11. -B�cs�k �s �dv�zl�sek

 Titokzatos Harcos a v�gkimer�l�sig jutott. T�mad�sa �nmegsemmis�t�nek bizonyult- Lassan halv�nyodni kezdett, csak egy csillog� k�dfelh� maradt ut�na, �s a t�z krist�ly a p�lc�r�l. Az ez�st k�d t�z r�szre v�lt, majd a Csillagmagvakkal egyes�lve visszav�ltozott a harcosokk�.

 Csod�lkozva n�ztek v�gig magukon. M�g hitetlenkedve tapogatt�k magukat, hogy t�nyleg egyben vannak-e, testben elk�l�n�lve a t�bbiekt�l.

 -Soha nem gondoltam volna, hogy �gy �rem meg az �sszeolvad�s �lm�ny�t! -sz�lalt meg el�sz�r Mars, de helyb�l elpirult, miut�n r�j�tt, milyen k�t�rtelm�en besz�lt. Mindenki kuncogott, egyre hangosabban �s hangosabban, v�g�l m�r k�nnyes lett a szem�k az �r�mt�l �s nevet�st�l, egym�s nyak�ba borultak, �ssze�lelkezett mindenki azzal, akit �rt: Serenity Makot�val, Ami Reivel, Mamoru Michiruval, Setsuna Hotaru-val, Haruka Minakoval -ut�bbi legnagyobb meglepet�s�re.

 -Siker�lt! Megcsin�ltuk! -ki�ltoztak felszabadultan.

 -Mi... mi t�rt�nt velem? Hol vagyok? -Sailor Moon fel�bredt a zajra.

 -SailorMoon! -mindenki a l�ny k�r� sereglett, hogy felseg�ts�k.

 -Az �gy volt...

 -Hogy megsz�llt Metallia...

 -�s akkor megkerest�k a Kir�lyn�t...

 -De a Titokzatos Harcos...

 -�LLJ! Majd k�s�bb. Mamo-chan! - SailorMoon gyorsan visszav�ltozott 

Usagiv�.

 -Usako! - Michiru egy mosoly kis�ret�ben elengedte a fi� kez�t, miel�tt a mit sem sejt� l�ny megl�tja �ket egy�tt.

 Usagi minden erej�t �sszeszedve rohant a fi�hoz, hogy meg�lelje.

 -Kedvesem... - Mamoru el�rz�keny�lt, ahogy ex-szerelm�t a karjaiba z�rta.

 -Bocs�ss meg nekem!

 -Pszt, semmi baj! -sz�lt. Szem�vel megkereste Michirut: -Mondd, megtehetem, most utolj�ra? k�rdezte a tekintet�vel. A l�ny halv�nyan elmosolyodott, �s biccentett.

 Mamoru - tal�n utolj�ra - megcs�kolta Usakot, szomor�an, ahogy a b�cs�cs�kot szok�s adni.

-Setsuna? -s�gta a visszav�ltozott Serenity halkan, nehogy m�sok is hallj�k.

-Kir�lyn�m?

-Vigy�l haza.

De az Id�k �re nem akarta titokban tartani az �rn�je t�voz�s�t.

-Figyeljetek egy pillanatra! Serenity mondani szeretne valamit.

 -Setsuna... -sz�rte fogai k�z�tt a sz�t a kir�lyn�, de r�j�tt, a n�nek igaza van. -Szeret-n�m megk�sz�nni a szereteteteket, ahogy velem b�ntatok, befogadtatok magatok k�z�... K�ztetek megint tizenhat �vesnek �reztem magam. De most... mennem kell. Az igazi tizenhat �ves Usagi itt �ll el�ttetek, nekem m�r csak a sz�vemben �l. -Serenity odas�t�lt m�ltb�li �nmag�hoz.

 -Kir�lyn�... -Usagi t�rdre borult.

 -�llj fel. Magad el�tt meghajolni... Olyan vagy, ahogy eml�keztem R�d. K�r, hogy nem maradhatok tov�bb. Sz�vesen besz�lgetn�k veled.

 -Serenity... k�sz�n�m, hogy megmentett�l.

 -Egy�tt mentett�nk meg. Majd elmes�lik. �s most... szeretn�k mindenkinek egy kis aj�nd�kot adni. Mivel �n a j�v�b�l, tudok egyet-m�st, amit ti nem. Nem mondom el a j�vend�t, csak tan�csot adok. A megfelel� helyzetben ez seg�teni fog, hogy helyesen cselekedjetek. Usagi, neked �gy sz�l a tan�cs: l�gy er�s, �s ne f�ld a szerelem mindent els�pr� �rz�s�t. Te nekem k�l�n�sen fontos vagy, �gyhogy k�rlek, ha kell, fogadd meg. Sok minden m�lik Rajtad.

 -K�sz�n�m. �s �g�rem, �gy teszek. -sz�lt, �s meg�lelte a kir�lyn�t, id�sebb �nmag�t.

 -Mamoru... szeresd a tengert, �s fogadd vissza, ha rossz mederbe t�rne.

 -Azt hiszem, �rtem, Kir�lyn�m. K�sz�n�m. K�sz�n�k mindent. -� is meg�lelte a n�t.

 -�n is k�sz�n�m neked. Ami...- l�pett tov�bb - n�zz bele a fi� t�dej�be is.

 -Rem�lem, ha a megfelel� helyzetben leszek, �rteni fogom. -mosolygott a k�khaj�.

K�sz�n�m, Serenity.

 -Sz�vesen. -sz�vb�l meg�lelte �t is, �s ment tov�bb. -Rei... a gy�gyszereid ne hagyd otthon!

 -Nem teszem, �g�rem. -� is �lel�ssel b�cs�zott.

 -Helyes. Makoto... a legszebb napodra ne felejtsd el a s�t�port!

 -Igyekszem �szbentartani! -mosolygott a l�ny, �s meg�lelte Serenity-t.

 -K�sz�n�m. Minako, mit is mondhatn�k! Az M bet� nem illik hozz�d, �s �get, mint a t�z! Csak �vatosan!

 -K�sz�n�m a tan�csot. �gy hiszem, fontos nekem.

 -Az -�t is meg�lelte.- L�gy j�. Haruka... Keresd a barn�t, ott a boldogs�g.

 -�rtettem. K�sz�n�k mindent.

 -�r�mmel tettem -t�le is meleg �lel�ssel b�cs�zott. -Hotaru... ne menj �t vakon az udvaron.

 -Nyitva fogom tartani a szemem! -�g�rte a kisl�ny, majd a Kir�lyn� lehajolt, hogy megpuszilja az arc�t. Nem ellenkezett a l�ny sem.

 -Setsuna... ne l�gy t�l szigor�!

 -Mikor voltam? -mosolygott, de szem�ben k�nnycsepp csillant, ahogy �t�lelte Serenity-t. -K�sz�n�m.

 -�n k�sz�n�m. �s Michiru... Szerintem a pirost�l lesz sikere.

 -Ezer h�la, Kir�lyn�m. Nem csak ez�rt.

 -Ugyan! Boldog vagyok, ha boldogok vagytok! -sz�lt, �s melegen meg�lelte a l�nyt.

Pluto? Mehet�nk?

 Az Id�k �re b�lintott.

 -Sayonara, dr�ga bar�taim. Mindent k�sz�n�k!

 -Sayonara! - k�sz�ntek el a harcosok. K�nnyes szemmel n�zt�k, ahogy a k�t alak elt�nik a felh�k k�z�tt.

 -Mama! -KisH�lgy szaladt �t a r�ten, mik�zben torkaszakadt�b�l kiab�lt: -Anya, v�gre hazaj�tt�l!

 -Kicsim, de j�, hogy �jra l�tlak! -sz�lt Serenity, ahogy �t�lelte l�ny�t. -Hi�nyozt�l.

 -Te is nek�nk. -Erekhtheus herceg k�zeledett a p�rhoz.

 -Kedvesem! -a Kir�lyn� elengedte kisl�ny�t, �s f�rj�hez szaladt.

 -Hi�nyozt�l, odango -suttogta a f�l�be a f�rfi, ahogy mag�hoz �lelte.

 -Szeretlek -s�gta vissza �. -Most m�r itt maradok veletek. Mind�r�kk�.

 Csendes volt az este. Usagi �s Mamoru k�z a k�zben s�t�ltak az utc�n.

 -Mondd, szeretsz m�g? -k�rdezte hirtelen a l�ny. Szeme szerelemt�l csillogott.

 -Persze -v�laszolt a fi�, de nem n�zett a szem�be, csak maga el�, szomor�an.

