A l�nyok a Korona k�v�z� ablak�n�l �lltak, �s az odabent �l� h�rom bar�tn�j�ket figyelt�k.

- Biztons�gban van – v�lte Ami.

- J�, hogy Haruk��k tal�ltak r� – s�hajtott Minako megnyugodva. – K�l�nben sem hiszem, hogy b�rmelyik�nknek egyed�l szabadna lennie most.

- Legal�bb is am�g nem tudunk t�bbet az �j ellens�gr�l – tette hozz� Rei.

- Szerintem ak�r mehet�nk is – javasolta Makoto. – Usagi most m�r j� kezekben van.

- J� �tlet.

Kirk� az �p�let tetej�r�l figyelte a kis band�t. Ahogy elindultak, � egy ugr�ssal a talajon termett. K�r�ln�zett – tal�lnia kellett egy alkalmas embert, hogy megfigyelhesse a Senshit. Nem akarta felbosszantani King Silvert. (Ja, eredetileg King Silver, de szerintem �gy sokkal jobban hangzik, nem? Nonembaj :))))))) �ppen el�gszer l�tta, mi t�rt�nt azokkal, akik kudarcot vallottak �el�tte. Kirk�nek t�l sokat �rt a saj�t �lete ahhoz, hogy engedje megt�rt�nni.

- Ki kell der�tenem, kik is ezek a h�res harcosok!

Haruka felkapta a fej�t, �s �sszeh�zott szemmel kezdte vizslatni a t�meget. Ez a k�l�n�s energia…

Michiru nyugtalan pillant�s�b�l arra k�vetkeztetettt, hogy � is �rzi, amit �.

- Mi�rt nem m�sz haza, �s pihensz le ink�bb, Nyuszi? – k�rdezte Haruka gy�ng�den Usagi-t�l.

- J� �tlet – b�lintott Usagi, �s m�r �llt is f�l.

Haruka f�lpattant, �s kapkodva f�lseg�tette a l�nyra a kab�tj�t. Nem akarta, hogy a hercegn�j�k itt legyen a harcban, �s esetleg baja essen… Kil�ptek a k�v�z�b�l, �s abban a pillanatban lef�kezett el�tt�k egy ismer�s aut�.

- Mamo-chan! – ismerte f�l Usagi, �s b�szen integetett.

- Usagi! – mosolygott r� a f�rfi. – Haruka, Michiru! Mi �js�g?

- Mamoru, besz�lhetn�nk egy percre? – sz�l�totta meg Haruka, �s az ablakhoz l�pett. Eg�szen halkan besz�lt, nehogy Usagi meghallja. Elmondta a meg�rz�s�t, �s hogy szeretn�, ha a f�rfi nem hagyn� egyed�l a hercegn�t.

- Rendben – b�lintott azt�n Mamoru, kiss� elkomorodva. – �s ha b�rmit tal�ltok, azonnal sz�lj, rendben?

- Ok�, �s k�sz – biccentett Haruka, majd kinyitotta a kocsi ajtaj�t, �s betess�kelte Usagi-t.

- Hazavihetlek? – mosolygott r� a f�rfi.

- Persze! – b�lintott Usagi, majd intett Michiru-�knak, �s becsukta a kocsi ajtaj�t.
Mamoru egy percig csak n�zett a l�nyra, majd megsim�totta az arc�t.

- Usagi…

A l�ny a nyak�ba borult. Annyira �ssze volt zavarodva… Tiszt�ban volt vele, hogy Mamoru mellett a helye, hogy � a v�gzete… Azt�n �gy d�nt�tt, ezzel most nem akar foglalkozni. F�ln�zett a f�rfira, �s elmosolyodott.

- Mamo-chan, annyira sz�rnyen sajn�lom, hogy az el�bb kiab�ltam veled. K�rlek sz�pen, ne haragudj…

- Ugyan, nincs erre sz�ks�g – torkollta le Mamoru cs�ndesen. – Miattam volt. Sajn�lom, hogy kitettelek a vit�nknak…

A l�ny erre csak rosszabbul �rezte mag�t. Mintha megcsaln� Mamoru-t, �s mindenki m�st is… Azt�n Michiru �s Haruka tan�csa jutott esz�be. “Hallgass a sz�vedre…” Igen, ezt kell tennie.

Mamoru lef�kezett Usagi�k h�z�n�l, de miel�tt a l�ny elb�cs�zhatott volna, Mamoru megfogta a kez�t.

- Usako, t�gy nekem egy sz�vess�get – n�zett komolyan a szemeibe Mamoru. – K�rlek, ne menj most m�r sehov�, rendben? Ak�rmi t�rt�nj�k is, te csak maradj a h�zban. �s ha m�gis musz�j lenne, akkor… H�vj f�l, engem el�bb, vagy b�rkit ak�r, csak tudjuk, hol vagy, ok�?

- Mamoru, mi a baj? – k�rdte Usagi gyanakodva. – Van valami, amir�l tudnom k�ne?…

Mamoru nem felelt, csak el�re hajolt, �s finoman megcs�kolta a l�nyt. Nem akarta, hogy feleslegesen izgassa mag�t, hiszen Haruka-nak is egy sejt�se volt csup�n.

- Semmi baj, csak szeretn�m tudni, merre j�rsz.

Usagi b�ztat�an r�mosolygott.

- Rendben, ha akarod, majd el�bb f�lh�vlak, ha el kell mennem.

- Szeretlek, Usagi…

- �n is – felelt r�gt�n Usagi. – �n is szeretlek, Mamo-chan.

A v�ros m�sik v�g�ben, a Kou-fiv�rek lak�s�ban Yaten, Seiya �s Taiki m�g mindig besz�lgettek. Kapcsolatba l�ptek Kakyuu hercegn�vel, �s ellen�rizt�k, hogy minden rendben van-e odahaza. A hercegn� azt mondta, maradjanak, am�g csak sz�ks�ges, �s figyelmeztette �ket, hogy a Senshinek most sz�ks�ge lesz a v�delm�kre.

Azt�n a fiv�rek besz�lgettek arr�l is, mi lehet az az �j ellens�g. Seiya feje m�r teli volt �gy is, nem m�g ha a testv�rei r�tettek egy lap�ttal.

- Azt hiszem, elmegyek s�t�lni – sz�lalt meg hirtelen, �s m�r el is hagyta a lak�st.

Olyan siet�sen l�pkedett, hogy �szre sem vette Haruka-t �s Michiru-t.

- H� Seiya, nem l�tsz a szemedt�l? – ord�tott r� Haruka, azt�n elvigyorodott, �s kezet ny�jtott.

Mindketten j�l eml�keztek, hogy sok�ig ki nem �llhatt�k egym�st. Seiya visszamosolygott r�, �s elfogadta a kez�t. Mindent �sszevetve jobb volt a tudat, hogy a k�ls� senshik is elfogadj�k, mintha nem �gy lett volna.

- Sziasztok – k�sz�nt Seiya.

- Hallottuk, hogy visszat�rtetek a F�ldre – eml�tette meg Michiru.

- Gyorsan terjednek a h�rek – �llap�totta meg Seiya, kiss� bossz�san. – Kit�l tudj�tok?

Seiya tudta, hogy a k�t l�ny j�ban van Mamoru-val, �s k�v�ncsi volt, hogy vajon � volt-e az, aki mondott nekik valamit.

- Gyer�nk is besz�d k�zben – hadarta Haruka. – Nincs id�nk csevegni. Hacsak nem tartasz vel�nk, akkor besz�lhet�nk.

A tri� sietve �tv�gott az �ttesten.

- A szem�ly, aki elmondta, Usagi volt – felelt k�zben Michiru, �s k�v�ncsian figyelte a f�rfi arc�t. Ahogy megeml�tette a l�ny nev�t, Seiya arca felragyogott; azt�n agg�d� kifejez�st vett f�l.

- Rem�lem, j�l van.

- Nem, egy�ltal�n nincs j�l! – v�gta az arc�ba Haruka. Michiru megszor�totta a karj�t, �s �tvette a sz�t.

- Ugyan boldog, hogy visszat�rtetek, k�l�n�sen neked �r�lt, de… - Michiru megcs�v�ta a fej�t. – K�rlek, Seiya, csak… Pr�b�lj meg ne veszekedni Mamoru-val, ha � is ott van.

