Õ pr�b�lkozott. Nem v�dolhatt�k azzal, hogy meg sem pr�b�lta. Nem volt �rtelme beismerni, hogy lehetetlen, es�lye sincs. Felesleges energia pazarl�s volt. �s a v�g�n persze mindez sosem sz�m�tott. De legal�bb elmondhatta mag�r�l, hogy megpr�b�lta levenni r�la a szem�t. Szerencs�re meg sem fordult a fej�ben, hogy Andrew �szrevette, mi volt az, ami annyira elvonta figyelm�t.

Õ a pultn�l volt, a l�ny pedig a bar�taival egy asztaln�l �lt, majdnem legh�tul. �gy 20 l�bnyira tõle. Mikor oldalra ford�totta fej�t, elcs�phetett r�szleteket a l�ny profilj�b�l, l�ngol� energetikus szemeibõl, apr� orr�b�l, mosolyg� ajkaib�l. Ujjai egy turmix sz�v�sz�la k�r� fon�dtak. Alkalmank�nt bizony�ra lehajolt, hogy szippantson n�h�nyat, mielõtt ism�t feln�zett �s folytatta a besz�lget�st az asztaln�l �lõ m�sik n�gy l�nnyal.
S�hajtva elfordult, ahogy Andrew, miut�n kiszolg�lt egy m�sik v�s�rl�t, visszaj�tt a pultnak ahhoz a v�g�hez, amelyikn�l õ �lt. Szõke bar�tja fels�hajtott, az asztalra k�ny�k�lt, egyik kez�vel v�gig sim�totta haj�t.
"Sok ma a munka. Vajon honnan ker�l ide ez a sok ember..."
"Aha, �s elk�pesztõ, hogy a legt�bbj�k tin�dzser, igaz?"
"Meg az is."
Darien hanyagul megr�nd�totta v�ll�t. "V�rhat� volt, j�t�ktermet vezetni, meg minden."
"Aha, azt hiszem. Alig v�rom, hogy megkapjam a diplom�mat �s az eg�szs�g�gyben dolgozhassak."
"Hm... tal�n gyermekorvosnak k�ne lenned..." viccelt Darien, egy humoros pillant�st kapva viszonz�sk�nt.
"Ha ha, neked meg tal�n pszichol�gusnak!" ugratta, mik�zben nagyon j�l ismerte Darien zavaros �let�t �s vele egy�tt �rzelmeit is. Darien persze viszonozta a n�z�st.
"Csak m�g jobban megõrj�ten�m a betegeimet, mint azelõtt voltak. Nem lenne j� �zlet, tudod."
"Tal�n nem, de �rtesz az emberekhez, �s legal�bb nem nagyon lenn�nek r�d hat�ssal."
Ism�t v�llat vonva Darien h�tradõlt sz�k�ben, az �r�j�ra pillantott.
"Menned kell valahova?"
"Nem... Csak furcsa �rz�sem t�madt..."
"Bõvebben?"
"Nem tudom. Hab�r azt megmondhatom, hogy nem egy kifejezetten j� �rz�s... mintha valami rossz dolog k�sz�lõdne..."
A hirtelen �vegcs�rg�s Darient n�h�ny inchnyire rep�tette sz�k�tõl, ahogy idegei eszeveszett mozg�sba lend�ltek. S�hajtva kuncogott egyet, ahogy Andrew felvonta szem�ld�k�t az �gyetlen pinc�rnõre.
"�vatosan, Shannon."
A magas barna f�l�nken mosolygott, az utols� �vegszil�nkot is t�lc�j�ra h�zta, majd a konyh�ba szaladt.
Darien kiss� megbotr�nkozott hirtelen paranoi�j�n, megd�rzs�lte kezeivel csukott szemh�jait. "T�bbet kell aludnom..." mormolta f�radtan.
"Mit mondt�l az elõbb?" k�rdezte Andrew, egyik szem�t a padl�n l�võ piszkos folton tartva, m�g Shannon vissza nem t�rt, hogy felmossa, majd teljes figyelm�t a bar�tj�ra �sszpontos�totta.
"Semmit, nem volt fontos."
Hangos nevet�s hallatszott a sarokb�l, Darien tekintet�t a l�nycsoportra ford�totta, akik imm�r �lltak, csiripel�s�k egyre gyorsult, ahogy n�h�ny doll�rt helyeztek az asztalra. A j�t�ktermen v�gigsuhan� fuvallat kir�zta õt, kiss� �sszer�ncolta szem�ld�keit. T�l t�vol volt az ajt�t�l, hogy azt �rezte volna...
A fuvallat egyre erõs�d�tt, m�g mindenki t�k�letesen �rezhette. Gyanakodva megfordult sz�k�ben, k�r�ln�zett. Hab�r semmi rendk�v�lit nem �szlelt, ami a h�tborzongat� v�ltoz�st okozhatta, t�rgyak kezdtek kavarogni. �szrevette, hogy k�l�n�s m�don mind a helyis�g k�z�ppontja k�r�l forog, mint egy hurrik�n. Ideges tekintet�t Seren�ra �s bar�taira ford�totta, akik f�ldbe gy�kerezett l�bbal �lltak, f�lelemmel �s k�v�ncsis�ggal arcukon. N�h�ny szalv�ta emelkedett fel az asztalokr�l, a forg�sz�l kapta fel õket. A levegõ egyre hûv�sebb lett, l�tta, amint Serena maga k�r� kulcsolja karjait v�dekez�sk�ppen a hideg ellen. Hab�r mindenki a szob�ban �rezte, hogy menek�lni kellene, senki sem mozdult. Darien remegve fel�llt sz�k�bõl, fekete haja szemei k�r�l csapkodott. Egyre t�bb �s t�bb t�rgy keveredett a kaotikus �sszevisszas�gba, d�rgõ vill�ml�s t�lt�tte meg a szob�t. Hangos ny�sz�rg�s hallatszott a tõle jobbra l�võ szõk�tõl.
S�t�ts�g v�ltotta fel a vihart, minden f�ny egy utols�t pisl�kolt, mielõtt kialudt. Serena felsikoltott, �s Darien �rz�kei azonnal tiszta tudatoss�gra �bredtek. Hangos �tõd�sek hallatszottak, ahogy a sz�l hirtelen el�llt �s a t�rgyak a f�ldre hullottak. Darien szemei nyugtalanul mozogtak a s�t�tben, de nem l�tott f�nyforr�st. Agya �ppen azt a nyomaszt� t�nyt m�rlegelte, hogy az el�lsõ ablakokon egy m�sodpercig nem hatol �t napf�ny, mikor minden elektromoss�g visszat�rt �s ism�t �getõ meleg �radt sz�t.
A t�meg fels�hajtott. A szoba k�zep�n szalv�t�kkal, ez�st�kkel �s egy�b dr�ga holmikkal k�r�lv�ve egy nõ �llt. A pult fel� n�zett, �nel�g�lt vigyorra h�z�dtak ajkai. Teljesen mozdulatlanul, hideg z�ld szemei v�gigp�szt�zt�k a helyis�gben l�võket, figyelmen k�v�l hagyva az esetlen v�s�rl�kat, csup�n Andrewn, Darienen, �s Seren�n �llapodtak meg.
