Haruka �s Michiru m�r h�napok �ta harcoltak egym�s oldal�n �s kerest�k a talizm�nokat. M�r Michiru sebe is begy�gyult, amit akkor szerzett, amikor Haruk�t megmentette. Az orvos azonban azt mondta, hogy heged�lni m�r sosem fog tudni. De ennek ellen�re Michiru sosem adta fel �s kem�nyen gyakorolt minden szabadidej�t erre �ldozva. Ek�zben Haruka lassan belet�r�d�tt a megv�ltoztathatatlanba, hogy Senshik�nt kell folytatnia az �let�t �s el kellett hagynia bar�tait. De amikor harc k�zben egy rem�nytelennek t�n� pillanatban tekintete tal�lkozott Neptun�val, mindig megtelt sz�ve energi�val. Sosem tudta, mivel magyar�zni ezt a hirtelen felt�r� �rz�st, de m�r az els� pillanatt�l fogva k�zt�k volt. Amikor el�sz�r tal�lkoztak, akkor is ezt �rezte �s menek�lt ett�l az �rz�st�l, mert megijedt. M�gis, most egy�tt voltak �s �k lettek a legjobb bar�tn�k. Persze Michirunak m�s is volt az �let�ben egy szerelem k�p�ben. A neve Kiro volt �s Haruka szerint �k voltak a vil�g legszebb p�rja. Michiru m�g Haruka megment�se ut�n ismerte meg egy v�letlen tal�lkoz�s sor�n egy versenyen, ahol a bar�tn�je vett r�szt. Azonnal szerelemre gy�ltak egym�s ir�nt �s boldogok voltak. De m�g is volt k�zt�k valami, ami egy szakad�kot vet�tett k�z�j�k. Egy titok, amit Michiru sosem �rulhatott el neki. Haruka megpr�b�lta r�besz�lni, hogy mondja el a fi�nak, de a l�ny ragaszkodott a titoktart�shoz. �gy a boldogs�guk nem tarthatott sok�. Kiro egyre �rtetlenebb�l �llt szerelme folytonos �s hirtelen elt�n�se el�tt. De hi�ba k�rdezgette a l�nyt, � mindig kit�rt a v�laszad�s el�l. Egy alkalommal jelz�st kapott Haruk�t�l a kommunik�toron, hogy baj van �s sz�ks�ge van r�. Michiru �ppen egy meghitt vacsor�n volt Kiroval. Mosolyogva eln�z�st k�rt �s k�z�lte, hogy neki azonnal el kell mennie. Kiro marasztalni akarta, de a l�ny elrohant. M�g sok�ig n�zett a taxi ut�n, amiben a l�ny �lt �s szerette volna, ha v�gre Michiru �szinte lenne hozz�. De a v�lasz�t most sem kapta meg.

Neptun �s Uranus egy d�moni sz�rnnyel verekedett meg egy tiszta sz�v�rt. De a gy�zelem hi�ba val� volt, mert a krist�ly nem rejtett talizm�nt. Egy �jabb kudarc volt a h�tuk m�g�tt. De Haruk�t nem csak ez b�ntotta. �rezte, hogy Michiru lelk�ben k�ts�g �s szomor�s�g tombol. L�tta, hogy mikor a l�ny mosolyogva b�cs�t vesz t�le, amint elfordul, a mosoly elt�nik �s m�lys�ges b�nat ter�l sz�t a hely�n. �vatosan megragadta a l�ny csukl�j�t �s visszah�zta.

- Mi a baj? - K�rdezte, mik�zben a l�ny szem�t vizsg�lta.

- Baj? - K�rdezett vissza Michiru, mik�zben �rtatlans�got sz�nlelt. - Mif�le baj?

- Michiru, engem nem tudsz becsapni! - Mondta halkan Haruka.

A l�ny arc�r�l �jra elt�nt az �rtatlan mosoly. Haruk�nak igaza volt. Baj volt, m�gpedig nagy. Tudta, hogy ha nem mondhatja el a titkot Kironak, akkor elvesz�ti �t. Haruka �rezte a l�ny minden rezd�l�s�t �s meg�rtette, hogy min megy �t. � is ezen ment kereszt�l, amikor el kellett hagynia a bar�tait.

- Kiro igaz? - K�rdezte �s maga fel� ford�totta a l�nyt, hogy m�g jobban a szem�be n�zhessen.

