be n�zni, azokba a var�zslatosan k�k szemekbe, de nem tudtam. F�ltem, hogy megl�tja a szememben azt, amit v�gig el akartam titkolni. Pedig legsz�vesebben az eg�sz vil�gnak kikiab�ltam volna.

- Semmi… - Hajtottam le a fejem, hogy m�g csak v�letlen�l se tal�lkozzon a tekintet�nk� A hangom remegett, �reztem. Az indultt�l �s a f�lelemt�l. F�ltem, hogy el�rulom magam. A sz�vem �sszeszorult, mert legsz�vesebben a karjaiba vetettem volna magam, de nem tehettem.

- Engedj el! - Ki�ltottam fel hirtelen, amikor meg�reztem, hogy f�lt� kezei lassan fel� h�znak, hogy �t�leljenek. Vigasztalni akart, de �n nem engedtem. Min�l hamarabb le akartam r�zni, pedig igaz�b�l v�gytam a k�zels�g�re.

- N�zz r�m. - Sz�lt meglep�en kedves �s nyugodt hangon.

�s ez a nyugalom, hirtelen �tsz�llt r�m is. Mintha valami k�l�n�s var�zslat al� ker�ltem volna. Hagytam, hogy vigy�z� kezei a tekintete fel� ford�ts�k az arcomat, mely forr� volt, a hirtelen el�buk� k�nnyekt�l.

- Mond el mi a baj. - K�rte halkan, szinte k�ny�r�gve.

Nem tudtam, elmondjam-e neki, mi is az igazi bajom, hogy elmondjam-e azt, amit h�napok �ta titkoltam. De f�ltem, ha elmondom, akkor elvesz�tem, mert nem hinne nekem. Hirtelen k�ts�gbeesve borultam a karjaiba, mened�ket keresve a vil�g �s a gondok el�l. �reztem, hogy karjai lassan, habozva b�r, de �sszefon�dtak a h�tamon. Szorosan �leltem �t derek�t, mik�zben sz�rny� eml�kek futottak �t agyamon. Boldog voltam ebben a gy�ny�r� pillanatban. K�nnyeim patakokban folytak le arcomon. Szerettem volna �r�kk� �gy maradni vele, de tudtam, hogy nem lehet.

- Bocs�ss meg� - Ny�sz�r�gtem halkan �s f�jdalmasan. Azt�n egy hitelen mozdulattal kit�ptem magam az �lel�s�b�l �s egy utols� r�pke pillant�st vetve r� elrohantam. �reztem, hogy tekintet�vel k�vet, mintha a lelkembe akart volna l�tni. Eg�szen haz�ig futottam ez el�l az �rz�s el�l. Egyenesen a szob�mba mentem �s nekid�ltem a m�g�ttem becsuk�d� aljt�nak. Azt�n s�rva lassan a f�ldre kuporodtam.

- Mamoru-san� - Zokogtam halkan, hogy senki ne hallja, csak a n�gy fal, mely meg�rzi a titkot - Endymion�

Nem tudom meddig voltam ott. Tal�n percekig, tal�n �r�kig, de a f�radt �lmoss�g lassan elnyomott �s gy�gy�t� �lom vett az uralma al�.

A saj�t t�k�rk�pem n�zett vissza r�m a t� viz�nek t�kr�r�l. Szomor� voltam �s f�radt, m�r belef�radtam. Folyton csak r� tudtam gondolni. Nem tudtam, mit tegyek. Tal�n el kellett volna felejteni, de erre nem voltam k�pes. Lehunytam a szemem �s ekkor ism�t magam el�tt l�ttam a jelenetet, amikor Beryl j�gd�rd�i el� vetette mag�t, hogy engem v�djen. Mint egy r�m�lom, pedig igaz volt. �n nem akartam, hogy baja essen�

Amikor kinyitottam a szemem a t�k�rk�pem mellett egy m�sik jelent meg. Hossz� fekete haja laz�n �ssze volt k�tve a tark�j�n. S�t�t szemei, mintha valami rejt�lyes titkot rejtettek volna el a vil�g el�l.

- Usagi-chan, j�l vagy? - K�rdezte. - Olyan szomor�nak t�nsz.

Halv�ny mosolyt er�ltettem magamra, fel�p�tve egy �jabb falat a vil�g �s a sz�vem k�z�. Szinte egy fintorral be�rt a sorsnak.

- J�l vagyok Rei-chan! - B�lintottam kiss� vid�mabban, de nem lehettem t�l meggy�z�.