Hossz� fekete haja a combj�ig �rt, csill�ml� hajf�rtjei k�z� apr� vadvir�gok voltak tûzve. Fekete, t�rdig �rõ csizm�t viselt hossz�, halv�ny l�bain �s egy a haj�val egy vonalban v�gzõdõ  r�vid szokny�t. Egy arany �v �lelte �t derek�t �s egy feh�r testhez�ll� top volt rajta, mely l�tni engedte hamusz�rke rekeszizm�t. Arany, rojtos karp�nt volt halv�ny v�llai alatt. Hossz� nyak�t egy fekete gall�r �lelte k�rbe, egy egyszerû arany sz�vamulett l�gott kulcscsontja f�l�tt. S�padt arc�n s�t�nian mosolyogtak tûzv�r�s ajkai, melyek ugyanakkor �desek voltak.
Elbûv�lõ volt, de ugyanakkor õr�lten gonosz. Darien nyelt egyet, f�lelem ker�tette hatalm�ba, ahogy �szrevette a vak�t� f�nyben csillog�, vir�g ornamentik�val �s borosty�n farag�sokkal d�sz�tett nyelû ez�st peng�t az �ve oldal�n.
"Kellemes d�lut�nt, h�lgyeim �s uraim," sz�lalt meg hideg, rekedtes hangon, ajkai h�feh�r fogakat �s gyeng�d mosolyt t�rtak szem�k el�. Darien �sszerezzent. Ami legjobban aggasztotta õt a j�vev�nnyel kapcsolatban, hogy nyilv�nval�an gonosz sz�nd�k�n k�v�l semmi ut�latot, vagy gonoszs�got nem �rzett. Pedig b�rki, aki a S�t�ts�g Birodalm�nak teremtm�nye, mindkettõben bõvelkedett. A l�ny egyik l�b�t a m�sik m�g� rakta, szembe fordult a helyis�g t�ls� oldal�n l�võkkel. "Hadd mutatkozzam be. Aphrodit� vagyok, a sz�ps�g �s szerelem istennõje. De sokan Cupid�nak ismernek." Kezei lassan, megnyerõen a k�s fel� ny�ltak, k�nnyed�n elõh�zta az �vbõl. Darien megmerevedett, szemeivel fegyver ut�n kutatott. A h�ta m�g�l hallotta egy fi�k szinte n�ma hangj�t. Andrew... egy k�st vett elõ.
Egy gyors, g�pies mozdulattal Aphrodit� ism�t szembe fordult vel�k, a k�s hegy�vel Darien bal oldal�ra mutatva. "Te ott, pinc�r fi�, m�g csak eszedbe se jusson. K�l�nben sem hatnak meg a vacak emberi fegyvereitek." Elmosolyodva sokkolt, ijedt arckifejez�s�n, a k�st a mell�hez emelte, a penge hidegs�ge finoman fesz�lt csupasz bõr�nek. Tekintet�t ism�t a t�meg fel� ford�totta. "J�l figyeljetek mindannyian. Azt akarom, hogy mindenki kimenjen, kiv�ve... t�ged..." egy laza k�zmozdulattal a k�ssel Darien ir�ny�ba mutatott. Õ kiss� lehajtotta fej�t, majd feln�zett a nõre, nem akart gyeng�nek l�tszani. "T�ged..." folytatta, Andrewra ford�tva figyelm�t. "�s... t�ged." A penge hegyes v�ge Seren�ra mutatott, Darien a sz�k v�z�ra kulcsolta ujjait.
Ism�t cs�nd �lte meg a termet, mindenki t�lzottan le volt d�bbenve ahhoz, hogy gondolkozzon, nemhogy a kij�rat fel� vegye az ir�nyt.
"AZONNAL!" ord�totta. Csup�n ennyi �szt�nz�sre volt sz�ks�g�k, egy �ri�si embert�meg z�dult az ajt� fel�, ijedt sikolyok �s a f�lelem hangjai k�s�rt�k õket. A kiv�lasztott �ldozatok nem mozdultak, ahogyan az a n�gy l�ny sem, akik k�r�lvett�k a megr�m�lt Seren�t.
Miut�n a zûrzavar el�lt �s az �vegajt�k elcsendesedtek, Aphrodit� figyelm�t a bar�ti k�rre ford�totta, akik m�g mindig az asztaluk k�zel�ben �csorogtak.
"Tal�n nem �rtettek meg, h�lgyeim. Azt mondtam, hogy MINDENKI KIFEL�!"
Lita mozdulatlanul meredt r�, v�dekezõen Serena el� l�pett. "Nem lehetsz magadn�l, ha azt hiszed, hogy itt hagyjuk a legjobb bar�tunkat egy magadfajt�val!"
"Igaza van!" folytatta Raye, szint�n elõre l�pve. "Ha õt akarod, elõbb vel�nk kell v�gezned!"
"A bar�tok sosem hagyj�k el egym�st v�szhelyzetben!" tette hozz� Ami.
"Nem fogunk csak �llni �s n�zni, ahogy r�misztgetsz minket!" fejezte be Mina, oldal�n �k�lbe szor�tva kezeit.
Serena, m�g mindig sokkolt �llapotban, tett egy remegõ l�p�st h�trafel�, engedte, hogy a n�gy l�ny megv�dje õt.
Aphrodit� arckifejez�se haragosb�l gunyorosba fordult. "Azt hiszitek, meg tudtok �ll�tani? Nos azt hiszem a nehezebb �ton kell elint�znem a dolgot." Miut�n a k�st �vatosan ism�t �v�be cs�sztatta, �ssze�t�tte sarkait, fej�t a magasban tartva felemelkedett. Hossz� ujjait felcs�sztatta oldal�n, a feje f�l� emelte, eg�szen addig, m�g karjait a feje f�l�tt a levegõbe t�rta. Egy csukl�mozdulat, mindenki megmerevedett.
Darien nyelt, �rezte ahogy valami furcsa m�gikus erõ kavarog a nõben elõtte. Egy pillanatra lev�ve r�la szem�t, �szrevette, hogy a k�s, amit Andrew keresett, a pulton hever. Feln�zett, hogy meggyõzõdj�n r�la, a nõ m�g mindig elfoglalt.
Ujjai sz�lesen kit�rva, a helyis�gben tart�zkod�k r�m�lt csendben figyelt�k. Hirtelen ujjhegyei a sziv�rv�ny k�l�nb�zõ sz�neiben kezdtek vil�g�tani. Smaragdz�ld szemei egy pillanatra lecsuk�dtak, majd ism�t felpattantak. Elk�pesztõ gyorsas�ggal visszar�ntotta karjait, majd mikor elõre ny�jtotta õket, �t sz�nû l�ncok csaptak ki ujjaib�l. Csup�n sokkolt zih�l�sok hallatszottak, ahogy a k�telek, mint a vill�m a n�gy l�ny k�z� csaptak, �s a bar�tai m�g�tt l�võ szõkes�g k�r� fon�dtak, foglyul ejtve õt. Egy r�m�lt sikoly hagyta el a l�ny sz�j�t, ahogy a k�telek karjait az oldalaihoz kulcsolt�k, mielõtt visszat�rtek volna a var�zsl�nõh�z, magukkal r�ntva a gyan�tlan �ldozatot.