Michiru lassan b�lintott, de nem sz�lt. � is r�n�zett Haruk�ra, azt�n �vatosan kih�zta csukl�j�t a l�ny kez�b�l �s mag�ra hagyta. Sosem fogadott el seg�ts�get t�le ez �gyben. Pedig tudta, hogy hamarosan baj lesz bel�le. De a k�ldet�se mindenn�l el�r�bb val� volt a sz�m�ra �s ezt Haruka is tiszteletben tartotta. Ez�rt is nem avatkozott bele. Csak n�m�n t�rte �s v�gign�zte bar�tn�je szenved�s�t, �s ha tudott seg�tett neki. De t�bbet � sem tehetett.

Mire Michiru visszat�rt a vend�gl�be, az asztal m�r le volt szedve �s Kiro is elment m�r. Pedig nem volt el sok�ig. A fi� val�sz�n�leg azonnal elment, amikor � otthagyta. Mivel nem hagyott �zenetet elindult haza fele. Gyalog ment, mert nem lakott messze �s ki akarta szell�ztetni a fej�t. Most �jra v�giggondolt mindent �s meger�s�tette mag�ban az elhat�roz�st, hogy megtartja titk�t. �rezte, hogy erre m�g sz�ks�ge lesz a nap folyam�n.

Amikor bel�pett a lak�sba, azonnal �szrevette, hogy valaki �l a sz�k�ben az �gya mellett, az asztal�n�l. Megijedt t�le, mert a f�lhom�lyban nem tudta kivenni, hogy ki lehet az. De amikor felkapcsolta a villanyt, megnyugodott. A sz�k�ben Kiro �lt. Barna haja a szem�be l�gott �s k�k szeme szinte vil�g�tott a kreol arcb�l.

- Te vagy az dr�g�m?! - Mosolygott boldogan a l�ny �s odas�t�lt hozz� k�nnyed l�ptekkel, hogy megcs�kolja. �m a cs�kja nem tal�lt viszonz�sra. Kiro hidegen elh�z�dott t�le, ami nagyon f�jt Michirunak. A l�ny idegen f�nyeket l�tott most a szeretett szemekben. Lassan le�lt a �gy sz�l�re �s kez�t a fi� kez�re tette, hogy �rezze �t, de Kiro elh�zta azt.

- Mi t�rt�nt? - K�rdezte Michiru aggodalmas szemekkel. Tudta, hogy most valami t�rt�nni fog, ami az eg�sz j�v�j�t megv�ltoztathatja.

- Hol volt�l? - K�rdezett vissza Kiro v�dl� tekintettel, meg sem hallva a l�ny k�rd�s�t. - Fak�pn�l hagyt�l!

- Ne haragudj! - Mosolyodott el ism�t Michiru �rtatlanul. �s mag�ban megpr�b�lta �sszerakni a leghihet�bb kifog�st. - Haruk�hoz kellett mennem, mert �zent a csipog�n, hogy rosszul van �s azonnal menjek fel hozz�. De csak egy kis l�za volt. Tudod, hogy szereti felf�jni az ilyeneket.

Elhallgatott �s v�rta, hogy a f�rfi mit reag�l. Nem szeretett hazudni, ez�rt n�mileg igazat is f�z�tt bele. Mert t�nyleg Haruk�val volt. Kiro arca azonban nem enyh�lt. Kem�nyen n�zett a l�ny szem�be �s ez megr�misztette Michirut. Lassan vette a lebeg�t, szinte visszafojtotta azt, �gy v�rta Kiro v�lasz�t.

- Nem volt�l n�la! - Fordult el t�le a f�rfi. - Felh�vtam, de csak az �zenetr�gz�t�je volt.

Michiru �gy �rezte, mintha fojtogatn�k. Nem kapott leveg�t. K�r�ln�zett a szob�ban, hogy tal�n akad ott valaki, aki most seg�t rajta, de csak �k voltak ott �s most senki nem mentette ki ebb�l a helyzetb�l, mint eddig.

- De vele voltam! - Pr�b�lt menteget�zni.

- Elegem van a hazugs�gaidb�l Michiru! - Ki�ltott fel a f�rfi, mik�zben fel�llt a hely�r�l �s az ajt� fel� h�tr�lt. �gy �rezte, egy vil�g omlik benne �ssze. Szerette a l�nyt, de azt nem b�rta elviselni, ha hazudik neki. R�ad�sul nem ez volt az els� alkalom. A l�ny ut�na ugrott, de nem b�rta elkapni a kez�t.

- V�rj! - Ki�ltott k�ts�gbe esve Michiru, de addigra Kiro m�r becsukta maga m�g�tt az ajt�t �s meg sem hallotta a k�ts�gbeesett hangot. - Ne menj el!

Minden hi�ba val� volt. Michiru m�g ut�na akart rohanni, hogy mindent bevalljon �s a bocs�nat��rt esedezzen, de az ajt� kilincset m�r nem volt ereje lenyomni. A szem�b�l k�nnyek folytak v�gig arc�n. Megfordult, �s h�t�t az ajt�lapnak vetette, hogy m�g csak ki se ny�ljon az ajt�. Visszatartott �t a fogadalma �s a k�ldet�s�nek tudta. Am�g azt nem teljes�ti, minden m�s dolog m�sodrend�nek min�s�l. Most �resnek �rezte a lelk�t �s f�jt a sz�ve, de m�gsem tehetett semmit. �tkozta a pillanatot, amikor mag�ra v�llalta ezt az �tkozott titkot. De m�gis v�rt m�g, hogy tal�n szerelme visszafordul �s megbocs�t neki.

Amikor tudatosult benne, hogy Kiro m�r �r�kre kil�pett az szob�j�b�l �s az �let�b�l lassan vontatottan visszament az �gy�hoz �s lerogyott. Szerencs�tlennek �rezte mag�t �s mag�nyosnak. Valahogy m�giscsak �sszeszedte mag�t kis�t�lt a konyh�ba, hogy egy kis v�zzel helyrer�zza mag�t. Amikor letette a poharat cs�nget�s verte fel a lak�s cs�ndj�t. Azonnal arra gondolt, hogy tal�n Kiro m�giscsak visszaj�tt �s v�rta a z�r fordul�s�t. �m helyette egy �jabb cs�nget�s sz�lalt meg. Tal�n itt felejtette a kulcs�t. Villant fel most a l�ny agy�ban �s az ajt�hoz sietett. Az el�bbi szomor�s�g m�r elillant �s mosolyogva nyitott ajt�t. De amikor az ajt� kit�rult � �jra komorr� v�lt. Haruka �llt ott. �res tekintettel n�zett a j�vev�nyre, aki azonnal �szrevette a l�ny megv�ltoz�s�t. Ne sz�lt semmit �s Michiru is sz� n�lk�l t�rt vissza a konyh�ba. Mivel a l�ny nem csapta Haruk�ra az ajt�t, � bel�pett. Azonnal a l�ny ut�n ment a konyh�ba.

- � hol van? - K�rdezte, amikor utol�rte, de Michiru nem n�zett r�.

Elfordult a konyhaszekr�ny fel�, mik�zben egy kis kekszet b�ny�szott el�. Igaz�b�l nem akarta, hogy Haruka l�ssa a k�nnyeit.

- Elment. - Mondta v�g�l, sz�ntelennek t�n� hangon.

De Haruka �rezte a hang remeg�s�t. Michiru sosem tudta elrejteni el�le az �rz�seit, hiszen � volt a legjobb bar�tn�je.

- Mi t�rt�nt? - K�rdezte �s k�zelebb l�pett.

Nem kapott v�laszt �s Michiru m�g mindig a szekr�nyben matatott. Haruka �szrevette, hogy a l�ny remeg. �vatosan meg�rintette a v�ll�t �s maga fel� ford�totta a l�nyt. Amikor hozz��rt �jra �rezte azt az �ram�t�s-szer� �rz�st, amit m�r annyiszor �rzett, ak�rh�nyszor hozz��rt, vagy r�n�zett. �m eddig mindig figyelmen k�v�l hagyta, de most ezt nem tudta megtenni. Legink�bb azonban az lepte mag amit l�tott. Michiru s�rt. M�g sosem l�tta �t s�rni. Mindig er�snek �s hat�rozottnak l�tta. Egy pillant�sb�l mindent meg�rtett. Nem kellett hozz� v�laszt adni a k�rd�s�re. A f�rfi elhagyta, mert nem �rulhatta el a titk�t. Azt az �tkozott titkot.

- Sajn�lom� - Suttogta �s mag�hoz h�zta a l�nyt. Gyeng�den �t�lelte �t. Gyeng�debben, mint b�rki valaha. Michirunak j�lesett ez az �lel�s �s most m�r � is ugyanazt �rezte, amit Haruka. Lelk�be megnyugv�s k�lt�z�tt �s elfogatta a sors�t. Haruka sajn�lta a l�nyt, mert tudta, milyen �rz�s elvesz�teni valakit, egy nyomorult titok miatt. � is elvesz�tette m�r minden bar�tj�t, csak Michiru maradt neki, csak �. Ketten maradtak egyed�l ebben a kegyetlen d�moni vil�gban. �s m�r nem is v�gytak m�sra�

V�ge