F�ltem a szem�be n�zni, mert tudtam, hogy tekintetem nyitott k�nyv a sz�m�ra. De nem tudtam becsapni, ezt j�l tudtam m�r r�g.

- Mamoru-san miatt vagy szomor�, igaz? - Sz�lalt meg most egy m�sik hang a h�tam m�g�l.

Minako volt az, felismertem a hangj�t, de nem n�ztem h�tra, m�g csak nem is v�laszoltam. Nem akartam kimondani az igazs�got, mert f�j� nagyon f�jt. De nem is kellett kimondanom semmit. A bar�tn�im elv�gre mindent tudtak r�lam. Tal�n t�l j�l ismertek. Tov�bb n�ztem a t�k�rk�pet velem szemben, mik�zben egy cseresznyefa szirma hullott a v�zre felzavarva azt.

- Ezt nem csin�lhatod sok�ig, Usagi! - Sz�lt egy kiss� er�lyesebb hang Minako mell�l.

Most m�r feln�ztem �s egy s�t�tz�ld szemp�rral tal�ltam szemben magam. Ragyogtam az elsz�nts�gt�l, hogy kimozd�tanak engem ebb�l az �llapotb�l. �n pedig megt�veszt�n mosolyogtam. �m bel�l gy�t�rt a f�jdalom.

- �n nem csin�lok semmit Mako-chan! - Nevettem. - M�r j�l vagyok! T�nyleg!

- Ennek �r�l�k! - Kacagott Ami Rei mell�l. Persze most is visszafogott maradt, mint mindig.

�k voltak az �n bar�taim, akik mindig k�pesek voltak felvid�tani, ha kellett. Ami, Rei, Makoto �s Minako. N�gy csod�s bar�tn�, akikr�l mindig �lmodtam, de most m�gis boldogtalan vagyok. Pedig boldognak kellene lennem. De m�rt nem lehetek az?

Nem volt id�m ezen t�prengeni, mert egy v�szj�sl� ki�lt�s szak�totta f�lbe gondolat menetemet, ami tal�n jobb is volt. Mindenkivel azonnal a hang ir�ny�ba indultunk. Rem�nykedtem benne, hogy nem egy �jabb d�mon sz�llta meg a v�rost. Gyors l�ptekkel ment�nk a gy�tr�d�st el�rul� hangok ir�ny�ba. F�ltem l�tni, hogy mi zajlik ott, de nem tehettem m�st, hiszen �n is Senshi vagyok, �s ahol a d�mon, ott van az �n helyem is. De amit l�ttam, az megfagyasztotta bennem a v�rt. Egy �ri�si ny�lk�sb�r� d�mon tartott fogva egy f�rfit. Az els� pillanatban nem is t�nt fel, hogy ki az �ldozat. Csak k�s�bb d�bbentem r�, hogy ismerem �t. Fekete haja zil�ltan omlott a szem�be, mely k�ken izzott a harc hev�t�l, ahogy szabadulni pr�b�lt mindhi�ba. Arc�nak von�sai kem�nyek voltak, de egyre halv�nyabbak, ahogy a d�mon sz�vta az �leterej�t.

- Mamoru-san� - Suttogtam azt a nevet, melyet eddig felejteni akartam.

� volt az �ldozat, aki eddig mindig engem mentette meg. Most � szorult seg�ts�gre, ahogy eddig �n. �m b�rhogy is szerettem volna, valami�rt k�ptelen voltam r�, hogy megtegyem. K�ptelen voltam haszn�lni az er�m�

Rei hangos vez�nyszava riasztott fel n�ma k�bulatomb�l.

- Mars Power! Make up! - Hallatszott, amikor a v�r�s l�ngnyelvek t�ncolni kezdtek karcs� el�t�n� teste k�r�l. Mindig megbabon�zott ennek a l�tv�nya, ahogy az em�szt� t�zb�l megsz�letik a Mars harcosa.

Rei p�ld�j�t hamarosan k�vett�k a t�bbiek is.

- Mercury Power! Make up! - Ami test�t v�z bor�totta el. Tiszta �s �tl�tsz�, mint az �rtatlans�g lelke. Mercury alakja istenn�k�nt emelkedett ki a habokb�l.

- Jupiter Power! Make up! - Makoto teste k�r�l f�nyes vill�mok cik�ztak, mint az �ji hold k�r�l egy viharos �jszak�n.