Mindez egy pillanat alatt t�rt�nt, m�g mielõtt a bar�tai �szbe kaptak volna, egy szempillant�s alatt Serena derek�ra egy erõs kar fon�dott, egy ez�st penge szegezõd�tt tork�nak.
Darien szemei elhom�lyosultak egy pillanatra, majd sz�ve ugrott egyet, folyamatosan f�lelmek sz�guldottak v�gig gondolatain. Gyorsabban cselekedett, mint �let�ben valaha, ak�r Tuxedo Mask-k�nt is, h�tratolta kezeit, megragadta a k�st, majd tekintet�t ism�t a vesz�lyes jelens�gre szegezte.
"Engedd el õt!" sz�lt inger�lten, a k�st v�lla f�l�tt tartva, k�szen r�, hogy elhaj�tsa. Sz�p kis c�lpontja volt az oldal�n, de tudta, hogy most nem latolgathatja az es�lyeit, fõleg nem, ha Serena olyan k�zel van a nõh�z. Nem igaz�n tudta, mit mond, vagy cselekszik, csak egyetlen gondolat visszhangzott fej�ben. Megmenteni õt.
Aphrodit� vetett r� egy unott pillant�st, mielõtt f�radtan megforgatta szemeit. "�, tedd le a k�st, sz�pfi�. Nemsok�' r�d is sort ker�tek."
Serena nyelt egyet, eg�sz test�ben remegett. A kar a dereka k�r�l olyan szoros volt, hogy l�legezni is alig tudott. Egyelõre nem �rezte a penge hidegs�g�t, de tudta, hogy ott van. Valahol az agya h�ts� r�sz�ben mintha hallotta volna, ahogy Darien ki�lt valamit, a nõ pedig nyugodtan v�laszol. Mi t�rt�nt? Szemei a harcosokra szegezõdtek. Mind annyira zavartnak �s teljesen rem�nyvesztettnek tûntek.
"Gyer�nk," sz�lt Aphrodit�, ism�t a n�gy l�nyra n�zve. "Azt akarom, hogy mindannyian elhagyj�tok az �p�letet azonnal... vagy elv�gom a sz�p kis nyak�t. Meg�rtett�tek?"
Egy percig mozdulatlanul �lltak, mind nyugtalanul remegtek. Raye nyelt egyet, kezeit a megad�s jelek�nt a magasba emelte. "J�l van, j�l van, azt csin�ljuk, amit akarsz. Csak... k�r�nk... ne b�ntsd õt. �g�rd meg, hogy nem esik baja..."
"Nem b�ntom... egyelõre. HA azt csin�lj�tok, amit mondok. �s most KIFEL�!"
Laz�tva merev helyzet�k�n, hogy mozdulni tudjanak, a n�gy l�ny egyenesen az ajt� fel� vette az ir�nyt, szemeikkel m�rlegelt�k a helyzetet, gyenge pontot kerestek, vagy b�rmit, amit tehetn�nek. Semmit sem tal�ltak, az �vegajt�k hamarosan kit�rultak, akaratlanul k�v�l tal�lt�k magukat.
Serena hangosan ny�sz�rg�tt, ahogy bez�rultak m�g�tt�k az ajt�k, k�nnyek gyûltek szemeiben. A fogvatart�ja vigyorgott, ism�t a fi�k fel� fordult. Darien megcsikorgatta �llkapcs�t, szemei f�jdalomt�l �s rem�nytelens�gtõl l�ktettek. Csak a k�st l�tta, kiss� t�l k�zel a l�ny �rz�keny bõr�hez.
Andrew n�h�ny l�bbal a pult m�g�tt �llt, milli� megfejthetetlen k�rd�s villant �t m�sodpercenk�nt agy�n. Serena... k�s... Rita... j�t�kterem... rendõrs�g... pszichopata... seg�ts�g... hõs... vesz�ly... Serena...
M�g egyszer �rtatlanul mosolyogva, a nõ Andrewra n�zett egy pillanatra. "Pinc�r Fi�, azt akarom, hogy menj oda." fej�vel az asztalok ir�ny�ba intett. "Nem sz�lsz egy sz�t sem, m�g el nem mentem. Egy sz� �s a kis bar�tod meghal. A dolgod, hogy egyszerûen hallgass, nyugt�zz �s eml�kezz. Meg�rtetted?"
A szõke idegesen b�lintott, egyenletes l�p�seket t�ve az egyik asztal ir�ny�ba. Mikor oda�rt, lehuppant egy sz�kbe, szemei Seren�ra tapadtak. A l�ny agg�dva visszapillantott r�, k�nnyek hullottak az�rk�k szemeibõl. A tekintet�vel pr�b�lt tõle bocs�natot k�rni, ami�rt itt ragadt a felfordul�sban, de a l�ny elfordult, tekintet�t a plafonra szegezte, akaratlanul elfogadva a t�mogat�st fogvatart�j�t�l.
"Kezdenek a dolgok �rdekess� v�lni," sz�lt Aphrodit�, Darienre vigyorogva. A fi� �rezte, ahogy saj�t szemeiben is k�nnyek gyûlnek, de m�rgesen elfojtotta õket. Csak semmi gyenges�g...
"Elõsz�r is, sz�ps�gem, tedd le azt a  k�st. Nem �rsz el vele semmit, sõt szerintem m�g idegesebb� teszi ezt a szeg�ny l�nyt."
"Ink�bb nem," sz�lt, hangja nem mutatta �rzelmei ingatags�g�t.
"Ez vicces, nem hiszem, hogy k�rdeztem volna. Tiszt�zzunk valamit. �n parancsolok. Ha azt mondom, hogy valamit meg kell csin�lnod, akkor te megcsin�lod. Meg�rtetted?"
Csak n�zett.
"Nagyszerû. Most hogy �gy megegyezt�nk, tedd le azt a k�st �s r�gd el valahova, ahol nem �red el."
R�g�dott egy pillanatig, mielõtt elengedte v�dõfegyver�t, amely hangos cs�rg�ssel a padl�ra hullott �s elr�gta azt.
"J� lesz, j� lesz. Most... t�rdre."
"Micsoda?"
"Hallottad. T�rdelj le, fi�!"
"Mi �rtelme van ennek az e..."
"Ne vitatkozz velem!" ord�totta. Darien l�ngol� szemei alapj�n meg�llap�thatta, hogy a nõ nagyon t�relmetlen term�szetû volt... Nem t�l elõny�s, ha egy ilyen ember tartja t�szk�nt az õ Gomb�cfej�t. Lassan behajl�totta t�rdeit, m�g a padl�n nem t�rdelt, m�g mindig �gy 15 l�b t�vols�gra Seren�t�l �s Andrewt�l.
"L�tod csak, nem is volt olyan neh�z, igaz?"