 -Mi a baj? -Usagi meglep�d�tt. M�g soha nem l�tta ilyennek szerelm�t. Elvesz�tette volna, am�g nem volt ura a test�nek?

 -Sokminden -Mamoru Michirura gondolt, �s arra, hogy k�ne k�z�lni a l�nnyal a t�nyeket, an�lk�l, hogy megb�ntsa �t. �s im�dkozott, hogy Seiya t�nyleg visszaj�jj�n. - Te szeretsz, Usako? -k�rdezett vissza.

 � csak a legk�zelebbi h�z fal�nak d�nt�tte Mamo-chant, �s nem t�r�dve az utc�val, egy hossz� cs�kkal v�laszolt.

 A sr�c nagyon ramatyul �rezte mag�t. -Szeret. Hogy mondhatn�m meg neki, hogy �n m�r nem �rzek �gy, mint azel�tt?

 -Jobban vagy? -mosolygott r� cs�bosan Usagi, amint elengedte.

 -Besz�ln�nk kell -sz�lt b�skomoran a fi�, v�laszra sem m�ltatva a k�rd� szavakat �s a mosolyt.

 -Mir�l? -a l�nyon is er�t vett a szomor�s�g.

 -R�lunk.

 -Nem �r r� holnapig?

 -Nem. Ez most nagyon fontos. Gyere, menj�nk hozz�m. -Nemr�g m�g Michirunak mondtam ezeket a szavakat... Csak nem ezzel a c�llal... -jutott esz�be Mamorunak.

 -Ha nagyon akarod, mehet�nk...

 -Nagyon.

 H�sz percen bel�l Mamoru lak�s�ra �rtek Eg�sz oda�ton nem sz�ltak egy sz�t se. Mindketten a gondolataikkal voltak elfoglalva.

 A sr�c azon gondolkodott, hogy mondja el azt, mik�zben iszony� lelkiismeretfurdal�s gy�t�rte.

 Usagi pedig pr�b�lt magyar�zatot tal�lni, mi�rt viselkedik �gy vele a fi�. Bor�s hangulat telepedett az � sz�v�re is.

  Amint meg�rkeztek, Mamoru a kanap�ra �ltette a l�nyt, �maga pedig mell� huppant.

 -Usako...- kezdte. -Tudom, hogy r�g�ta vagyunk egy�tt, �s hogy a j�v�ben is egy�tt k�ne maradnunk, de...

 Az m�r a hanglejt�s�b�l  tudta, mit akar mondani. Ett�l f�lt a legjobban. De � mondta ki a v�gsz�t: -...de m�r nem szeretsz.

 -Igen. M�r nem szeretlek.

 -Van fogalmad r�la, most milyen f�jdalmat okozt�l nekem? -k�rdezte csendesen. Szem�ben k�nnyek csillogtak.

 -Ne s�rj, odango...

 -Ne sz�l�ts Odang�nak! Tudod, hogy mennyire ut�lom!- f�rmedt r� Usagi.

 -Ne haragudj. -Mamor� b�natos lett, hisz ezel�tt a l�ny b�rta, ha �gy h�vta. De tudta, most minden megv�ltozott. - Hidd el, nagyon szerettelek. Az �letemn�l is jobban. De az els� szerelem elm�lik, �s j�n a k�vetkez�. A sz�v�nkben viszont �r�kk� �lni fog.

 -De �n szeretlek, nem �rted? SZE-RET-LEK! - a l�ny szinte mag�nk�v�l volt.

 -�szinte leszek hozz�d. Nem lehetek nem �szinte azzal, akit im�dtam. K�rlek, l�gy er�s. Nem akarlak megb�ntani. De �n m�r... -el�rkezett a d�nt� pillanat. -...Michirut szeretem.

 Usagiban meg�llt az �t�. -Kit??!

 -J�l hallottad.

 -B�trabb, mint gondoltam -motyogta maga el�, Haruk�ra gondolv�n. - �s... mi�ta? -m�r messze j�rt a s�r�st�l. Ink�bb elkeseredett volt, �s k�v�ncsi. V�g�lis, kimaradt p�r dologb�l...

 -A koncert �ta... Egy sz�k sik�torban besz�ltem vele a Titokzatos harcosr�l, aki v�g�l megmentett. Nem b�rtam a k�zels�g�t, �s � sem az eny�m�t. Szerelem volt m�sodik l�t�sra. Vibr�lt k�zt�nk a leveg�, nem tudtam mit tenni, gy�ny�r� volt, az ajka h�vogat�, �gyhogy...

 - Megcs�koltad. De ha csak err�l van sz�...

 -Sajn�lom, od... Usagi. Mi t�nyleg szeretj�k egym�st. �s tudnod kell m�g m�st is.

 -Mi lehet enn�l rosszabb? - s�hajtott �, �s a plafonra emelte tekintet�t.

 -Szeretkeztem vele - a fi� sz�v�r�l leesett a k�, amint ezt bevallotta.

 -Nem mondod komolyan -de Mamoru tekintet�b�l l�thatta, hogy ez igaz. Forogni kezdett vele a vil�g. �gy �rezte, mintha a saj�t sz�zess�g�t vesztette volna el akarata ellen�re. - Hogy tehetted? Azt hittem, szeretj�k egym�st! Nem r�g m�g engem vitt�l volna az �gyadba, most meg Michirun�l k�t�tt�l ki! -hisztis hangon kiab�lt. Ez a fi�t is kihozta a sodr�b�l, b�rhogy pr�b�lta t�rt�ztetni mag�t.

 -Igen! N�la k�t�ttem ki! �s �n nagyon j�l �rzem magam vele! Igen, szeretkezt�nk is! �s mindketten nagyon �lvezt�k! Szeret engem, �n is �t! �rted?

 -�rtem. -Usagi megsemmis�lve v�laszolt. �jra s�rni kezdett. Szerelme m�g sose besz�lt vele ilyen hangon. -Akkor l�gy vele nagyon boldog. Engem pedig felejts el. Ne keress, ne pr�b�lj f�lh�vni. Nem akarok tal�lkozni veled soha t�bb� - szipogva, halkan besz�lt, m�lys�gesen elkeseredve.

 Lassan fel�llt, kiment a szob�b�l. Az ajt�ban meg�llt, visszan�zett. -Sayonara, Mamoru.

 Az d�bbenten n�zett a l�nyra. -Sayonara, Usagi -ny�gte ki nagy nehezen.

 Usagi kil�pett az ajt�n, �s egy�ttal a fi� �let�b�l. Cip�inek kopog�sa, s�r�s�nak hangja visszhangzott a folyos�n.

 Mamoru kimer�lten h�trad�lt a kanap�n. R�szint megk�nnyebb�lt, viszont annak nem �r�lt, hogy megb�ntotta a l�nyt, akit szeretett. Nem tudott higgadtan reag�lni a l�ny m�ltatlankod�s�ra. A n�i miz�ria felideges�tette. Szeg�ny Usagi! Sz�rnyen �rezheti most mag�t. � pedig szeretheti Michirut, ahogy j�lesik...

 Hirtelen nem tudta, mit csin�ljon mag�val. V�g�l �gy d�nt�tt, egy zuhany j�t tenne a test�nek �s a lelk�nek egyar�nt.

Ding-dong.

 Mamoru kiugrott a tus al�l, egy gyors mozdulattal t�r�lk�z�t csavart a derek�ra, �s szaladt kinyitni az ajt�t. -Ez csak Mezuto lehet. Egyed�l � tud �gy r�hib�zni a legalkalmatlanabb pillanatokra. Lenyomta a kilincset, �s felk�sz�lt, hogy j�l letolja a haverj�t.

 -Me...Michiru! - leesett az �lla. Erre igaz�n nem sz�m�tott. A l�ny mosolyogva �llt a folyos�n, csinosan, de nem t�l kih�v�an �lt�zve, mint mindig. Mellette k�t b�r�nd �llt, �s egy heged�tok, de a fi� ezeket m�g nem vette �szre.

 -Szia, Mamo-chan! Nem is �r�lsz nekem?

 -���... szia! Dehogynem �r�l�k! Gyere be!

 -A b�r�nd�k...

 -Az v�rhat -sz�lt, majd beh�zta a l�nyt az el�szob�ba, becsapta az ajt�t, �s szab�lyosan nekid�nt�tte Michirut, mik�zben teljes er�b�l cs�kolta.

 -Mmm...engedj el! Vizes vagy!- tolta el mag�t�l nevetve a sr�cot.

 -Igazad van. Milyen b�r�nd�k? - f�zisk�s�s Mamoru m�dra.