- Venus Power! Make up! -Minako a szerelem l�ngjai k�zt t�ncolva vette fel V�nusz sz�ps�ges alakj�t.

Ahogy v�gign�ztem az alakv�ltoz�sokat hirtelen olyan k�pzetem t�madt, mintha most l�ttam volna �ket el�sz�r �gy. Szinte idegennek hatottak �k n�gyen, akik eg�sz �let�ket az �n v�delmemnek sz�nt�k. Azt�n hirtelen �jabb r�mk�pek t�madtak fel bennem a Beryllel folytatott harcokb�l. Ahogy sorra vesz�tettem el �ket, mert teljes�tett�k a k�ldet�s�ket. Ijedt voltam �s k�ptelen b�rmire. F�ltem, hogy tal�n �jra elvesz�thetem �ket �s egyed�l kell, hogy maradjak.

- Mire v�rsz Usagi-chan!? - Ki�ltott r�m Jupiter s�rgetve.

Hirtelen megfordultam, hogy ne kelljen a szem�kbe n�znem, de b�r ne tettem volna. Mamoru szenved� arca m�g borzaszt�bb volt, mint az el�bb. L�ttam a f�jdalm�t visszat�kr�z�dni az arc�n, ahogy k�zd. Ugyanazt a f�jdalmat l�ttam, mint akkor ott a Dark Kingdom-ban. Szenvedett�

- Nem akarok harcolni� - Suttogtam elkeseredetten.

Szememb�l k�nnyek t�rtek el�. �reztem, hogy �g az arcom, pedig nem akartam s�rni.

- Miket besz�lsz Usagi-chan! - N�zett r�m meg�tk�zve Venus.

K�nnyek k�z�tt n�ztem fel r�. A lelkem k�ny�rg�tt a megv�lt�s�rt, hogy v�ge legyen ennek az eg�sznek. Tudtam, hogy seg�tenem k�ne, de k�ptelen voltam r�. F�ltem, hogy �jra megism�tl�dik ugyan az, ami akkor. Nem akartam, hogy Sailor Moon �jra bajba sodorja a bar�tait, azokat, akik fontosak neki.

- Sajn�lom! - Hajtottam le ism�t a fejem. - Nem harcolok t�bbet. Sailor Moon m�r r�gen halott!

Zsebemb�l el�h�ztam lassan f�nyes brossomat. Meredten n�ztem, ahogy a nap sugarai v�gigsiklanak finom, de �les vonalain. Hirtelen �gy �reztem, mintha �getn� a kezem �s elejtettem.

- Nem m�lt� hozz�m ez a k�� - Suttogtam halkan, mik�zben szememmel k�vettem a krist�ly �tj�t.

Puh�n �rt f�ldet a porban, szinte hangtalanul. Amikor f�ldet �rt megpattant, mintha csak egy �veg lenne �s ugyanebben a pillanatban �reztem, hogy a sz�vemben is elpattan valami. N�h�ny pillanattal k�s�bb, m�r csak az Ez�st-krist�ly f�nylett a hely�n �s az azt k�r�lvev� szil�nkok.

- Sailor Moon m�r r�gen meghalt�

Amikor kimondtam ezeket a szavakat, tal�n meg sem �rtettem �ket, csak �ress�get �reztem magamban �s elsz�nts�got. Megfordultam �s rohanni kezdtem. Rohantam a v�gzetbe Mamoru �s a d�mon karjaiba. Minden eddigi f�lelmem feloszlott. Csak egy c�l lebegett el�ttem, hogy ne ism�tl�dhessen meg �jra az, ami akkor, hogy Mamoru �s a l�nyok mindezt �p b�rrel meg�ssz�k. M�r semmi nem sz�m�tott. A m�sodpercek teltek, de mintha �r�k lettek volna. �n egyre k�zelebb �rtem hozz�juk, de �gy �reztem nem el�g gyorsan. L�ttam, hogy a d�mon lecsapni k�sz�l �les b�rdszer� fegyver�vel. Hogy m�r csak pillanatok v�lasztj�k el Mamorut a hal�lt�l. A l�baimat sem �reztem m�r. �szt�n�sen tettem az egyiket a m�sik el� �s a m�sikat az egyik el�. M�g p�r pillanat �s lecsap. Tudtam, hogy el�bb kell oda�rnem. Minden er�met �sszeszedtem �s felk�sz�ltem �letem leghatalmasabb ugr�s�ra.

Mamo-chan!!! - Ki�ltottam a nev�t, amikor el�vet�dtem.