Miut�n nyelt egyet, Darien l�gz�s�t nyugalomra k�nyszer�ttette. V�g�l mikor �gy �rezte, hogy ir�ny�tani tudja hangj�t, megsz�lalt, "Mit akarsz? N�zd, megadok b�rmit, amit k�rsz, ha p�nz kell, vagy... erõ... vagy... b�rmi is legyen az, seg�tek megszerezni, csak a l�nyt hagyd ki belõle, j�? Csak engedd õt szabadon!"
Egy Aphrodit� tork�b�l felt�rõ �les nevet�s szak�totta f�lbe. Serena megremegett, de nagy nehezen mozdulatlanul tartotta fej�t. Tudta, hogy ha egy rossz mozdulatot is tesz, a penge a bõr�hez �r. �s azt nagyon nem szerette volna.
"Teljesen f�lre�rtetted a sz�nd�kaimat!" nevetett ir�nikusan. „Nem akarok �n semmit, vagy legal�bb is nem olyat, ami te megadhatn�l. Idõben r� fogsz j�nni, mit akarok. �s most a mai m�sodik szab�ly. �n k�rdezek, te pedig v�laszolsz. Nem pedig ford�tva. Elõsz�r is, mi a neved?"
Darien kir�v�an m�lyet l�legzett. "Jack," mormolta v�g�l.
A nõ szemei �sszeszûk�ltek. "Nem szeretem, ha hazudnak nekem, �rted? R�ad�sul k�l�nleges k�pess�ggel b�rok. Pontosan meg tudom mondani, ha valaki hazudik nekem. Ami r�d is igaz. �gyhogy mostant�l, legy�nk becs�letesek. Sz�val, mi is a neved?"
Egy �jabb, hosszabb pillanat n�ma csend ut�n kiny�gte, "Darien."
"M�ris jobb. �rvendek, Darien."
"B�rcsak �n is ezt mondhatn�m."
A nõ felvonta v�kony szem�ld�k�t. "Ez nem volt valami sz�p. Ne feledkezz�nk meg r�la, kin�l van a k�s, j�? H�t akkor, Darien, j�tszadozunk egy kicsit. A t�t a kedves kisl�ny �lete."
Hosszan kil�legzett, nem v�rt k�nnyek kezdtek gyûlni szem�ben. Cs�nd. Nem b�zott hangja hat�rozotts�g�ban.
"Ezt igennek veszem. A szab�lyok egyszerûek. Felteszek neked n�h�ny k�rd�st, te pedig v�laszolsz r�juk. Lesznek k�zt�k egyszerû eld�ntendõ k�rd�sek, m�sok pedig egy kiss� r�szletesebbek. �me a csalafintas�g. Az �n megb�zhat�, cuki-muki k�sem k�r�lbel�l k�t inchre fog indulni a fiatal h�lgy tork�t�l. Minden alkalommal mikor hazudsz, k�zeledni fog hozz�... egy... inch-el. H�rom hazugs�g... �s vesztett�l." Lassan elh�zta a k�st a levegõben, hogy nyomat�kos�tsa a l�nyeget. Serena megremegett, cs�ndes zokog�s hagyta el tork�t.
Darien remegve b�lintott, fej�t megad�an kiss� lehajtotta. J�tszania kell, �rte... miatta, az �let��rt. "Rendben," suttogta.
"Akkor kezdj�k! A neved Darien, igaz?"
B�lint�s.
"Mivel foglalkozol, Darien?"
Sz�net. "Sz�m�t�stechnikus vagyok."
"Ha! Egy hiba! �s m�g csak k�t k�rd�s hangzott el a j�t�kban. Istenem Darien, enn�l jobban kell pr�b�lkoznod!"
A fi� arca megr�ndult, r�j�tt, hogy ez �ppen nem volt a legmegfelelõbb, hogy tesztelje õt. Honnan tudta, hogy hazudik?!
Oldalt Andrew �sszer�ncolta szem�ld�k�t. Honnan tudta? Darien hihetetlen�l j�l el tudta rejteni az igazs�got �s az �rz�seit m�sok elõl. Nyelt. Agya m�g mindig pr�b�lta megem�szteni mindazt, ami t�rt�nt, bele is f�jdult a feje. Tudta, hogy ha tov�bb pr�b�lkozik �s kielemez mindent, ami elhangzik �s t�rt�nik, menthetetlen lesz.
"Akkor m�g egyszer, azt k�rdem, mivel foglalkozol, Darien?"
S�hajtott. "M�g iskol�ba j�rok, de van egy r�szmunkaidõs �ll�som egy mûszaki c�gn�l."
"Minek tanulsz?"
"Agyseb�sznek."
"���, egy doktor. Milyen meghat�. Na �s mi a fiatal h�lgy neve?"
"Serena," suttogta cs�ndesen. Serena, neve eml�t�s�re nyelt egyet, k�k pillant�s�t egyfolyt�ban a padl�ra szegezte, megfesz�tetten hallgatta a besz�lget�st, mik�zben im�k sz�guldottak v�gig gondolatain.
"Serena, milyen sz�p n�v. Mi�ta ismeritek egym�st?"
Darien gondolkodott egy pillanatig. "�gy... hat h�napja."
"Hat h�nap... az el�g sok. Tudod a pontos d�tumot, mikor tal�lkoztatok?"
Serena �ntudatlanul forgatta szemeit. �ppen kezdett lenyugodni az agya �s �sszerûen gondolkodni, de egy istennek sem tudta kital�lni, mire j�k ezek a h�lye k�rd�sek. Hogy is eml�kezne a napra, mikor...
"M�rcius 2."
Elkerekedtek a szemei, tekintet�t lassan a fi�ra emelte, de õ a padl�t b�multa. Valahogy viccesen festett ott t�rdelve, l�that�an ideges volt �s k�nyelmetlen�l �rezte mag�t. Kiss� nehezen tudta felfogni, hogy eml�kezett a tal�lkoz�suk pontos d�tum�ra.
"Biztosan egy fontos d�tum sz�modra, ha �gy eml�kszel r�," mondta Aphrodit� alattomosan. Darien csak b�mult. "Serena �s te k�zel �lltok egym�shoz?"
"Nem igaz�n."
"�s szeretn�d?"
"Mif�le k�rd�s ez?!" Kiss� felemelte hangj�t. Elõsz�r f�lelem, azt�n agg�d�s, idegess�g, most meg zavar? Nem igaz�n ismerte ezeket az �rzelmeket. A boldogs�ghoz is �ppen csak hogy hozz�szokott.
"Itt �n k�rdezek, Mr. Chiba!" �v�lt�tt m�rgesen. A fi� meglepetten kapta fel r� tekintet�t.
"Honnan tudja a vezet�knevemet?" k�rdezte bizonytalanul. Biztos volt benne, hogy nem l�tta m�g õt ezelõtt...
A nõ csak b�mult r�, a fi� bel�l remegett, r��bredt hib�j�ra. „Eln�z�st," motyogta, majdnem hallhatatlanul.
"Serena �rdek�ben, rem�lem abba hagytad a k�rdezõsk�d�st, folytathatjuk?
B�lint�s.
