Seiya r�n�zett a l�nyra, �s a mosoyla m�g�tt azt is l�tta, mennyire szenved bel�l. Gy�l�lte a gondolatot, hogy �miatta van ez a m�ly f�jdalom. Tiszt�ban volt vele, hogy Usagi szereti �t, ezt teljesen nyilv�nval�an l�tta. Mindazon�ltal Seiya nem tehetett r�la, most valahogy elszomor�totta ez a t�ny.

- Hogyan tudn�k ellenkezni a Sorssal? – k�rdte, szinte mag�t�l.

- Seiya, szeretlek, ezt tudom. �s elk�pzel�sem sincs r�la, mit hozhat a holnap, de azt tudom, hogy jelen pillanatban hogy �rzek.

Seiya a l�ny szem�be n�zett; mag�hoz vonta, �s megcs�kolta.

Michiru �s Haruka, akik t�volr�l tartott�k �ket szemmel, most �sszemosolyogtak.

- A mi kis nyuszink feln�tt – �lap�totta meg Haruka.

- �s hoznia kell n�h�ny komoly d�nt�st.

- Igen. El�g nyilv�nval�, hogy mindkettej�kbe f�lig szerelmes.

- De m�gis, nem gondolod, hogy Mamoru-t csak az�rt szereti, mert �gy �rzi, k�teless�ge? – k�rdte Michiru.

Haruka csak h�mm�g�tt valamit. P�r pillanat telt el �gy, majd egyszer csak egy ismer�s hang sz�lt a h�tuk m�g�l.

- Haruka, Michiru…

A k�t l�ny riadtan ugrott f�l. Azt hitt�k, leleplez�dtek – de amit l�ttak, att�l csak jobban megijedtek.

Setsuna �llt el�tt�k, �s tudt�k m�r, hogyha � megjelenik, valami baj van a j�v�vel.

- Se-Setsuna – sz�lalt meg Haruka bizonytalanul. – Mit keresel te itt?

- Velem kell j�nn�t�k.

- Valami gond van? – tudakolta Michiru.

- Gond – b�lintott Setsuna gondterhelten, majd megpillantotta Seiya-t �s Usagi-t a h�tt�rben. Csak ennyit k�rdezett: – D�nt�tt m�r?

- M�g nem – r�zta meg a fej�t Michiru.

- Akkor gyer�nk – adta ki a parancsot Setsuna.

A szoba egy s�t�t sark�ban King Silver mag�nyosan �ld�g�lt. A m�lton t�prengett, azokon az id�k�n, mikor m�g nem volt King Silver. Csup�n csak Silver, Serenity kir�lyn� tan�csosa �s udvari m�gusa. Akkoriban m�g “j�” volt, vid�m, teli rem�nnyel �s tervekkel. Mennyi id� is telt el az�ta, hogy utolj�ra nevetett?…

� volt az, aki az Ez�stkrist�lyt �talak�totta, hogy Serenity a gonoszok elleni harchoz haszn�lhassa. J�l eml�kezett m�g Serenity hercegn�re. Milyen gy�ny�r� volt, teli �lettel… � meg teljesen beleszeretett, �s nagyon szerette volna feles�g�l venni. Esz�be jutott a nap, mikor ezzel az �tlettel el�hozakodott a kir�lyn� el�tt…

- K�rem, engedje meg, hogy megk�rjem l�nya kez�t, kir�lyn� – sz�lalt meg, a f�ldig b�kolva.

- Silver, tudod, hogy nem tehetem meg – hangzott a fens�ges kir�lyn� v�lasza.

- Tudom, hogy nem vagyok herceg, de teljes sz�vemb�l szeretem �t, �s gondodkodn�k r�la, am�gy csak �lek.

- Tiszt�ban vagyok vele, Silver, de �rtsd meg… A l�nyom, Serenity eljegyz�s�t hamarosan kihirdetj�k. Endymionhoz, a F�ld herceg�hez megy hozz�.

