A hossz�, fekete haj� l�ny kimon�j�ban �llt a templom ajtaj�ban �s n�zett ki az udvarra. H�ta m�g�tt nagyapja a t�z var�zs�t id�zte �s im�dkoz�s�ba mer�lt. A l�ny �nix-sz�n� szemei �sszesz�k�ltek, ahogy meg�rezte a hatalmas er�t. Kil�pett az udvara. Egyik pillanatr�l a m�sikra egy karcs� f�rfialak jelent meg el�tte. Selymes feh�r haja k�cosan a homlok�ba hullott, arany szemeiben meleg f�ny �gett, homlok�n egy v�r�s k� csillogott. Feh�r egyenruh�ja n�hol k�kes sz�nben j�tszott �s a sz�l bele-belekapott. A l�ny f�lt�rdre ereszkedett �s meghajolt.

- �dv�z�llek a F�ld�n Heliosz.

- K�sz�n�m a sz�ves fogadtat�st. � mosolyodott el a f�rfi �s v�gign�zett a m�sik h�rom l�nyon, akik eddig n�m�n �lltak az udvaron, de most �k is fejet hajtottak.

- Mi�nk a megtiszteltet�s.

- Ugyan, Rei! � h�r�tott az. � �lljatok fel mind! Hiszen ez m�r felt�n� lehet!

- Ne haragudj meg, fels�g, de te a legnagyobb j�indulattal se tudsz besimulni a t�megbe. � sz�lalt meg a r�vid, k�k haj� l�ny. � M�r a dr�gak� el�g felt�n�, de r�ad�sul az aranykrist�ly a homlokodon... H�t nem is tudom.

- Ne agg�dj, b�tor harcos. – nevetett a f�rfi szeme. – Ez k�nnyen megoldhat�. – let�rdelt �s kezeit im�ra kulcsolta, szem�t becsukva koncentr�lt. K�r�l�tte olyan �les lett a f�ny, hogy a l�nyoknak el kellett n�zni�k �s mikor visszafordultak a sz�juk t�tva maradt a csod�lkoz�st�l. A f�rfi, aki most el�tt�k �llt feh�r garb�ban �s nadr�gban l�legzetel�ll�t�an j�l n�zett ki. A homlok�r�l elt�nt a k� �s a krist�ly, de a haja tov�bbra is laz�n hullott a tark�j�ra. Ez nagyon j�l �llt neki.

- Nah�t, fels�g! Hogy milyen helyes vagy! – szaladt ki Minako sz�j�n. A m�sik h�rom l�ny k�nosan elvigyorodott. A herceget azonban nem zavarta a dolog.

- K�sz�n�m. Ez azt jelenti, hogy nektek is tetszek? Makoto?

- Persze! Eg�szen fantasztikus, ahogy kin�ztek.

- Ink�bb tegez�dj�nk, nem kell a kir�lyi t�bbes. M�g a v�g�n el�ruljuk magunkat �s azt nem szeretn�m. H�vjatok csak Heliosznak.

- �rtett�k. � b�lintottak komolyan.

- Rei! Te mit sz�lsz a k�ls�mh�z?

- Hogy gy�ny�r� vagy fels�g... vagyis Heliosz.

- V�rj csak, Ami! – sz�l�totta meg a l�nyt, aki m�r h�tat ford�tott a besz�lget�snek �s od�bb akart vonulni. Most megdermedt, ahogy megsz�l�tott�k �s csak nagy nehezen fordult vissza. Arca v�r�s volt �s lehajtotta a fej�t, ahogy kiny�gte.

- Nagyon sz�p arcod van.

- Sajn�lom, ha esetleg zavarba hoztalak, b�tor harcos a k�rd�seimmel. – fogta meg a herceg a kez�t �s gyeng�den megszor�totta. A szemei eln�ztek a l�ny feje mellett �s hihetetlen�l komolyak voltak. – A helyzet s�lyos. Ha nem tessz�k meg, amit kell a vil�g �r�kre elpusztul.

- Hiszen m�r itt vagy, fels�g! �s n�lad van az aranykrist�ly. �sszek�tj�k az er�nket �s �gy odajutunk Satani�hoz! � mondta Rei.

- A krist�ly erej�vel minden gond n�lk�l legy�zhetj�k! � t�masztotta al� Ami.

- Valamit nem �rtetek, harcosok. � r�zta a fej�t. � �n csak a krist�ly �rz�je vagyok. A F�ldre az�rt j�ttem, hogy megtal�ljam azt az embert, aki haszn�lni tudja.

- De fels�g! Az aranykrist�ly a legtiszt�bb dolog a vil�gon! � avatkozott k�zbe Rei nagyapja. � Nem gondolhatj�tok, hogy egy ember �rintheti.

- Oh, de! – k�d�s�d�tt el a tekintete. A hangj�ban hihetetlen v�gy�d�s rezget �s a l�nyok azonnal eln�multak. Az �reg sz�lalt meg �jra p�r v�gtelen pillanat ut�n.

- Meg... Megmagyar�zn�d, fels�g?

- Term�szetesen. – b�lintott az, egy tincs a szem�be hullott �s ett�l olyan j�k�p�nek t�nt, hogy Minakonak elcs�ppent a ny�la.

- Akkor tal�n menj�nk be. � invit�lta a pap a herceget. � Rei, a teaszertart�st!

- K�sz�n�m a kedvess�get. � l�pte �t a templom kapuj�t a f�rfi m�lt�s�gteljesen �s az ajt�k bez�rultak m�g�tte. A templom el�tti utc�n egy alak �llt �s n�zett az udvarra. M�r k�pzel�d�k? Nem volt ott egy...

- H�, Shingo! Nem l�tt�l egy f�nyt a templom udvar�r�l?

- Hee? � adta az vissza megd�bbenten. � Mond csak, l�tezik, hogy most kezdesz megh�ly�lni? Oh, nem! Ne haragudj! Hogy is mondhattam ilyet! Hisz te m�r megh�ly�lt�l! Ez a roml� tendencia. A��! Ezt meg mi�rt kaptam? – d�rzs�lte a fej�t a l�nyt�l kapott barack ut�n.

- Mert nem gondolsz r�, hogy elolvad a j�gkr�m, ha itt �llunk a melegben. Sz�val ir�ny haza!

- Rendben. – mosolygott a fi� vid�man. Im�dta, ha az unokah�ga nevetett. Ilyenkor mindig olyan var�zslatos csillog�s rejt�z�tt bord� szemeiben �s ez�rt teljesen oda volt.

- Teh�t, fels�g? � k�rdezte az �reg, miut�n k�nyelmesen elhelyezkedtek.

- Mint mondtam, az�rt j�ttem, hogy megtal�ljam azt, aki k�pes haszn�lni a krist�lyt. � az egyed�li es�ly�nk.

- De hogy k�pes egy ember haszn�lni a krist�lyt? � k�rdezte Rei halkan az al�zatt�l.

- Az �lm�val.

- Hogyan???

- Az �lma f�nye volt az is, ami ide vezetett a F�ldre. Olyan csodasz�p... � az arany szemek elk�d�s�dtek �s arc�ra p�r k�lt�z�tt. Minako l�gyan belek�ny�k�lt Makoto has�ba �s kacsintott r�. A herceg lassan mag�hoz t�rt, megr�zta a fej�t �s folytatta. � Az �lma erej�vel ir�ny�thatja a krist�lyt, � egyed�l �s senki m�s.

- �s hogy tal�ljuk meg? B�r a F�ld nem olyan nagy, mint a te vil�god, de az�rt m�gis csak �ri�si. � vetette k�zbe Minako. � Sok ember �l itt.

- Hiszen a k�r m�r �gy is j�csk�n lesz�k�lt. A f�nye volt, ami ide vezetett, ebbe a v�rosba. Tulajdonk�ppen majdnem el�tte landoltam, de megzavart a t�zvar�zs id�z�se.

- Bocs�ss meg, fels�g! � hajolt meg al�zatosan az �reg. A f�rfi elmosolyodott.

- Semmi baj! Van egy kis id�nk, hogy megtal�ljuk �t. Hiszen a gonosz ide nem j�het, az erej�vel mindenkit megv�d.

- Ilyen er�s? � h�ledezett Rei.

- De m�g mennyire!

- De ha nem j�tt ide, abb�l arra k�vetkeztetek, hogy nem tud r�la.

- �gy van, Ami. Ez�rt j�ttem ide, hogy megkeressem. Ha l�tom, tudni fogom, hogy � az.

- Teh�t ebben a v�rosban van. Ez az�rt megnyugtat�.

- �n nem hiszem, Rei. – ingatta Ami a fej�t.

- Mi�rt? – csod�lkozott a l�ny.

- Hiszen ny�r van. Annyi ilyenkor a turista! Mi van, ha csak �tutaz�ban van �s m�r tov�bb is �ll?

- Oh, nem! – pattant fel a herceg. Mikor mindenki r�n�zett elpirult �s lehajtotta a fej�t. Minako szel�den elmosolyodott �s vigasztal�an tette kez�t a f�rfi karj�ra.

- Ne agg�dj, Heliosz. Biztos megtal�lod. Majd mi seg�t�nk neked!

- K�sz�n�m! – vidult fel az arca �jra.

- �s mond csak, Heliosz, mit tudsz r�la?

- Hogyan? – pislogott �rtetlen�l.

- �gy �rtem, - mosolyodott el Ami, - hogy kb. h�ny �ves, hogy n�z ki?

- Egy finom, er�s f�ny! � v�gta r�. A l�nyok fels�hajtottak.

- Azt hiszem, nem �rtitek a herceget rendesen. � mondta az �reg. Mindenki fel� n�zett. � Finom, teh�t l�nyr�l van sz�. �s fiatal, hisz az ember �regkorban nem rendelkezik az �lmok hatalm�val.

- Kiv�tel �t, de igazad van. � b�lintott a herceg h�l�san.

- Teh�t egy fiatal l�ny. Ez az�rt m�r lesz�k�ti a k�rt.

- Gyerekr�l van sz�?

- Nem, dehogy! � r�zta a f�rfi a fej�t. � �ppen hozz�m va... � elharapta a mondatot �s jobbnak l�tta m�sfel� n�zni. Ami elmosolyodott.

- Sz�val vel�nk egy id�s.

- Igen. � fordult vissza a herceg mosolyogva.

- Akkor tal�n avval k�ne kezden�nk, hogy...

- ...bev�s�rolunk. Mert ne haragudj, ny�ron a legnagyobb j�indulattal se hordunk garb�t. � v�gott Ami szav�ba Minako.

- Oh! Nos, nem tudtam, hogy mi a divat fel�tek.

- Szuper vagy fels�g, de csak az �szi divatlapba. Ny�rra valami lezserebb kell. B�r meg kell hagyni, �gy is d�gleszt�en festesz.

- K�sz�n�m, Minako. � dorombolt a f�rfi hangja. A l�ny elpirult, azt�n megr�zta a fej�t �s elmosolyodott.

- Helyes! Akkor nyom�s egy ruhabolt!

- Gyer�nk! – lelkesedett Makoto is �s belekarolt a hercegbe.

- K�sz�n�m a ruh�t, Heliosz!

- Ugyan, Minako! Semmis�g, a seg�ts�ged�rt cser�be. �s mit terveztetek k�vetkez� l�p�snek? � k�rdezte a herceg �rdekl�dve, mikor m�r egy fagyiz�ban �ltek, l�baikn�l csomagokkal.

- Ami? � fordultak az alacsony l�ny fel� k�rd�en.

- Els�nek azt mondan�m, hogy a strandra menj�nk. Ny�ron minden fiatal l�ny oda j�r. Este pedig pr�b�lkozhatn�nk diszk�kban, sz�rakoz�helyeken, moziban... Mond csak fels�g, a l�nynak van bar�tja? – a f�rfi pillant�sa mindent elmondott. – �rtem. – Ami megk�sz�r�lte a tork�t. – Akkor �lljunk r� a sz�l� l�nyokra.

- Rei, te is �rezheted �t, ha koncentr�lsz. � javasolta a herceg. � �gy k�t csoportra oszolhatunk �s az �rtes�t�t�k�n kereszt�l sz�lunk, ha b�rki tal�lt b�rmit.

- �s szervezhetn�nk egy �nneps�get! � tette hozz� Minako. A t�bbiek k�rd� tekintet�re magyar�zkodni kezdett. � Hisz ny�r van! Egy buli senkinek sem t�nik fel �s minden l�nynak adunk megh�v�t a v�rosban.

- Ez j� �tlet! � csillant fel a herceg szeme. � Int�zkedem, amint haza�rtem. � evvel fel�llt az asztalt�l, de r�gt�n vissza is fordult a l�nyok fel�. � Ha valamelyik�t�k megmutatn�, hogy hol van... – ezzel a szem�lyij�ben jelzett c�mre b�k�tt. Makoto m�ris felpattant.

- �n �gyis arra lakom. Szomsz�dok lesz�nk, Heliosz.

- Nah�t, ezt a szerencs�t!

- Csak nem csengettek? Ki keres vajon? – m�k�zott az alak vid�man �s az ajt�hoz l�pett. A kerten �t j�l l�tta, hogy az ajt�n�l egy hossz�, fekete haj� l�ny �ll, aki most �sszesz�k�lt szemmel figyelte az alakot az ajt�ban.

- Szia! Csak te vagy itthon? � k�rdezte. A bermudanadr�g �s a fej�re h�zott kapucnis p�l� egy fiatal fi� vonalait adt�k ki Rei szem�ben.

- Igen! � v�laszolt vissza az alak rekedten az el�bbi fagyiadagt�l, amit kicsit tal�n t�l gyorsan pucolt be. Elindult a kapu fel�, de Rei megemelte a kez�t.

- Ne f�radj! Ha csak te vagy itthon, akkor nem �rdekes. Szia! � evvel m�r tov�bb is �llt a k�vetkez� h�zhoz, h�tha ott tal�l fiatal l�nyokat, akiknek �tadhatja a megh�v�t a szombati bulira. Az alak az ajt�ban megd�bbenve n�zett maga el�, majd v�llat vont �s lemosolygott sz�rke macsk�j�ra �s levette a kapucnit a fej�r�l. Hossz�, r�zsasz�n haja ez�st�sen csillant meg a naps�t�sben, ahogy befordult a konyh�ba, egy �jabb adag fagyi�rt.

- Nos, Rei? Tal�lt�l valakit erre? – k�rdezte Heliosz fesz�lten.

- Nem.

- Nem kellett volna sz�tv�lnunk. Akkor tal�n megtal�ln�nk.

- Nyugalom! Hidd el, biztosan megtal�ljuk. – mosolygott r� Rei megszor�tva a kez�t. A herceg egy mosollyal egybek�tve viszonozta a szor�t�st.

- Nem is tudom, mit kezden�k n�lk�letek.

- Rem�lj�k ezt soha nem kell megtudnod! � viccel�d�tt Minako vid�man. Lehervadt az arc�r�l a mosoly, ahogy megl�tta a d�mont a herceg h�ta m�g�tt. – L�nyok, k�sz�ljetek! – a f�rfi hercegi alakba v�ltozott �s egy mozdulat�val visszaverte a d�mon t�mad�s�t, mire az h�traesett.

- Itt az alkalom! Merk�r ereje, �bred�s!

- Mars ereje, �bred�s!

- Jupiter ereje, �bred�s!

- V�nusz ereje, �bred�s!

- Nem tudjuk, hogy mit akarsz itt, de most megkapod a magad�t! Mars, t�z ereje, nyerj! � �s egy nyilat kil�ve �gette meg a d�mont.

- Egy ilyen b�k�s napot zavarni, ezt nem hagyom! V�nusz, sz�vek ereje, nyerj!

- Nem hagyom magam! � �ll�tott fel a d�mon v�d�falat.

- Azt majd megl�tjuk! � ki�ltott Jupiter fenyeget�en. � Merk�r!

- Igen! Merk�r, vizek ereje...

- Jupiter, vill�m ereje

- Nyerj! � az egyes�tett er� leverte a l�b�r�l a d�mont. A s�t�t ereje kiszabadult a test�b�l �s v�letlen�l a hercegre sz�llt �t, mire az elk�nzottan ki�ltott fel.

- Heliosz! – ki�ltott�k a l�nyok egyszerre, de nem tehettek semmit.

- Mi ez a furcsa, sz�vfacsar� �rz�s? fordult az ajt� fel� a l�ny. Tal�n hallucin�lok? Mintha h�vna valaki. Sz�ks�ge van r�m. Ez j� �rz�s. Olyan kellemes meleg itt bel�l. Kezeit a mellkas�hoz szor�totta �s behunyta a szem�t.

- Valamit tenn�nk kell! – mondta Mars, k�nnyekkel a szem�ben a herceg f�jdalm�t�l. Hirtelen feh�r f�ny t�rt fel az �gbe �s meghajolva fordult vissza, pontosan az elgyeng�lt hercegre csap�dva. Merk�r felnyekkent. Mikor a f�ny eloszlott a herceg hely�n egy feh�r sz�rnyas l� lebegett. Homlok�n az aranykrist�ly �l�nken ragyogott �s ahogy a d�monhoz �rintette az egy csap�sra elt�nt. A k�vetkez� pillanatban l�tt�k, ahogy a l� hely�n megint a herceg jelenik meg. D�bbenten n�zt�k, m�g az �tv�ltoz�s ut�n is. Heliosz szemei a bolyg�k f�ny�vel ragyogtak a boldogs�gt�l.

- Itt van valahol �s csak r�m v�r! Meg kell tal�lnom!

- Itt van???

- Az � energi�j�val v�ltoztam Pegazuss� �s az � ir�ny�t�s�val siker�lt a d�mont a j� oldalra �ll�tani.

- � volt ez a feh�r f�ny? � h�ledeztek a l�nyok.

- Csak az ereje egy r�sze. � mosolygott Heliosz. � Rem�lem minden l�nynak kiosztott�tok a megh�v�t! Alig v�rom a szombatot, hogy v�gre megtal�ljam...

- Nos, herceg? L�tod valahol?

- Nem. � r�zta az a fej�t kicsit csal�dottan. Olyan hossz� utat tett meg �s annyira v�rta ezt a tal�lkoz�st. �s erre a l�ny nem j�n. Tal�n nem akar j�nni? Kezdte mag�t egyed�l �rezni a nagy t�megben. Az a furcs�n ismer�s �rz�s ker�tette hatalm�ba, hogy a saj�t otthon�ban, az �ltala rendezett �nneps�gen felesleges a jelenl�te. Az �nnepl� t�megben sehol nem volt ott a l�ny, sz�pek voltak mind, de egyszer�en... �resek. Semmi �ldozatk�szs�g, semmi kedvess�g, ... semmi szeretet...

- J� hogy megtal�ltalak! Shingo telefon�lt, hogy rosszul �rzi mag�t �s m�r nem fog elj�nni. – mondta a fekete haj� l�ny, levendula szemeiben j�kedv �s aggodalom villant.

- Oh! Rem�lem nincs komoly baja, de az�rt m�ra el�g volt. K�sz, hogy megh�vt�l a sz�linapi bulidra, Hotaru. Szia! – K�sz�nt el a l�ny puszit nyomva a l�ny arc�ra �s kis�t�lt az ajt�n. Sz�val a szomsz�dban is buli van. Hm, milyen furcsa. Legsz�vesebben ben�zn�k oda. De h�t ez pof�tlans�g!... Meg azt�n sietnem is kell, hogy megn�zzem, Shingo hogy van. Tal�n Hotaru kertj�n �tv�ghatok �s akkor ben�zhetek a szomsz�d�ba. Arra gyorsabb is az �t hazafel�.

- J� ez a buli, nem igaz? � k�rdezte Minako vid�man. M�r legal�bb h�sz telefonsz�mot szedett �ssze �s a hangulata a tet�fok�ra h�gott. De hogy legyen j�kedv�, ha a herceg nem az? Most az�rt j�tt ide, hogy megpr�b�lja felvid�tani. L�that�an egy l�ny se az, akit keresnek, pedig vannak nagyon sz�pek, de a herceg r�juk se n�z. � Tal�n be akarod fejezni, fels�g? � k�rdezte tapintatosan.

De a f�rfi nem r� figyelt. �rzett valamit. Azt a kedves, meleg f�nyt, amit�l a sz�ve a tork�ban dobogott. A ker�t�s fel� fordult �s megl�tta a l�nyt a t�loldalon. Fekete ruh�ja testre simult �s csup�n p�nt tartotta a v�ll�n, kihangs�lyozva tejfeh�r b�r�t. Vastag hajfonata ez�st�sen csillant meg a holdf�nyben �s a herceg egy v�gtelen pillanatra elkapta a bord� pillant�st. Elvar�zsoltan indult meg ut�na.

K�vette eg�szen haz�ig, b�r a l�ny j�csk�n kil�pett. Mikor oda�rt a h�z el�, azt tudta, �rezte. Egy gondolat�val a kapun bel�lre ker�lt �s elindult a bej�rati ajt�hoz, ami t�rva-nyitva fogadta. A l�nyt a konyh�ban tal�lta s�rg�l�dni a t�zhelyn�l d�dolgatva.

- Egy muzik�lis konyhat�nd�r! