Minako felkapta a fej�t. A d�v�nyon fek�dt, s nyilv�n m�r megint elaludt, mik�zben t�v�t n�zet. A t�v�n most is a h�rad� ment, de a l�ny nem erre �bredt fel, hanem hogy valaki cs�ngetett. Egyszer… k�tszer… h�romszor…

- Megyek m�r! – ki�ltotta j� hangosan, majd lenge kis h�l�inge fel� felvette a k�nt�s�t, �s kiment ajt�t nyitni.

Odakint egy hord�rnak t�n� f�rfi �lldog�lt, kez�ben egy f�zettel �s egy nagy csokor margar�t�val.

- He? – b�mult el Minako.

- �n Aino Minako? – k�rdezte a f�rfi. Minako b�lintott. – Ezt �nnek k�ldt�k. K�rem, itt �rja al�. – azzal fel� ny�jtotta a f�zetet. A l�ny gyorsan al�firkantotta, �s �tvette a vir�gokat. Egy hatalmas, napraforg�mint�s szalag volt r�k�tve.

- De kit�l j�tt? – k�rdezte f�lhangosan.

- Nem tudom, �n csak kihoztam �nnek. Viszl�t!

- Viszl�t… - motyogta Minako, �s becsukta az ajt�t. Gyorsan keresett egy v�z�t, �s megt�lt�tte v�zzel, majd beletette a csokrot, �s elkezdett valami k�rty�t vagy c�dul�t keresni rajta. Nem volt rajta semmi…

- Ki volt az, Mina? – j�tt ki a szob�j�b�l Artemis.

- N�zd, csak, van egy titkos im�d�m! – mondta Minako. – K�ld�tt nekem egy nagy csokor vir�got!

- Nem volt r��rva, ki k�ldte? – k�rdezte a macska, mik�zben k�zelebbr�l is megszeml�lte a v�z�t.

- Nem! H�t nem romantikus, Artemis? Biztosan valami nagyon…

- Persze, persze. – v�gott a szav�ba Artemis. – Megyek vissza lefek�dni. Te is jobban tenn�d, ha v�gre rendesen kialudn�d magad.

- De h�t m�g csak f�l t�z m�lt! Megbolondult�l?

A macska fejet cs�v�lva t�vozott a h�l�szoba fel�.

oOo

M�snap reggel Minako megint cs�nget�sre �bredt.

- A fen�be ezekkel a csenget�kkel… sosem alhatom ki magam norm�lisan?

De az�rt kiment, �s szembetal�lta mag�t egy �jabb f�rfival, aki a kez�ben most feh�r szegf�ket tartott.

- �jabb csokor…? – n�zett nagyot elkerekedett szemmel Minako. Gyorsan �tvette, ezt is v�zbe �ll�totta. Azt�n ujjongva vette �szre, hogy ehhez m�r k�rtya is j�rt.

„Ma �jjel t�zkor, a parkban. Legy�l pontos. XX”

- XX? Milyenn�v m�r az, hogy XX? �s egy�ltal�n hogy h�vhat a parkba �jjel, mikor azt sem tudom, ki lehet? – csod�lkozott Minako, b�r az oldal�t nagyon furdalta a k�v�ncsis�g, hogy m�gis ki lehet ez a fura ember, aki ilyeneket akar.

- Biztosan nagyon romantikus… - �lmodozott Minako. – Tal�n m�gis elmehetn�k, csak megn�zem, ki az, �s ha nem tetszik, h�t elsurranok a s�t�tben…

- �jabb vir�gok? – k�rdezte �s�tozva Artemis. – Ehhez se volt k�rtya?

- Nem! – rejtette a c�dul�t a h�ta m�g� Minako. – Fogalmam sincs, ki k�ldhette �ket…

oOo

Elj�tt az �jszaka. Minako maga sem tudta, mi�rt, de �gy d�nt�tt, hogy elmegy arra a tal�lkoz�ra a titokzatos idegennel. Abban sem volt teljesen biztos, hogy mi k�sztette arra, hogy ne sz�ljon senkinek sem a tal�lk�r�l, pedig az elej�n legsz�vesebben mindenkinek kik�rt�lte volna. A szekr�ny�b�l egy nagyon csinos ruh�t vett el�, �s mikor senki se figyelt r�, sz�pen kisurrant a h�zb�l, a kez�ben ott szorongatta a vir�gokhoz kapott kis k�rty�t

- Most ugrik a majom a v�zbe… - gondolta, �s bel�pett a park kapuj�n. Odabent frissen ny�rt f� illata fogadta, �s ahogy elhaladt a sz�k�k�t mellett, hirtelen furcsa �rz�se t�madt. Mintha valaki figyelte volna…

Egyre ink�bb elhatalmasodott rajta az �rz�s, hogy nem kellett volna csak �gy, �jszaka egy idegen h�v�s�ra azonnal rohannia. M�r megfordult volna, hogy hazafel� induljon, amikor vel�tr�z� sikoly r�zta meg az eget. Minako r�m�lten dermedt meg, �s elindult a hang ir�ny�ba. �gy gondolta, tal�n egy youma lehet… h�tha seg�ts�gre van sz�ks�ge egy embernek… mikor kikandik�lt egy bokor m�g�l, a halv�ny l�mpaf�nyben megpillantott egy embert a f�ldre esni, mellette azonban nyoma sem volt senki m�snak. V�g�l kil�pett a bokor m�g�l, �s idegesen n�zel�dve odament az emberhez. Egy n� volt, hanyatt fekve a f�ld�n…

- J�l �rzi mag�t, kis… - m�g miel�tt befejezhette volna a mondatot, Minako felsik�tott az undort�l �s az ijedts�gt�l. A n� jobb karja t�le egy m�terre hevert a f�ld�n, a has�n egy nagy lyuk volt amib�l d�lt a v�r, az arca is csupa seb volt… �s nagy, k�ny�rg� szemekkel b�mult Minak�ra, mintha azt mondta volna: seg�ts, k�rlek…

Minako h�tr�lt p�r l�p�st, de elbotlott, �s � is a f�ldre ker�lt. Kit�rt bel�le a p�nikroham, �s zokogni kezdett, megpr�b�lva elevick�lni a borzalmas l�tv�ny el�l. Siker�lt fel�llnia, de a remeg� l�bai nem igaz�n akart�k vinni, r�ad�sul a n� hirtelen felny�g�tt… tal�n ez volt az utols� hang, amit kiadott… Minako nem akart h�tran�zni. Nem akarta l�tni a v�res kart, a semmibe mered� szemeket, a gyomr�b�l d�l� v�rt… �s nem akart szembetal�lkozni a gyilkos�val.

- Seg�ts�g! – j�tt ki a tork�n v�gre egy elhal� hang. �rezte, hogy a l�ba al�l kics�szik a talaj…

oOo

A f�gg�ny�n besz�r�d� napf�ny megvil�g�totta Minako arc�t, aki kisv�rtatva kinyitotta a szem�t. Tekintete az �jjeliszekr�ny�re elhelyezett sz�ps�ges feh�r szegf�kre t�vedt, amelyek most is ott pomp�ztak, ahol tegnap este hagyta �ket. Ekkor esz�be jutott a tegnap �jjel… a szenved� n�, �s az ijedts�g…

- Te j� �g… - kapta a sz�ja el� a kez�t.

- M�ris �bren vagy? – k�rdezte az ajt�n besurran� Artemis.

- �risten, Artemis… tegnap… �n…

- Mi?

- Egy n�… l�ttam, hogy haldoklik…

- Mir�l besz�lsz? Eg�sz este itthon volt�l!

- Nem, tudod, a szegf�k… k�rtya is volt hozz�juk, amiben azt �rta valaki, hogy menjek a parkba… nem sz�ltam neked, de higgy nekem! L�ttam! Haldoklott! Hidd el! – a l�nyzokog�sban t�rt ki, �s visszab�jt a takar�ja al�.

- De Minako, hiszen tegnap a l�badn�l aludtam! Kor�n �gyba b�jt�l, �s eg�sz �jjel fel sem kelt�l, err�l biztos�thatlak!

- De �n… - Minako felemelte a fej�t.

- Biztosan csak rosszat �lmodt�l. Gyere, ink�bb menj�nk reggelizni.

Artemis kiment az ajt�n, Minako pedig elkerekedett szemekkel b�mult ut�na. Csak �lom lett volna? De akkor mi�rt eml�kszik minden egyes r�szletre olyan tiszt�n? A f� szag�ra… a hidegre… a sikolyra… a v�rre… a f�lelemre… a hal�lra…

�s mi�rt nem eml�kszik, hogy ker�lt vissza az �gyba?

A k�rty�t kereste a vir�gokon, a ruh�i k�z�tt, amiket tegnap viselt… a fi�kban is, de sehol nem tal�lta. Meg�llt a szoba k�zep�n �s tan�cstalanul meredt a vir�gokra.

- Egy r�m�lom…?

oOo

- N�zd, Mina-chan, valaki egy vir�gcsokrot hagyott az ajt�d el�tt!

- S�rga tulip�nok…

- Mi�rt nem n�zed meg a k�rty�t?

- Mutasd, ki k�ldte!

- Azt mondja… Odaad� im�d�d, XX.

- M�g hogy XX? Honnan vesz ilyen b�na �lnevet?

- Kapt�l m�r m�skor is vir�got t�le? Minako-chan?

A l�ny kikapta a csokrot a bar�tn�i kezei k�z�l, a f�ldre dobta, �s j�l megtaposta, majd k�nnyekkel a szem�ben �s zavarral a sz�v�ben elfutott, maga sem tudta, hov�…