- De hisz… �n err�l mi�rt nem tudok semmit? – kapta f�l a fej�t Silver. – A tan�csosa vagyok, Fels�g!
- Ez �gy van, Silver, de az Serenity ir�nti �rzelmeiddel is tiszt�ban vagyok. Ez�ltal azzal is, hogy ebben az �gyben nem tudt�l volna elfogulatlan tan�csot adni.

Silver d�h�sen kiviharzott a teremb�l. A kir�lyn� az � h�ta m�g�tt int�zkedett! Meg se k�rdezte! R�ad�sul tudta, hogy Serenity hercegn� sokkal, de sokkal jobban j�rt volna vele, mint ezzel az Endymionnal…

- Rendben, kir�lyn�, de nem maga az egyetlen, aki d�nt�seket hozhat ebben az orsz�gban.

Azzal f�lkerekedett, hogy megtal�lja Beryl-t, a S�t�ts�g Birodalma uralkod�n�j�t. �gy gondolta, hogy � majd gondoskodik Endymionr�l, �gy a sz�p hercegn� majd az �v�, Silver� lesz.

- Mit akarsz t�lem? – k�rdte Beryl legkev�sb� sem ny�jasan.

Seilver felv�zolta el�tte a helyzetet. Beryl-nek persze nagyon tetszett az �tlet, f�leg az a r�sze, hogy Silver, a Holdb�li Kir�lys�g egyik legf�bb an�csosa �gy az elk�telezettj�v� v�lik.

- Megteszem, amit k�rsz – hangzott v�g�l a kir�lyn� v�lasza –, de cser�be mindent r�szletesen elmondasz nekem, amit tudni akarok.

- Term�szetesen – b�lintott Silver. – Azzal az egy felt�tellel, hogy a kir�lyn�nek �s Serenity hercegn�nek egy haja sz�la sem g�rb�l.

- Meg�llapodtunk – mosolyodott el Beryl rettent�en.

Kirk� l�pett a terembe, King Silver pedig r�gvest nekiszegezte a k�rd�st:

- Vannak h�reid?

- Att�l tartok, nincsenek, Fels�g.

- Nos rendben, tov�bbra is tartsd �ket szemmel. Azt akarom, hogy lankadjon a figyelm�k.

- Igenis, Fels�g – b�lintott Kirk�, �s kih�tr�lt.

Usagi m�r otthon volt, a szob�j�ban hevert, �s a Three Lights dalait hallgatta. A magn� sokadj�ra kezdett bele a Nagareboshi he-be. Csak hallgatta Seiya hangj�t, �s �gy �rezte, v�gre d�nt�sre jutott.

- Azt hiszem, a sz�vem azt s�gja, hogy vele kell lennem – s�hajtott behunyt szem

- Azt hiszem, a sz�vem azt s�gja, hogy vele kell lennem – s�hajtott behunyt szemmel. – Nem sz�mit, milyen �ron.

A telefon�rt ny�lt, �s megpr�b�lta f�lh�vni a fi�t, de mivel nem vette f�l senki, �gy d�nt�tt, megkeresi.

Setsuna, Haruka-val �s Michiru-val az oldal�n lefel� gyaogolt az utc�n, mikor Seiya-ba botlottak, aki teljesen elmer�lt a gondolataiban. Azt�n Haruka-nak beugrott valami. Hogyha Usagi nem �vele van, akkor… akkor kivel?

- Seiya! – sz�l�totta meg hirtelen.

A fi� feln�zett.

- Tess�k!

- Hol van Usagi?

- Gondolom, otthon – j�tt a v�lasz. – Hazak�s�rtem, �s azt mondta, hogy kicsit k�s�bb elmegy Ami-�khoz.

- Mi a baj, Seiya? – k�rdezte Michiru �vatosan.

- �n… semmit sem tudtam – v�laszolt. A l�nyok �rtetlen�l meredtek r�, mire folytatta a gondolatot: – Semmit sem tudtam a m�ltj�r�l… A m�ltatokr�l… �s a j�v�, amit el�re megterveztek neki… �, �n ostoba meg azt hittem, van es�lyem, de… � szeretett. De tudom, hogy lehetetlen.

Teljesen �sszef�gg�stelen�l besz�lt, a t�bbiek m�gis �rtett�k a l�nyeg�t.

- Ezt Usagi mondta neked? – tudakolta Haruka meglepve.

- Nem… – felelt Seiya t�tov�n, majd hirtelen Setsuna szem�be n�zett. – De t�ls�gosan szeretem �t ahhoz, hogy egy ilyen v�laszt�s el� �ll�tsam. �n, vagy az eg�sz j�v�je… Nem, nem tehetem!

Azzal elrohant.

- Seiya! – iramodott ut�na Haruka, de Setsuna visszatartotta.

- Hagyd elmenni.

A l�nyok mind Ami-n�l voltak, mikor Mamoru felt�nt. Gondterheltnek �s idegesnek t�nt. Mako k�rdezte meg, mi baja.

- Rengeteget t�prengtem – fogott bele a f�rfi –, �s arra jutottam, hogy a lehet� legjobb hely Amerik�ban lenne sz�momra. J�val el�bb eld�nt�ttem, hogy odamegyek, de m�g sose siker�lt. �s az egyetem tegnap �jra felh�vott. K�z�lt�k, hogy a helyem m�g �res.

- Na �s Usagi?… - k�rdezte Luna.

- K�pes voln�l itt hagyni? – f�zte hozz� Minako.

- Megk�rem, hogy j�jj�n velem – k�z�lte Mamoru. – Tudom, hogy oda kell mennem, am�g lehet�s�gem van r�. �s ha elmegy�nk, tudom, hogy Usagi �s �n kil�balunk ebb�l a v�ls�gb�l. Nek�nk j�v�nk van egy�tt. �s tudom, hogy ezt kell tennem.

Mind tiszt�ban voltak vele, hogy Mamoru az�rt sietteti ennyire a dolgot, mert �gy gondolja, ha Seiya elt�nik a k�pb�l, minden a r�gi lesz. Ugyanakkor sajnos azt is j�l tudt�k, hogy Usagi sose menne el vele. M�g ha akarna sem, hisz nem feledkezhet meg a Sailor Senshi-r�l, �s az �ir�ntuk val� k�telezetts�geir�l.

- Sz�val, csak el akartam b�cs�zni – mondta Mamoru, �s m�r indult is az ajt� fel�. – Most megkeresem Usagi-t.

Azzal m�r el is t�nt.

A Kou-fiv�rek lak�s�ban Taiki, Yaten s Seiya a nappaliban �ltek, �s megvitatt�k Seiya terv�t.

- Biztos vagy benne, hogy ezt akarod? – k�rdezte Taiki v�g�l.

- Nem akarom, de �gy lesz a legjobb – felelt Seiya szomor�an, de hat�rozottan.

- R�szemr�l semmi akad�lya – k�z�lte Yaten.

- Taiki? – pillantott fiv�r�re k�rd�n Seiya.

A fi� egy pillanatig habozott, v�g�l s�hajtott.

- Rendben. – Azzal mind k�sz�l�dni kezdtek.

Usagi m�r minden�tt kereste Seiya-t. A lak�sn�l is volt, de nem kapott v�laszt a kopogtat�sra.

- Hol vagy, Seiya, �ppen most?…

K�ts�gbeesetten, szinte m�r d�h�sen n�zett k�rbe a t�ren, ahol �llt. Ekkor pillantotta meg a fel� k�zeled� Mamoru-t. Usagi sz�ve elszorult.

- Usagi, besz�n�nk kell.

- �gy van – felelt a l�ny. M�r most tiszt�ban volt vele, hogy itt az ideje a vallom�snak.

- �gy d�nt�ttem, hogy elmegyek Amerik�ba – k�z�lte vele Mamoru kertel�s n�lk�l, �s elmes�lte az egyetem h�v�s�t.

Ennek hallat�ra Usagi-b�l kit�rt a s�r�s. Mamoru mag�hoz �lelte.

- Usako, k�rlek, gyere velem – k�rlelte Mamoru suttogva. – Egy�tt maradn�k, te meg �n, �s…

- Mamoru, de hisz tudod, hogy nem lehet! – fakadt ki Usagi. – Nagyon j�l tudod!

Mamorunak el�g volt a l�ny szem�be n�znie, hogy tudja, nem ez a teljes igazs�g. M�r tudta, hogy Seiya…

Elh�z�dott Usagi-t�l. El nem lehet mondani azt a f�jdalmat, ami elbor�totta a sz�v�t.

- Rendben – sz�lalt meg v�g�l. – �rtem.

- Hogyan?… - pillantott f�l r� Usagi k�nnyes szemmel. Mi ez a rideg hang?…

- Usagi, te j�tszol velem. V�gig j�tszott�l, mi�ta csak visszat�rtem!

- Tudod, hogy ez nem igaz!

- Nem sz�m�t – mondta Mamoru. – Ne is t�r�dj velem! Seiya, Seiya, mindig csak �! Mondd, eszedbe jutott-e ez alatt az eg�sz alatt ak�r egyszer is Chusa?!

- Mamo-chan…

- Felel�ss�g, k�teless�g Sailor Moon-k�nt! A fen�ket! – tombolt tov�bb. Teljesen kifordult �nmag�b�l. – �k nagyon j�l elvannak n�lk�led is, te is tudod! Mars �s Jupiter ereje vetekszik a tieddel! �s k�l�nben is, hatan vannak, �rted, hatan, hat feln�tt, er�s n�! Nincs sz�ks�g�k arra, hogy mindig ott legy�l!

Usagi r�m�lten h�tr�lt, �s befogtaa f�l�t is. Nem, nem akarta hallani, ez nem Mamoru, nem lehet �…

- Amellett pedig tudod, hogy nekem van igazam, s�t! – kiab�lt Mamoru. – Ezer �ve a jegyesem vagy, Usagi, t�bb mint ezer �ve!

- Az nem �n vagyok! – j�tt meg Usagi hangja hirtelen. Mamoru �rtetlen�l n�zett r�. – Az�rt sz�lettem �jj�, hogy a saj�t �letemet �ljem, nem pedig az �v�t!

- Micso… Ezt is az az ostoba Seiya t�mte a fejedbe, mi? Hogy lehetsz ennyire naiv, nem hiszem el, Usagi, t�rj magadhoz! Ha te most ekkora �gyet csin�lsz egy apr� fell�ngol�sb�l…

- Ez nem csak egy fell�ngol�s! Igenis, szeretem Seiya-t, teljes sz�vb�l szeretem!

Mamoru d�bbenten h�k�lt h�tra ennek hallat�n. “Teljes sz�vemb�l…” Erre a p�r sz�ra Mamoru bens�j�nek m�ly�r�l a d�h �s a k�ts�gbees�s hatalmas hull�ma tornyosult f�l, mintha az �ce�n �rja rend�lt volna meg. Nem, nem, lehetetlen! Minden elfeh�redett el�tte. N�tt�n-n�tt a hull�m, egyre magasabbra csapott, albor�totta az eget, azt�n a taraja megingott �s �tbillent, a hatalmas �ce�n rettent� erej�vel, hogy nekiz�duljon a partnak. Mamoru fuldokolt, reszketett, ord�tott; soha m�g ilyen k�nt, ilyen felh�borod�st…

Azt�n a hull�m lassan kiadta erej�t. Nem tudta, meddig tartott a d�hroham. Az els�, amire f�lfigyelt, Usagi zokog�sa volt. Len�zett r�, �s a karjaiba z�rta a l�nyt. Nem tehetett r�la, m�g mindig ugyan �gy szerette, ha nem ezerszer jobban.

- Usako… Ne haragudj. K�rlek, ne. De el kell mennem.

- Mamo-chan…

- Minden nap h�vni foglak – �g�rte a f�rfi. – Szeretlek…

- Mikor indulsz? – k�rdezte a l�ny cs�ndesen.

- Ma �jjel.

Ma �jjel… Ilyen hamar! Elveszti, el fogja vesz�teni – nem, m�r elvesz�tette. Retteg�s �nt�tte el Usagi lelk�t, �s ism�t s�rva fakadt.

- Mamo-chan, ne menj el – k�ny�rg�tt a l�ny. – K�rlek sz�pen…

- Usako, mennem kell, f�leg ezek ut�n.

Usagi sz�ve nagyot dobbant.

- De az�rt ugye hordod majd a gy�r�met? – k�rdezte a fi�.

- Persze, hogy hordani fogom, te buta – hallatszott egy eltorzult hang Mamoru mellkasa t�j�k�r�l.

Mamoru elmondta, mikor indul a g�p. Usagi k�z�lte vele, hogy term�szetesen kimegy vele a rept�rre.

- Csak el�bb hazamegyek m�g… A rept�ren tal�lkozzunk, rendben?

- Akarod, hogy hazak�s�rjelek? – aj�nlotta f�l Mamoru.

- Nem, biztos rengeteg dolgod van m�g – tiltakozott Usagi. – K�l�nben is, j�t fog tenni egy kis egyed�ll�t…

Azzal sarkon fordult �s elindult.

- Isten veled, Usako-m – suttogta ut�na Mamoru.

Kirk� t�volr�l szemmel tartotta a l�nyt.

- Sz�val te vagy Sailor Moon, mi? – vigyorodott el kaj�nul, �s a l�ny nyom�ba eredt.

Seiya elhelyezte a bor�t�kot a l�ny �gy�n.

- Szeretlek – suttogta, azt�n megfordult, �s elhagyta a szob�t. ((MWAHAHAHAHAAAA!!! V�gre megj�tt az eszetek, fi�k! H����h�h����, Usagi, most k�t sz�k k�zt a pad alatt!!! �gy kell neked!!!! -a ford.-))

Setsuna, Michiru �s Haruka egy k�v�z�ban �ld�g�ltek, �s besz�lgettek. Azt�n hirtelen mind felkapt�ka fej�ket. Sokat sejtet�en �sszen�ztek, �s m�r rohantak is kifel�.

A l�nyok Ami-�k h�z�ban m�g mindig Usagi-ra v�rtak, mikor Rei hirtelen felpattant, �s a fej�hez kapva sik�tott.

- Mi az? – ugrottak hozz� mind. – Mi a baj, Rei?…

- Usagi… - ism�telgette Rei, majd f�ln�zett. – Jaj, l�nyok…

- Azonnal meg kell tal�lnunk! – adta ki a parancsot Makoto.

Mamoru m�r kint volt a rept�ren. Tudta, hogy sz�rnyen megb�ntja Usagi-t azzal, hogyha elmegy egy kor�bbi j�rattal, de nem akart, nem tudott volna m�g egyszer elb�cs�zni a szerelm�t�l. T�ls�gosan f�jt volna neki.

- A 726-os Amerikai j�ratra besz�ll�s a C-kapun�l.

Mamoru vette a b�r�ndj�t �s a kab�tj�t, �s elindult a C-kapu fel�.

A l�nyok el�rt�k Tsukino csal�d h�z�t, �s r�gt�n Usagi szob�ja fel� indultak. Egy csomagot tal�ltak a l�ny �gy�n. Minako nem teket�ri�zott, kapkodva f�lt�pte a bor�t�kot, �s hangosan olvasni kezdte a levelet.

Kedves Odango-m!

Mikor ezt a levelet olvasod, �n m�r val�sz�n�leg nem leszek itt. �gy d�nt�ttem, hazamegyek, hiszen nem k�rhetem, hogy add f�l a j�v�t miattam.

�r�kk� szeretni foglak, Odango! K�rlek, sose felejts el, mert �n nem foglak, az eg�szen biztos.

Forr� szeretettel:

Seiya

Ut�irat: A csomagban van egy krist�ly. Hogyha b�rmikor sz�ks�ged volna r�m, ezzel kapcsolatba l�phetsz velem. De k�rlek, csak akkor haszn�ld, ha igaz�n baj van, mert csak egyszer teheted.