- De �n…

- Tudom, hogy nem �llhatj�tok egym�st – v�gott a szav�ba Michiru –, de Usagi �rdek�ben, meg kell pr�b�lnod.

A fi� v�laszra nyitotta a sz�j�t, �m miel�tt b�rmit mondhatott volna, Haruka tasz�tott rajta egy nagyot.

- Ezt meg…

Ahogy f�ln�zett, egy k�l�n�s kin�zet� l�nyt l�tott, aki �pp azon volt, hogy el�h�vjon egy d�mont.

- Kirk� vagyok, a S�t�ts�g Birodalma Birodalomb�l! – sz�lalt meg a n�. – �s hamarosan ti is hozz� fogtok tartozni…

Var�zsolni kezdett valamit, �m Haruka r�gt�n f�lm�rte a helyzetet.

- �tv�ltozni! – ki�ltotta el mag�t.

"Neptune Crystal Make-Up!"
"Uranus Crystal Make-Up!"
"Fighter Star Power Make-Up!"

- Sailor Neptune, h�vj er�s�t�st!

K�zben a k�t m�sik harcos t�mad��ll�st vett f�l.

- H� te! – ki�ltott oda Kirk�nek Uranus. – Ink�bb veled egy s�lycsoport�akkal kezdj!

- Nocsak, nocsak – vigyorgott kaj�nul Kirk�. – Kett� harcos a legend�s Senshi-b�l. – K�r�lpillantott, majd megk�rdezte: – Na �s hol van Sailor Moon?

- Mit akarsz t�le?! – t�madt r� Fighter.

- Id�ben meg fogod tudni – vetette oda neki Kirk�. – De el�re k�zl�m veled, hogy a Birodalom nem nyugszik, am�g el nem kapja.

"Star Serious Laser!"

Kirk� kit�rt a l�v�s el�l.

- Velem akarsz elb�nni? – g�nyol�dott. – Ahhoz ennyi kev�s…

- Mit sz�ln�l dupla annyihoz? – hangzott egy k�rd�s a h�tt�rb�l.

Kirk� a hang ir�ny�ba fordult.

- Sailor Neptune – sz�lalt meg Michiru, �s a magasba emelte a t�kr�t.

- Sailor Uranus – mutatkozott be Haruka, �s felvillantotta a szably�t.

- T�mad�s!

Ketten rontottak r� Kirk�re, �m miel�tt el�rhett�k volna, az egy villan�ssal elt�nt. A k�vetkez� pillanatban Sailor Star Fighter m�g�tt bukkant f�l, �s egy t�rt tartott a harcos nyak�hoz.

- Ne! – ki�ltott r� Sailor Moon.

Abban a pillanatban futott be, a bels� senshikkel �s Tuxedo Kamen-nel az oldal�n.

- Sailor Moon, rohanj! – �v�lt�tte Seiya. – Ez csapda!

Sailor Moon �sszeh�zta a szem�t, �s el�h�vta a fegyver�t.

- Meg�lljatok – parancsolt r�juk Kirk� –, k�l�nben elv�gom a tork�t.

"Star Gentle Uterus!"

Kirk� f�lkapta a fej�t, �s a hirtelen t�madt zavart kihaszn�lva Fighter kicsavarta a kez�b�l a fegyvert. Abban a pillanatban vagy h�t d�mon bukkant f�l a semmib�l.

“Star Sensitive Inferno!”

- Moon, rohanj! – ord�totta Fighter. – El akarnak kapni!

- Addig nem, am�g mi itt vagyunk – sz�gezte le Mars, �s a senshik harcra k�szen k�r�lz�rt�k a hercegn�j�ket.

- �gy t�nik, mind�t�kkel meg kell k�zdenem – �llap�totta meg Kirk�. – De nem ma �jjel! – Azzal elt�nt, �s nem is bukkant f�l t�bbet. Vele egy�tt a hadseregnyi sz�rnyeteg is semmiv� foszlott – csak ill�zi� volt!

Mind egym�st figyelt�k, a tekintetek szemr�l szemre v�ndoroltak; idegesen, k�rd�n, tan�cstalanul. V�g�l mindegyik�k pillant�sa Sailor Moon-on �llapodott meg.

� maga is f�lt, de nem lehetett l�tni rajta, mennyire. Tiszt�ban volt vele, hogy a S�t�ts�g Birodalma b�rmi �ron kitart a c�lja mellett… De tudta, hogy a bar�tai sosem engedn�k, hogy b�rmi baja essen. B�zott benn�k, �k pedig b�ztak benne. B�ztat�an elmosolyodott, a t�bbiek pedig fell�legeztek kiss�.

- Nem �rtana ezt megvitatnunk egy k�z�s tal�lk�n – v�lte Uranus. – Addig is, nem hagyhatj�tok egyed�l Sailor Moon-t. Nem volna biztons�gos.

Usagi tiltakozni akart, de azt�n m�gsem tette. Seiya-ra pillantott, aki ugyancsak nagyon nyugtalan volt.

- Fighter, hazak�s�rn�d Moon-t? – k�rdezte hirtelen Uranus.

- Term�szetesen – felelt Seiya, ahogy visszav�ltozott a rendes test�be. A t�bbiek ugyan �gy tettek.

A fi� Usagi mell� l�pett, �s elindultak Usagi-�k h�za fel�.

Mamoru m�rgesen n�zett Haruka-ra. V�g�l m�gsem sz�lt semmit, csak h�tat ford�tott a band�nak �s els�t�lt. Tudta, hogy Haruka semmit sem tesz ok n�lk�l.

- Usagi �rdek�ben…

A hazafel� vezet� �ton Seiya egyszer csak megt�rte a csendet:

- Tudod, hogy megv�delek, b�rmi t�rt�nj�k is.

A l�ny f�ln�zett a f�rfi s�t�t szemeibe.

- Tudom.

- Odango, m�g ha t�bb� nem is tudod kimondani, hogy szeretsz, azt akarom, hogy tudd, m�r azzal is a mennybe rep�tett�l, hogy egy pillanatig szerelmes volt�l bel�m. – Usagi nem felelt, Seiya pedig cs�ndben hozz�tette: – �n mindig, �r�kk� szeretni foglak.

Usagi egyszercsak megtorpant, �s megcs�kolta a fi�t.

- Seiya, szeretlek, ebben az egyben biztos vagyok. Ahogy abban is, hogy mikor elment�l, csak r�d tudtam gondolni. De enn�l t�bbet sajnos nem tudok, �s fogalmam sincsen, mit k�ne tennem…

- Meg�rtem – suttogta Seiya, �s megsim�totta a l�ny arc�t. – �s meg fogom v�rni a v�laszodat.

El�rtek Usagi-�k ajtaj�hoz, �s Usagi adott a fi�nak egy j��jtcs�kot.

- K�sz�n�m sz�pen, Seiya – mondta azt�n, �s bemenek�lt a h�zba.

Egyenesena szob�j�ba ment, beleb�jt a pizsam�j�ba, �s eloltotta a l�mp�j�t. Azt�n az ablakhoz l�pett, �s megpillantotta Seiya-t a fiv�reivel besz�lgetni. A l�ny kedvtelve, m�gis gondterhesen n�zte a fi�t, azt�n Seiya egyszer csak f�lpillantott az ablak�ra. P�r pillanatig n�zt�k egym�st, majd Usagi elkapta a tekintet�t. F�jt neki ez a szeretetteljes pillant�s…

Miel�tt Usagi elaludt volna, Seiya-ra gondolt, �s arra, hogy milyen boldog is, hogy visszakapta �t.

King Silver a szeme sark�b�l Kirk�re pillantott.

- Sz�val mind ott voltak.

- Igen, Fels�g. Mind�j�ket l�ttam.

A kir�ly gondolkod�ba esett. A sz�m�t�saiban a Starlight-ok nem szerepeltek, de v�g�l is arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy nem jelenthetnek akad�lyt. �gy vagy �gy, de �gyis el fogja kapni Sailor Moont.

N�h�ny nap telt el a legut�bbi incidens �ta. Mindenki f�lengedett egy kiss�, de tov�bbra is nyitott szemmel, gyanakv�an j�rtak az utc�kon. Arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a S�t�ts�g Birodalma bizony�ra arra sz�m�t, hogyha nem t�madnak, elaltatj�k a Senshi �bers�g�t, �s mikor ez bek�vetkezik, a felt�telek nekik kedvez�bbek.

Usagi �ppen Seiya-hoz k�sz�lt, mikor megcs�rrent a telefon.

- Hello Usagi! – sz�lt bele Rei. – Mi a terved m�ra?

- �ppen Seiya-hoz indulok – felelt Usagi �szint�n.

- �rtem – vette tudom�sul Rei. – Nos, a l�nyokkal �sszej�v�nk egy kicsit, besz�lgetni, sz�val ha van kedved, csatlakozz hozz�nk k�s�bb. Ami-n�l lesz�nk.

- Ok�, Rei, �s k�sz, hogy h�vt�l. K�s�bb tal�lkozunk!

Azzal letette. Rei nem tehetett r�la, de �szrevette, hogy a bar�tn�je csak egyre �s egyre g�rcs�sebb. �s el kellett ismernie, hogy semmiben, de igaz�n semmiben nem tudja seg�teni kedves Usagi-j�t.

Seiya a parkban v�rta szerelm�t.

- Szia Odango! – k�sz�nt, ahogy megpillantotta, �s elindult fel�.

- Szia Seiya – hangzott a felelet, �s ahogy puszit v�ltottak, Usagi belekarolt a fi�ba.
Letelepedtek egy padra, egy fa al�.

- Oka van annak, hogy itt tal�lkozunk – kezdte Usagi komolyan. – N�zd, �n mindent tudok r�lad, de neked alig van fogalmad a m�ltamr�l.

Seiya agg�dni kezdett. Mi ez a komolys�g? Annyira nem illik az � szeretett Odango-j�hoz…

- J�l vagy? – k�rdte.

- Van valami, amit m�r r�ges r�g el kellett volna mondanom neked – folytatta Usagi, mintha nem is hallotta volna a k�rd�st. – Tudom, hogy furcs�n fog hangzani, mert mindez ezer meg ezer �ve t�rt�nt…

Azzal Usagi mindent elmes�lt Seiya-nak az Ez�st Milleniumr�l. Mindent Serenity hercegn�r�l �s a Senshir�l, akik a v�delmez�i �s tan�csad�i voltak. Mindent az Ez�stkrist�lyr�l, �s az � �s Endymion herceg, azaz Mamoru jegyess�g�r�l. Besz�lt neki a Beryl kir�lyn� elleni h�bor�r�l, ami elpuszt�totta a Holdb�li kir�lys�got; �s az �desanyj�r�l, aki mindannyiukat a F�ldre k�ldte, ahol �jj�sz�lettek. V�g�l mes�lt azon csat�k sz�zair�l, amit itt, a F�ld�n v�vott meg, a Senshivel az oldal�n.

Mire v�gzett, m�r r�g elm�lt eb�did�. Seiya meg se tudott sz�lalni, csak n�zett szerelm�re n�m�n. F�l se tudta fogni, hogy ennyi minden t�rt�nhet egyetlen emberrel. Azt�n hirtelen, szinte reflex-szer�en �t�lelte a l�nyt.

- Odango, �n… Nem is tudom, mit mondjak. Retenetes lehetett…

Usagi csak mosolygott.

- Mindezt… az�rt mondtam el neked, Seiya, hogy meg�rtsd. Ezek alapj�n a j�v�m Mamoruhoz van k�tve. L�ttam a l�nyunkat. Az�rt sz�lettem �jj�, hogy vele legyek.

Seiya sz�v�be t�rk�nt hatoltak a szavak. Szinte m�r d�h�s volt.

- Ez nem igaz! – pattant f�l. – Az�rt sz�lett�l �jj�, hogy a saj�t �leted �lhesd! – kiab�lta.

Usagi szel�den n�zett r�.

- Ne haragudj – motyogta Seiya.

- Ugyan – mosolyodott el Usagi. A fi� vissza�lt mell� a padra. – Besz�ltem err�l Haruk��kkal. �k azt tan�csolt�k, hogy hallgassak a sz�vemre.