"Akkor �jra k�rdezem, szeretn�d, ha k�zelebb �lln�tok egym�shoz?"
Habozott, �rezte mag�n az aranyhaj� l�ny tekintet�t. Lehunyva szem�t egy r�pke pillanatra, motyogta, "I...igen," �s im�dkozott, hogy a nõ �tt�r egy m�sik t�m�ra.
"Mi�rt nem �lltok k�zel egym�shoz?"
Nagyszerû. "Uh... h�t... sosem besz�lgett�nk... t�l sokat..."
"Mi�rt?"
"Er... Sz�val... ugrattam... n�ha."
Felvonta szem�ld�k�t, majd tekintet�t Seren�ra vetette, l�tta, hogy a fi�t b�mulja, kif�rk�szhetetlen kifejez�ssel arc�n. "Nem fejezte ki mag�t egy kiss� enyh�n, Ms. Serena?"
A l�nynak el�llt a l�legzete. Mikor keveredett õ bele ebbe a besz�lget�sbe? "Uh... igen... egy kicsit."
"Ugrat�snak h�vn�d?"
Kiss� megingatta fej�t.
"Minek nevezn�d?"
Darien a l�nyra meredt, aki viszonozta a pillant�st, ismeretlen, bizonytalan hangon besz�lve, mielõtt ism�t visszaford�totta szem�t a mennyezet fel�. "Nem tudom... inzult�l�snak?"
Egy nem meglepett zih�l�s t�rt fel Aphrodit�b�l. "Mi�rt, Darien, te inzult�lod szeg�ny l�nyt?!"
Legbel�l fels�hajtott, az agya azt dikt�lta, hogy v�dje meg b�szkes�g�t, mint mindig, de a sz�ve nem engedte. T�l nagy volt a kock�zat. "Uh... azt hiszem... idõnk�nt el�g s�rtõ lehetett."
"IDÕNK�NT?!" rikoltott Serena, de a kar kiss� szorosabb� v�lt a derek�n. "Ne besz�lj, ha nem k�rdeznek!" figyelmeztette a s�t�t haj� nõ. Azt�n hangja ism�t visszat�rt norm�lis erõss�g�hez. "Darien, mivel kapcsolatban ugrattad õt eg�sz pontosan?"
"Uh... k�l�nf�le dolgok..."
"Mondj �t�t."
"�t�t? Mi�rt pont �..."
"V�laszolj, ne k�rdezz!" j�tt a leteremtõ megszak�t�s.
Fels�hajtott, tekintet�t a hûv�s padl�ra s�tve. Az eg�sz nevets�ges volt! Semmi �rtelme nem volt ennek a vallat�snak, hacsak nem az, hogy õt zavarba hozza. �s egyelõre nem l�tott lehets�ges kiutat.
"J�l van, j�l van, �t dolgot... ami miatt ugrattam... ok�... um... a haja... uh... es�sek, jegyek, um... nyafog�s, �s... uh..." feln�zett a l�nyra, m�g valamit keresett. Nem tudta, mivel ugratta õt, mikor a k�zel�ben volt, egyszerûen csak j�tt. Nem �gy, hogy otthon �ld�g�lt �s kigondolta ezeket a dolgokat. Vagyis, igen, de nem a rossz �rtelemben, ahogy �ltal�ban siker�lt kimondania. "�s... azt hiszem... a k�lseje."
"A haja," ism�telte a h�lgy, szeme sark�b�l Seren�ra pillantva. "Gondolom arra a k�t labda f�les�gre gondolsz a feje tetej�n."
A fi� s�hajtott, "Aha, azokra."
"Tetszik a haja?"
"Tess�k?"
"Hallottad. Mindent meg kell ism�telnem?"
"Nem, csak h�t... er... hogy TETSZIK-e... �n... nem is tudom..."
"Nem tudod?"
Miut�n nyelt egyet, Darien ism�t a l�nyra n�zett, de õ tov�bbra is ker�lte tekintet�t. Annyira elesettnek, ugyanakkor nagyon ennival�nak tûnt abban a pillanatban. "Azt... hiszem... tetszik a haja."
"Mi�rt?"
Ism�t s�hajtott, a feje enyh�n l�ktetni kezdett. Annyira �rtelmetlen... "Mert... nem tudom! E... egyedi! M... m�s �s k�l�nleges �s... �s... hossz� �s selymes �s... arany..." l�gyult el hangja, mielõtt szertefoszlott egy f�radt s�hajban. "Mi m�st mondhatn�k m�g r�la?!" szinte �v�lt�tte. Ahogy feln�zett, l�tta, hogy Aphrodit� mosolyog r�, mintha m�ris nyert volna. Serena is õt n�zte, ez�ttal sokk t�kr�zõd�tt arc�n. �gsz�nk�k szemeibe n�zve fels�hajtott. V�ll�t megvonva motyogta, "�gy igaz."
Serena nem  nagyon tudta elhinni, amit hallott, tõle? A fi�, aki mindig g�nyt ûz�tt a haj�b�l, a st�lus�b�l, az isten szerelm�re, Gomb�cfejnek h�vta õt, beismerte, hogy TETSZIK neki?! Valami szikr�zott bel�l, a helyzet okozta f�lelmen, d�h�n �s rem�nytelens�gen k�v�l, m�lyen legbel�l valami boldogs�ghoz hasonl� is izzani kezdett.
"Es�sek?" Folytat�dik a kv�z... "Mi�rt piszk�lod õt emiatt?"
Darien nyelt egyet, kiss� megr�nd�tva v�ll�t. "Mert... b�na."
Serena �sszeszûk�tette elõbb elkerekedett szemeit. Felt�tlen�l t�nkre kellett tennie, igaz?
Ajkai majdnem õszinte mosolyra h�z�dtak, Aphrodit� cs�ndesen kuncogott. "Igaz. �s a jegyei? H�ly�nek tartod õt?"
"H�lye vagyok," motyogta Serena, ink�bb mag�nak, mint b�rki m�snak. 'H�tha ez is seg�t egy kicsit...'
"Nem vagy az, Serena," v�laszolt a m�ly hang a helyis�g el�lsõ r�sz�bõl. Ism�t egym�s szem�be n�ztek. "Nem, sosem tartottam õt h�ly�nek. Nem megy neki t�l j�l az iskola, igaz, de... csak az�rt mert nem is pr�b�lja. Egy�ltal�n nem buta. Sõt, nem lepõdn�k meg, ha kider�lne, õ az egyik legokosabb ember az iskol�j�ban, j� fej kell hozz�, hogy valaki elõ�lljon mindazokkal a dolgokkal, amiknek a m�lt folyam�n h�vott engem!"
Szinte term�szetes volt a mosolya, mikor Darien pr�b�lta megnyugtatni Seren�t. A l�ny nyilv�nval� f�lelme �s idegess�ge lassan õt is hatalm�ba ker�tette.
"Nyafog�s?! Mit �rtesz ez alatt?"
Kiss� kuncogva Darien Seren�t b�multa, pr�b�lta figyelmen k�v�l hagyni a balj�s peng�t, amely m�g mindig ott volt, egy inch-nyire a tork�t�l. "El sem hinn�d mekkora t�deje van ennek a l�nynak. Ha nem kapja meg, amit akar, olyan hangosan k�pes bõgni, hogy egy f�l t�mbbel arr�bb is kiszakad az ember dobh�rty�ja," po�nkodott, gy�ny�rk�dve az ut�lkoz� pillant�sban, amit viszonz�sk�nt kapott. L�tta, hogy al�bbhagy a l�ny idegess�ge. B�szk�n ism�t a fogvatart�ra emelte tekintet�t, lassan n�vekedett az �nbizalma.
"Ahh... �rtem. �s v�g�l... a k�lsõ..."
�s a magabiztoss�ga elillant.
"Eh... mi?"
"Azt mondod, a k�lseje miatt piszk�lod. Szerinted... cs�nya?"
A sz�ve f�jdalmasan dobbant egyet, visszatartotta az ingert, hogy fulladozni kezdjen. "Egy kicsit durva, nem?
A nõ csak felvonta szem�ld�k�t, s�rgette, hogy folytassa.
"Cs�nya... nos... nem, term�szetesen nem tartom õt cs�ny�nak..."
"Akkor tal�n csinos?"
"Uh... um... igen. Igen, �gy igaz... csinos... azt hiszem."
"Ez minden?"
"Hogy �rted ezt?"
"Egyszerûen csak "csinos"? Egy�b... k�r�l�r� sz�?"
"Uh..." nyelt egyet bizonytalanul, idegesen figyelve a k�st. „H�t... tal�n... uh..."
"Gyer�nk, ny�gd ki, nem �rek r� eg�sz nap!"
Les�t�tte szemeit, a sz�ve kik�nyszer�tette a szavakat sz�j�b�l. „J�l van, rendben! Csod�latos l�ny!"
Egy pillanatnyi cs�nd ut�n Serena m�rges tekintete olvadni kezdett, a f�rfit figyelte, aki pr�b�lta elrejteni arc�t elõle.
"'Csod�latos' azt mondod? �s mitõl?"
Ny�gve �sszeszor�totta szemeit. Legbel�l �tkozni kezdte a becs�letess�get... az  elk�pzelhetetlen �rz�seket...
"H�t... csak n�zz r�! A haja, a szemei, az ajkai, a dereka, a l�bai, minden kis r�szlete t�k�letes!" Emelkedõ hanggal Seren�ra n�zett, �vatosan ker�lve d�bbent tekintet�t. "Ezt b�rki megmondhatja. Nem az �n hib�m, hogy t�k�letes a teste, neki vannak a legk�kebb szemei, a legaranyabb haja, vagy igen? Igen, szerintem csod�latos, a francba, szerintem õ a legk�b�t�bb l�ny, akit �letemben l�ttam, el�gedett vagy?!"
L�legzet�t visszafojtva v�gre r� mert n�zni a l�nyra. A sz�ja t�tva, hitetlenkedõ szemei sokkolva n�ztek r�. Becsukta saj�t sz�j�t, majd nyelt egyet, mielõtt ism�t les�t�tte tekintet�t.
"Sz�val akkor fizikailag vonz�dsz hozz�, m�g testi v�gyat is �rzel ir�nta?"
Az arca l�that�an els�padt, mielõtt k�nos p�r �nt�tte el azt. A fogolyra tekintett. Nincs seg�ts�g. A l�ny m�g mindig t�l zavart volt az elõzõ sor k�rd�stõl.
Testi v�gy? V�gyakozott volna? Nem, term�szetesen nem, õ egy tizenn�gy �ves l�ny! Nem vonz�dhatott hozz� fizikailag! Na j�, sz�d�tõen sug�rz� volt, de... de nem lehetett �GY belebolondulva... ez az eg�sz abszurd volt!
Kiss� fulladozva �sszer�ncolta szem�ld�k�t, Aphrodit�ra n�zett. "Nem! Term�szetesen nem vonz�dom hozz�, sosem engedn�m magamnak, hogy egy n�lam sokkal fiatalabb ut�n v�gyakozzak �s... �s... m�g maga az �tlet is õr�lts�g!"
Cs�nd �lte meg a termet. Az asztaln�l a csendesen figyelõ Andrew forgatta szemeit. Sokkal jobban �rdekelte a besz�lget�s ann�l, hogy seg�teni pr�b�lt volna,  most pedig �gy �rezte, hogy kem�nyen meg tudn� �tni Darient a legut�bbi pr�b�lkoz�s�rt. M�g a nev�t sem tudta letagadni a h�lgy elõtt, most meg azt v�rja, hogy elhiggye, nem vonz�dik Seren�hoz?! Hisz ezt m�g Õ is meg tudn� mondani!
Aphrodit� elvigyorodott, ahogy Darien c�ltalanul a padl�t f�rk�szte, kiss� kuncogott. "M�sodik hiba," suttogta, �ppen el�g hangosan, hogy mindannyian hallj�k. Darien szemei r�m�ltt� v�ltak, ahogy a k�st egy inch-el k�zelebb l�tta. Serena ny�sz�rg�tt, �sszeszor�totta szemeit. Ahogy �rezte a tork�nak nyom�d� �les f�m hidegs�g�t, egy �jabb k�nnycsepp hullott al� csukott szemh�jai m�g�l.
Egy elfojtott zokog�s hagyta el Darien tork�t. Lassan megr�zta fej�t, felemelte kezeit, cs�ndesen k�ny�r�gve a nõh�z. "Ne, k�rlek, ne b�ntsd õt!"
"Mondd meg az igazat," mondta egyszerûen.
�sszeszor�totta fogait, nem tudta levenni hom�lyos tekintet�t a fenyegetõ peng�rõl. Ahogy az elsõ k�nny leg�rd�lt, kimondta szinte n�m�n, "Igen, vonz�dom hozz�..."
Hab�r nagyon f�lt, Serena m�g mindig �rezte az ismerõs kellemes �rz�st kalap�lni sz�v�ben. Vonz�dik hozz�... ez volt a kezdet.
"Csak a k�lseje miatt?"
M�lyet s�hajtott, azon tûnõd�tt, vajon v�get �r-e valaha ez a megpr�b�ltat�s. Ennek a h�lgynek nincsen �lete?! "Nem, nem csak az�rt," motyogta lehangoltan. Serena m�r biztosan kital�lta, mit pr�b�l elrejteni olyan hossz� ideje. Most m�r nem volt �rtelme tagadni. Egyed�l arra kellett koncentr�lnia hogy kimentse õt a nõ karmai k�z�l. �s ha az egyetlen m�dja az, hogy felt�rja titkos �rzelmeit, akkor megteszi. Nem sz�m�t, milyen k�nos, vagy f�jdalmas lesz, ha õ kiszabadul.
"Mi m�st szeretsz rajta?"
Megingatta fej�t, enyh�n megr�nd�totta v�ll�t. "Mindent?"
"Ez k�rd�s volt, vagy v�lasz?"
Lehajtotta fej�t, mellkas�ra borult. "Mindent," ism�telte meg magabiztosan. "Szeretem a nevet�s�t, a kedvess�g�t, hogy mindent szeret maga k�r�l, m�g az esetlens�g�t is, ok�? Minden apr�s�got szeretek benne. Mindig is szerettem..."