 -Elk�lt�ztem Haruk�t�l. Nem akarok vele �lni. Ha befogadn�l csak p�r napra, am�g �j lak�st tal�lok...

 -Beviszem a cuccodat.

 -Nagyon k�sz�n�m.

 A fi� hellyel k�n�lta Michirut, majd maga is le�lt mell�, amint letette a cuccokat.

 -Szeretn�m megk�sz�nni, hogy Usagit... tudod...

 -�, sz�ra sem �rdemes. J�p�r dologb�l kimaradt, �gyhogy k�m�lni kell egy ideig. De valamikor meg kell tudnia az igazs�got.

 -Megmondtam neki.

A l�ny meglep�d�tt. -M�r ma? Nem t�l korai?

 -Nem. �n nem b�rtam elviselni, hogy �t cs�kolom, k�zben csak R�d gondolok. Ez a dolog nem lett volna fair se vele, se veled, se velem szemben. Nem akartam tov�bb h�zni.

 -Azt hiszem, igazad van. Nem szabad a sz�vekkel j�tszani. De mit sz�lt hozz�?

 -J�l viselte, am�g meg nem mondtam neki, hogy egy�tt voltunk...

 -Ezt nem kellett volna... -motyogta maga el�. -�s azut�n?

 -Rendesen �sszeveszt�nk. Kikiab�ltam magamb�l, amit �reztem, gondolkod�s n�lk�l. Nem szabadott volna �gy... Nagyon f�jt neki. Azt mondta, soha t�bb� nem akar l�tni.

 -Megb�ntad?

 -Mit? A szak�t�st nem. Csak a hogyanj�t...

 -Majd elfelejti. �s, ha minden igaz, elj�n �rte Seiya...

 -�szint�n rem�lem. Meg�rdemli a boldogs�got.

Michiru mosolyogva biccentett. -Igazad van.

 -T�m�t v�lthatok? -k�rdezte f�lve Mamoru.

 -B�rmikor.

 -Ami a lak�st illeti... Nem m�sz sehov�. Itt maradsz!

 -A foglyod leszek? -k�rdezte �l-megr�m�lve a l�ny, �s kicsit elh�z�dott a fi�t�l.

 -Ha te is �gy akarod... -Mamoru k�vette a "menek�l�t".

 -Boldogan. -Michiru megadta mag�t. A fi� f�l�hajolt, �s megcs�kolta, majd hanyattd�nt�tte a kanap�n.

 -M�g mindig vizes vagy... -�llap�totta meg halkan a l�ny.

 -Mi�rt, zavar?

 -Cseppet sem...

Ding-dong.

 -Bez�rtad? -k�rdezte a l�ny, alig hallhat�an.

 -Igen...

M�g egy cs�nget�s.

 -Ki k�ne nyitni...-ezt Mamoru se gondolhatta komolyan.

 -Eszedbe ne jusson! -mondta Michiru, �s nem is sz�lt t�bbet. De a fi�nak sem volt ez ellene kifog�sa.

Usagi szomor�an bandukolt hazafel� a parkon �t. �szre sem vette, hogy leh�lt a leveg�, �s hogy kegyetlen�l reszket.-Mi�rt, mi�rt, mi�rt? -csak ez j�rt a fej�ben. -Mi�rt kellett Mamorunak Michiru? Mi�rt nem szeret m�r? Mi�rt nem tudott h�s�ges lenni? �n tudtam, amikor � nem volt itt? Pedig Seiya szerette... nagyon... kellett neki... -�s �n is szerettem! -a gondolat ki�ltott �s visszhangzott gondolataiban. -Az nem lehet, hogy nem! A s�t�ts�g nem �rezhet ilyet! Csak �n �reztem �gy, csakis �n... �s �...

 De most m�r k�s�. Elment, �s soha t�bb� nem j�n vissza.-Usagi m�g szomor�bb lett. Tudta, soha t�bb� nem �rezheti a fi� k�zels�g�t, a l�ny�b�l fakad� izgat� vibr�l�st, forr� lehelet�t, amit akkor �rzett igaz�n, amikor meg akarta cs�kolni, de nem engedte, mert h� akart lenni Mamoruhoz.Aki elhagyta. -�gy t�nik, Ser�na, maga a Szeretet egyed�l maradt a vil�gban! -konstat�lta mag�ban.

 -Odango!

 Usagi megmerevedett. Seiya hangj�t hallotta volna? Ez nevets�ges! Hisz' � m�r f�ny�vekre van innen! -Biztos csak hallucin�ltam!-legyintett mag�ban, �s ment tov�bb.

 -Usagi! V�rj! -megint az a hang.   

 -Na nem, ez nem lehet -besz�lt mag�ban hangosan, �s h�trafordult -...igaz. -fejezte be megr�k�ny�dve. Az utols� j�r�kel�k�n egy magas, napszem�veges sr�c furakodott kereszt�l, hossz� copfja r�p�lt ut�na, �s szaladt, rohant a l�ny fel�.

 -Se...Se...Seiya??!!!

 -Odango!

"Odango" most egy�ltal�n nem b�nta, hogy �gy sz�l�tj�k. S�t.

 A fi� utol�rte. Egy laza mozdulattal lekapta a napszem�veg�t, �s a zseb�be tette. -De j�, hogy megtal�ltalak! - megragadta a m�g mindig hitetlenked� Usagi mindk�t kez�t. �rezte, hogy remeg. -Usagi, hiszen te reszketsz!

 -�szre se vettem... -mondta f�lig elvar�zsolva, �s hagyta, hogy Seiya r�adja a saj�t kab�tj�t, �s szorosan a fi�hoz b�jt. Az kicsit meglep�d�tt, de nem ellenkezett. V�gtelen�l boldognak �rezte mag�t, �s kereknek a vil�got.

 -Mi�rt j�tt�l vissza? -k�rdezte Usagi k�v�ncsian, mik�zben mentek tov�bb a parkban.

 Seiya nagyot s�hajtott. Be kellett vallania az �rz�seit, �szint�n. Hiszen az�rt volt ott, abban az id�ben �s t�rben. -�rted.

 -�nmiattam? - hitetlenkedett a l�ny.

 -Igen. Usagi... �n m�g mindig szeretlek. Bocs�ss meg, de nem tudok m�sk�nt     �rezni ir�ntad! - A fi�nak nagy k� esett le a sz�v�r�l, de nem tudta, hogy fog reag�lni a l�ny.

 -Semmi gond. Seiya, �n gondolkoztam, �s...

 -�s?

 -R�d�bbentem, hogy szerettelek! Csak a h�s�g, ami Mamoruhoz k�t�tt, olyan er�s volt, hogy nem mertem elszak�tani. Ma viszont v�gleg elv�ltak �tjaink.

 -Sza...Szak�to...Szak�tottatook?

 -Igen.�s soha t�bb� nem akarom l�tni.

 -De... mi�rt? -Seiya maga volt a megtestes�lt �rtetlens�g. De Usagi kiseg�tette. Elmes�lte neki, mi t�rt�nt az elm�lt napokban, ami felbor�totta a b�k�t.

 Seiya figyelmesen hallgatta, �s a v�g�n nagyon d�h�s lett Mamorura. Nem is �rtette, hogy tehetett ilyet. �s nagyon meg akarta vigasztalni szerelm�t, ha megv�deni nem is tudta.

 -Odango, ne f�lj! Visszaj�ttem, hogy vigy�zzak r�d. Mind�r�kk� -�lelte �t a l�nyt, amint az megint a s�r�s hat�r�ra ker�lt. Usagi kellemesen megborzongott. Esz�be jutottak a Kir�lyn� szavai: "L�gy er�s, �s ne f�ldd a szerelem mindent els�pr� �rz�s�t!" Elmosolyodott.-Szeretlek! -sz�lt magabiztosan, �s Seiya �jk�k, �rzelmekt�l csillog� szem�be n�zett.

 A fi� viszonozta a pillant�st. Nem tudott ellen�llni a k�s�rt�snek. Lassan k�zel�tett ajk�val a l�ny�hoz.

 Usagit deja-vu �rz�s ker�tette hatalm�ba. De most nem voltak g�tak, k�t�tts�gek. Csak �k ketten. "Ne f�ldd a szerelem mindent els�pr� �rz�s�t!" Ez jutott m�g utolj�ra az esz�be, miel�tt a Vil�gegyetem legszenved�lyesebb cs�kj�ban olvadt volna eggy� Seiy�val egy s�t�t, h�v�s park k�zep�n, valahol Toki�ban.

V�ge