�s tudtam, hogy tal�n utolj�ra ejtem ki �gy ezt a dr�ga nevet. De nem sz�m�tott, csak az, hogy � �ljen �s a d�mon pusztuljon. Hogy minden d�mon pusztuljon, aki fenyegeti a F�ld b�k�j�t, Mamoru b�k�j�t. Hirtelen �les f�jdalom has�tott v�gig a gerincemen, mely �tj�rta az eg�sz testemet. A fegyver c�lba tal�lt, de m�gis c�lt t�vesztett. L�ttam magam el�tt Mamoru r�v�lt arc�t, ahogy f�jdalmas tekintetemet figyelte. A lend�let neki l�k�tt �s � elkapott. A karjaiban tartott �jra, mint egykor ott a Holdon, ahol olyan boldogok voltunk. M�r nem �rdekelt, hogy mi lesz velem, csak a jelen sz�m�tott �s az, hogy � j�l van �s, hogy szeretem�

- T�z ereje! - hallottam meg legel�sz�r Mars haraggal teli hangj�t. - Cselekedj!

- Ez�st flitterek�

- �Mindenhat� vill�mok�

- �Szerelem f�lholdjai�

Hallottam, ahogy harcosaim sorban felveszik a d�monnal a harcot, �s v�g�l gy�znek. Gy�ztek, n�lk�lem. Nem kellett m�r a Hold ereje sem, hogy gy�zzenek. Hiszen el�g er�sek, hogy meg�lljanak egyed�l a l�bukon. �gy kellett lennie�

- Usagi!! - Hallottam Mamoru f�lt� ki�lt�s�t, ahogy mag�hoz szor�tott.

Hangja reszketett, ahogy a nevemen sz�l�tott. Olyan r�g�ta, �jra. Lassan kinyitottam f�j� szememet. Mosolyogtam r�, hogy a mosolyomat �rizze meg. A kezemmel lassan meg�rintettem arc�t. K�nnyes volt� Miattam s�rt�

- Ne s�rj� - Suttogtam er�tlen�l.

- De mi�rt? - K�rdezte felzokogva.

- Mert�- Mosolyogtam �jra. - Szeretlek Mamo-chan�

Szem�be hirtelen hitetlens�g �s k�ts�gbees�s vegy�lt. F�jdalmasan mag�hoz szor�tott �s �n hallottam hevesen dobog� sz�v�t. Arcomon �reztem forr� k�nnyeit, melyeket �rtem hullatott. Lehunytam szemem �s az utols� pillanatig vele voltam l�lekben �s testben, hogy �rezze szerelmemet.

�s most itt a karjaiban �r�k �lomra hajtom fejemet, de m�gis boldog vagyok. Mert tudom, hogy szeret, m�g akkor is, ha nem eml�kszik r�m. Hallom, a Senshik s�r� hangj�t �s az � hangj�t is. Sajn�ltam, hogy el kell hagyni �ket, hiszen mindig boldogok voltunk egy�tt, m�g ha n�ha veszekedt�nk is. Lassan elt�volodnak a hangok a lelkemben, csak egy hangot hallok, de azt egyre tiszt�bban �s er�sebben. Mintha egy� v�ln�k azzal az er�s hanggal, mely egy �rz�st foglal mag�ban, Mamoru ir�ntam �rzett szerelm�t�

- �Serenity� - Sz�l�tott egy hang.

Valahonnan melegs�get �rzek, de m�gis f�zom. �sszeg�mb�ly�dve h�zom �ssze magam, mint a kisbaba, mikor alszik.

- �Serenity�

�jra hallom azt a hangot. Olyan ismer�s, vajon ki sz�l�that engem? Olyan t�voli, de m�gis k�zeli az a hang. F�j mindenem. �rzem a hal�lt a k�zelemben, m�gsem f�lek. Lassan megpr�b�lom kinyitni a szemem, de nem l�tok semmit, csak s�t�ts�get. Minden s�t�t �s hideg k�r�l�ttem.

- Serenity�

Hallottam �jra azt a hangot, most m�r k�zelebbr�l. A h�tam m�g�l j�n. Megfordulok a hang ir�ny�ba. Er�sen f�rk�szem a messzi t�volt, tal�n l�tok valami, vagy valaki. Hiszen a semmib�l nem j�het egy hang. A s�t�ts�gben egy apr� f�nyfolt csillant meg, amikor ism�t hallottam a nevem. Vajon mi lehet az? Megpr�b�lok megmozdulni, hogy k�zelebb juthassak. Nem �rzek a l�bam alatt semmit. De furcsa m�gsem f�lek. Egyre k�zelebb �s k�zelebb �rek. Az pedig egyre nagyobb �s f�nyesebb, de nem vak�t. M�r csak p�r m�ter v�laszthat el t�le. Milyen sz�p. Kezemet lassan kiny�jtom fel�. Amikor hozz� �rek, egy sziv�rv�ny-sz�n� pillang� v�lik ki bel�le �s a kezemre sz�ll. Gy�ny�r�, mintha csak egy szell� eltudn� f�jni. �s milyen meleg. Mintha napf�nyb�l lenne. Fagyott testemben lassan sz�t�rad a pillang� melege �s m�g miel�tt magamhoz t�rhetn�k, r�gi hercegn�i ruh�m van rajtam.

- Mi t�rt�nik itt? - K�rdezem halkan meg a sok k�rd�sb�l ez egyiket. - Ki sz�longat?

- �n� - Hallatszik a halk v�lasz a f�nyb�l. - Az Ez�st-krist�ly lelke.

- Az Ez�stkrist�ly lelke? - Csod�lkozok, ahogy a vibr�l� f�nyt n�zem.

- Igen, a l�lek, mely eddig benned �lt, de te kivetett�l magadb�l, hogy megments egy embert a hatalmad n�lk�l, csak a puszta szereteteddel.

A f�ny lassan elhatalmasodik el�ttem, ahogy a s�lyos szavakat r�m z�d�tja. De igaza van �s �n nem b�nom, amit tettem, m�g ha ez�rt b�ntet�s is lesz a jutalmam. A f�ny lassan egy n�i alakot vesz fel. Ismer�snek t�nik, ahogy finom von�sai lassan kialakulnak. Ismerem �t, nagyon is j�l ismerem�

- Any�m. - Suttogom halkan �s meghat�dottan a sz�t, melyet oly r�gen nem ejtettem ki. - Te vagy?

- Igen l�nyom. - B�lint a h�feh�r ruh�ban t�nd�kl� Hold-kir�lyn�. - �s e tetteddel megszegted a k�teless�gedet, miszerint b�rmi �ron v�delmezned kell ezt a bolyg�t �s a rajta �l� n�pet, csak az�rt, hogy egyet megmenthess.

- Tudom�- Hajtom le a fejem. �reztem az igaz�t, de sz�vem m�gsem ad igazat neki. Most el�sz�r �letemben �gy �reztem ok n�lk�l v�dolnak. - De nem b�nom amit tettem. Mert sz�vb�l tettem �s ha lehetne, akkor is ugyanezt tenn�m.

- Tudom l�nyom. - Mosolyog a kir�lyn�. - �s ez�rt b�szke vagyok r�d. Mindazon�ltal itt most a t�lvil�gi �letben vagyunk. Te halott vagy, mert nem fogadtad el a krist�ly seg�ts�g�t. De pont ez�rt fogod ezt t�l �lni.

- Ezt nem �rtem.

- N�zd! - Mutat a h�tam m�g� any�m.

�n megfordulok, �s egy t�kr�t l�tok magam m�g�tt. �ri�si �s gy�ny�r�. Arany keretbe van foglalva �s t�kre olyan, mint a tiszta krist�ly. A cs�cs�v felett egy holdsarl� �keskedik

- Ez a jelent mutatja az �l�k f�ldj�n.

A krist�ly t�k�rben lassan el�t�nnek a harcost�rsaim, amint a testem felett siratnak engem. Furcsa �gy l�tni magam. Olyan mintha csak b�k�sen aludn�k. Mintha ott lenn�k k�zt�k, de m�gis messze vannak t�lem. F�ny�vekre az �letemt�l.

- Mercury� Mars� Jupiter� Venus� Mamo-chan� - Suttogom szomor�an a neveket, melyek mindig olyan fontosak voltak nekem.

- L�tod? - Fordul fel�m any�m. - �k m�g mindig szeretnek t�ged �s visszav�rnak.

- De nem mehetek vissza� - R�zom meg a fejem makacsul. - Csak a bajt hozom r�juk.

- Biztos, hogy ezt akarod?

- Nem� - Elfordulok a t�k�rt�l, mert �rzem, hogy a k�nnyek egyre csak gy�lnek �s kit�rni k�sz�lnek lelkemb�l. - Hogy is akarhatn�m ezt, hiszen szeretem �ket� De, m�r nem mehetek vissza�

- Tal�n �n seg�thetek� - Mosolyog �jra az any�m.

Sejtelmes szemeiben megcsillant az a f�ny, mely mag�val ragad� volt. �gy �rzem, mintha vele egy�tt lebegn�k a semmi k�zep�n �s nincsenek gondok �s bajok, csak a boldogs�g �s a szabads�g. Lassan felemeli kez�t a feje f�l�, mintha az �gb�l v�rna valamit. Tisztas�g �s rem�ny sug�rzik bel�le fel�m. Mindig azt �reztem kiskoromban is, amikor elestem j�t�k k�zben �s hozz� szaladtam vigaszul. Kezei k�zt f�nyesen felcsillant egy apr� krist�ly. J�l l�ttam csod�s vir�g alakj�t �s m�r tudom mi az.

- Az Ez�st-krist�ly� - Suttogom meglepetten. - De hiszen az�

- Ott volt benned. A sz�ved legm�ly�n. - B�lint any�m �s fel�m ny�jtja az �kszert. - Tess�k, ez t�ged illet. Menj vissza a F�ldre �s �lj boldogan.

- �s mi lesz veled? - Ny�jtom fel� a kezem.

- �n mindig a sz�vedben leszek, �s ha sz�ks�ged lesz r�m, csak h�vj.

N�m�n b�lintok, mert a meghatotts�gt�l nem tudok sz�lni. �sszeszorult torokkal ford�tok h�tat annak, akit�l mindig f�j� volt elv�lnom. Lehunytam szemem �s sz�vemhez szor�tottam a krist�lyt, mely forr�n izzott a kezemben. �reztem, ahogy ez a forr�s�g lassan elterjed a l�nyemben. �s �jra hallani v�ltem azt az �temes hangot. Milyen tiszta� milyen meleg� Valaki s�r, vagy ink�bb valakik�

Lassan kinyitom szememet. Er�s karok �lel�s�t �rzem magamon. Tekintetem m�g hom�lyos, csak �rny�kokat l�tok. De egyre tiszt�bb. V�g�l egy p�r k�k szemp�rral tal�lkozik tekintetem egy dr�ga arcban.

- Usagi� - Hallom a nevemet. Nem tudok megsz�lalni, csak n�zem, ahogy forr� k�nnyei az arc�n v�gigfolynak utat t�rve maguknak.

- Mamo-chan�- Suttogom a nevet, melyet �gy szeretek kimondani. Lassan f�lre ford�tom a fejem a s�r�sb�l nevet�sbe torkoll� hangok fel�. A l�nyok mind ott t�rdelnek mellettem. Szemeik k�nnyesek, de arcuk boldogs�gt�l sug�rzik. - L�nyok� �n� - Pr�b�lok valamit mondani, de nem tudok. - �n ugye mindezt csak �lmodtam�?

Mamoru n�m�n b�lint fej�vel. Azt mondja csak �lom volt, de mi�rt? Kezemet lassan felemelem �s tenyeremet kinyitom. Nincs ott, de felsejlik a krist�ly halv�ny k�rvonala. A f�lemben felcseng any�m utols� mondata: �n mindig a sz�vedben leszek, �s ha sz�ks�ged lesz r�m, csak h�vj� Csak h�vnom kell. Feln�zek a Holdra, mely a fej�nk felett vil�g�t f�nyesen. A hold arc�ban any�m von�sai v�lem felismerni. Mosolyog�

- Igen�- Mosolygok �n is. - Biztosan csak �lmodtam�

Lehunyom szemem �s ekkor valami nagyon puha �s b�rsonyos forr� �r az ajkaimhoz. Finoman cir�gat, olyan �des� Tagjaim elgyeng�lnek �s engedem, hogy a bennem kavarg� k�l�n�s �rz�s a hatalm�ba ker�tsen. Amikor ajkaim elv�lnak �s kinyitom a szemem, Mamoru pillant�s�val tal�lkozom.

- Szeretlek� - Suttogja csendesen.

Szeret� �s �n is szeretem�

Boldog vagyok, boldogok vagyunk, hiszen mindent �jra kezdhetek harcok n�lk�l. K�sz�n�m any�m, hogy adt�l m�g egy lehet�s�get. K�sz�n�m, hogy visszaadtad az �letem. K�sz�n�m, hogy boldogg� tehetem �t. Hogy nincs vesz�ly, mely elv�laszthat t�le. Mert szeretem �t, �r�kk��

V�ge