A feje lebegett, Serena pr�b�lt �ber maradni. Tudta, hogy �lmodik... Vagy hallucin�l... M�sk�pp Darien Chiba nem ismerhette be, hogy... hogy... �GY... kedveli õt. Vagy m�gis?
"Nagyon j�l megfelelt�l, Darien. M�r csak egy k�rd�s maradt. Nehogy elbalt�zd..."
S�hajtva felemelte tekintet�t, elõsz�r Seren�ra, aki rem�nykedve, f�lve, sokkolva, �s valahogy m�sk�pp n�zett r�... Pr�b�lt eljuttatni hozz� egy �g�retet, hogy kimenti õt innen, de tudta, hogy t�ls�gosan remeg hozz�. V�g�l Aphrodit�re n�zett, m�ly l�legzetet vett, visszatartva a k�zeledõ k�nnyeket.
"Egy egyszerû eld�ntendõ k�rd�s."
T�deje hirtelen felmondta a szolg�latot, de k�nyszer�tette mag�t az erõsebb pr�b�lkoz�sra. Most nem vesz�thet, nem, mikor m�r olyan k�zel j�r...
"Szerelmes vagy bel�?"
Halott csend ereszkedett k�r�j�k. M�g Darien szipog�sa �s Serena ny�sz�rg�se is elhalkult, ahogy Darien viharos szemei a smaragdz�ld m�lys�get f�rk�szt�k. "Szerelmes... bel�?"
Aphrodit� nem sz�lt, csak n�zte õt, v�laszra v�rva. Serena f�jdalmasan nyelt, �rezte, ahogy meg�rinti az akci� okozta f�jdalom. Agya bel�l hangosan ki�ltott, furcsa ellentmond�sban a k�v�l uralkod� r�m�tõ csenddel.
Logikusan, arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy ha nemet mond, �s komolyan gondolja, az lelkileg �ln� meg. Ha igent mond, �s nem gondolja komolyan, testileg �ln� meg. De ha igent mond... �s komolyan gondolja...
Nem igaz�n volt el�gedett az es�lyekkel.
Darien is gondolkodott, sz�ve ki akarta mondani, amit tudott, hogy igaz, de az agya kib�v�t keresett, hogy ne mondja el. Persze hogy szerette õt. Akkor sem tagadhatta, ha õ csak tizenn�gy �ves volt. De elmondhatja-e neki? Nem, term�szetesen nem. Soha t�bb� nem sz�lna hozz�. De... ha nemet mond, Aphrodit� tudni fogja, hogy hazudik. �s akkor... agya egy pillanat alatt sz�zszor is lej�tszotta az ut�latos k�psort, ahogy belegondolt, mi t�rt�nhet.
M�lyen bel�legezve, elk�pesztõ nyugodts�ggal azt mondta, "Erre nem tudok v�laszolni."
Aphrodit� egy percig cs�ndben n�zte õt. "Sz�val feladod?"
"Micsoda?"
"Ha nem v�laszolsz a k�rd�sre, elveszted a j�t�kot... �s a l�nyt. Micsoda sz�gyen, azt hiszem elvesztegett�nk 20 percet az �let�nkbõl. Legal�bb megpr�b�ltad meghosszabb�tani a hal�l�t."
Serena ajk�t apr� sikoly hagyta el, ahogy fogvatart�ja bal oldal�ra helyezte a k�st, k�szen r�, hogy hirtelen jobbra r�ntsa...
"V�rj! Nem �lheted meg õt!" ki�ltott Darien, kezeit a magasba emelve. Eg�sz test�ben remegett, k�nnyek csordultak le akad�lytalanul arc�n.
"�! �s mi�rt nem?"
"Mert... mert nem veheted el õt azokt�l az emberektõl, akiknek sz�ks�g�k van r�. N�zd, ha meg akarsz �lni valakit, �lj meg engem. Bar�tai vannak �s csal�dja, akiknek sz�ks�g�k van r�. Te... te nem �rted ezt. Annyi ember van a F�ld�n, aki... aki minden reggel az�rt im�dkozik, hogy bele n�zhessen a szemeibe. Akikben csak az tartja a lelket, hogy a nevet�s�t hallhass�k... akik minden �jjel lefekv�skor k�sz�netet mondanak a csillagoknak, hogy az �let�k r�sze lehet. Nem veheted el õket ezektõl az emberektõl. Serena... k�l�nleges k�pess�ggel b�r. Az ember legrosszabb napj�t is csod�latoss� tudja var�zsolni egyetlen mosoly�val. Õ az egyetlen ilyen ember, akit ismerek... �s... �s te ilyen k�nnyen elv�gn�d a tork�t?! Nem, nem �lheted meg õt. Õ t�l k�l�nleges ahhoz, hogy... hogy itt haljon meg. Nem most, nem �gy. K�rlek, k�rlek, ne ragadd el õt ettõl a vil�gt�l. Ne vedd el õt TÕLEM. Nem �rdemel hal�lt csak az�rt, mert elk�vettem n�h�ny buta hib�t. Mert... t�l b�szke vagyok beismerni, hogy szeretem õt..." F�ktelen zokog�s �s k�nnyek t�rtek ki belõle, eg�sz test�ben gyeng�n remegett.
Egym�st �rt�k a k�nnyek Serena arc�n is, ahogy megem�sztette mindazt, amit hallott. Fogvatart�ja ajkai val�di mosolyra h�z�dtak, a k�s egy inch-el t�volodott Serena tork�t�l. "De h�t Darien, �ppen most vallottad be."
A levegõ szaggatta t�dej�t, ahogy k�rdõen a nõre n�zett. Sosem �rezte mag�t ennyire rem�nyvesztettnek, ennyire elveszettnek...
"Tess�k, vidd, �ljetek boldogan." �s egy gyors mozdulattal a k�st az �v�be cs�sztatta �s elõre tolta Seren�t. Darien azonnal elõre ny�lt, �ppen elkapta a l�nyt, ahogy az t�rdre esett elõtte. Miut�n agya r��bredt, hogy elm�lt a vesz�ly, k�r� fonta karjait, k�zel vonva õt test�hez.
"Pinc�r Fi�!" folytatta a nõ, a sokkolt Andrewra n�zve. "A te dolgod az lesz, hogy sosem hagyd nekik, hogy elfelejts�k, ami ma itt t�rt�nt. �s eml�kezzetek az arcomra. Biztos�thatlak benneteket, tal�lkozunk m�g."
�s egy lila f�stfelhõvel eltûnt. Nem maradt m�s nyom, csak a levegõben sz�lling�z� vadvir�g illat, mely bizony�totta volna, hogy ott j�rt azon a napon.
Darien az imm�r �res pontra meredt a j�t�kterem padl�j�n, alig �rezte a remegõ testet, melyet �t�lelt. Karjai szorosabban a l�ny k�r� fon�dtak, �s ezzel az apr� mozdulattal Serena hangosan felzokogott, saj�t t�r�keny karjait a fi� nyaka k�r� fûzte �s fej�t a v�ll�ba temette.
Lassan mag�hoz t�rve, Darien a remegõ l�nyra n�zett, elrejtett arca keservesen s�rt. Hallotta, ahogy zokog �s szipog �s valami�rt... szerette ezt a hangot. Nem esett baja.
Kiengedve visszafojtott l�legzet�t, m�g k�zelebb vonta õt test�hez, apr� test�t t�k�letesen bebugyol�lta karjaiba, szemeit erõsen �sszeszor�totta, hogy megf�kezze a k�zelgõ k�nnyeket. De akkor is kics�sztak.
"Azt hittem, elvesz�telek..." suttogta haj�ba, megcs�kolva hal�nt�k�t, nyak�t, minden�t, amit csak v�gyakoz� ajkai �rtek. A l�ny �rezhetõen remegett, sz�p lassan abba hagyta a s�r�st. "Biztosra vettem, hogy elvesz t�ged tõlem...  Annyira f�ltem. Serena... �, �n kis Gomb�cfejem, sajn�lom, hogy kereszt�l kellett esned mindezen... nem ezt �rdemelted. �g�rem, nem t�rt�nik meg m�g egyszer. Mindig meg foglak v�deni..." Nem hallott �g�retek t�lt�tt�k meg az am�gy n�ma helyis�get.
A l�ny ujjai a dzseki anyag�ba m�lyedtek, Serena lassan felemelte fej�t, hogy eln�zhessen a fi� v�llai f�l�tt.
"J�l vagy? Nem b�ntott, igaz?" k�rdezte agg�dva, sz�ve �s agya a legapr�bb mozdulatra is milli�nyi gondolattal felelt.
"J�l vagyok," suttogta, szinte hallhatatlanul. K�nnyei �tmenetileg el�lltak, ahogy �rezte, hogy ennyire k�zel �leli, k�ts�gbeesetten pr�b�lva megnyugtatni õt. C�ltalanul elõre b�mulva siker�lt feltennie a k�rd�st, mely gondolataiban �gett. "Darien... t�nyleg szeretsz engem?"
A fi� szemei lassan kiny�lottak, arc�t m�g mindig az arany zuhatagba temette. �ppen elegendõ t�vols�gra tolva õt, hogy levegõt vehessen, elford�totta tekintet�t, sz�gyen �s zavar sz�nezte izgatott �rzelmeit. �rezte, ahogy az �t�lelt l�ny m�ly l�legzetet vesz... de nem engedi ki...
V�g�l csendesen v�laszolt, "Igen, Serena. T�nyleg szeretlek. Mindig is szerettelek."
A l�ny leeresztette v�llait, megk�nnyebb�lten kiengedte a levegõt. Darien megingatta fej�t, lehunyta szemeit �s akaratlanul elkezdte eltasz�tani õt. �rezve a v�ltoz�st, v�laszul Serena m�g szorosabban �lelte �t õt. A fi� megdermedt, annyira akarta m�g egy kicsit �lelni õt, de nem �rezte, hogy joga lenne hozz�.
Ahogy elõre hajolt, Serena ajkai a fi� f�l�hez �rtek, "�n is szeretlek." suttogta.
Andrew, miut�n mag�hoz t�rt az elmaradhatatlan sokkt�l �s �szrevette, hogy a vesz�ly v�get �rt, kinyitotta a j�t�kterem ajtaj�t. Mivel nem akarta megzavarni az intim pillanatot, �gy d�nt�tt, az lesz a legjobb, ha sz�l a l�nyoknak, hogy a bar�tnõj�k j�l van.
Ahogy az �veg ajt�k, amelyeken �jra beszûrõd�tt a f�ny, kiny�ltak, n�gy ijedt �s agg�d� l�ny z�dult a j�t�kterembe. Goromb�n figyelmen k�v�l hagyt�k a szõk�t �s egy mindannyiuk sz�m�ra olyannyira kedves szem�ly keres�s�be fogtak, egybõl milli�nyi dolgot k�rdezve.
Tekintet�k szinte azonnal megakadt a pult k�zel�ben t�rdelõ, szenved�lyesen cs�kol�z� p�ron.
Egy perc rideg csend ut�n Raynek siker�lt kiny�gnie,
"Lemaradtunk valamirõl?"

�tl�pve a kapun j�l kif�jta mag�t, egyik kez�vel v�gig sim�tva hossz� �benfekete haj�t.
"Nos, j� munk�t v�geztem..." suttogta maga el�.
"Kiv�l� munk�t v�gezt�l, Aphrodit�," visszhangzott m�g�le egy l�gy, de futurisztikus hang. Ahogy �tn�zett az õt k�r�lvevõ meleg k�d�n, r�gi bar�tja �llt b�szk�n elõtte, gr�n�t g�mbj�vel kez�ben. "Isten hozott."
"K�sz�n�m, Pl�t�. Gondolod minden rendben lesz? Rem�lem nem j�ttem el t�l kor�n."
"Nem lesz gond. N�zz csak r�juk!"
Elõrel�pett, az egyik ez�st felhõn l�võ �rv�nylõ t�k�rbe pillantott, amely Seren�t �s Darient mutatta pont �gy, ahogy ott hagyta õket, szorosan �t�lelve egym�st. A fi� vigasztalta a l�nyt, besz�ltek, de nem hallotta, mit, majd ajkaik lassan tal�lkoztak. Egy õszint�n boldog mosoly suhant �t ajkain.
"Az biztos, hogy helyesek egy�tt."
"A legigazabb szerelem az idõk t�rt�net�ben. �n csak tudom, sok igaz szerelmet l�ttam m�r..."
Aphrodit� s�hajtva elfordult a k�ptõl. "L�ttam az �desany�mat, mikor ott voltam."
"Igen, tudom."
"Semmit sem v�ltozott."
"Nagyon igaz. �s a t�bbiek sem, t�nyleg. �szrevetted, mennyire hasonl�tatok egym�sra az �desany�ddal? Igaz, a fizikai tulajdons�gaidat az �desap�dt�l �r�k�lted, de a szem�lyis�getek teljesen egyforma."
"Hogyhogy?"
"P�ld�ul mindketten nagyon �rtetek a ker�t�shez."
Aphrodit� nevetett, "Nem ok n�lk�l h�vnak Cupid� Juniornak!"
"Igen. Hab�r... �gy n�z ki, te jobban hajlasz a c�lod el�r�s�ben... az erõszakra, mint õ valaha is tette..."
Nevetett, majd hanyagul megvonta v�llait. "N�ha be kell seg�teni egy kicsit a Sorsnak! Tudod, milyen t�relmetlen tudok lenni!"
Sailor Pl�t�  nevetve a kapu fel� vezette õt, amely haza juttatja a l�nyt Neo-Crystal Tokyoba.
"Tudod, mire vagyok b�szke, hogy az ap�mt�l �r�k�ltem?"
"Mire?"
"A st�lus�rz�kemre. Anyu m�g a huszadik sz�zadban is azt az undor�t� v�r�s masnit viselte! Nem tudom elhinni."

V�ge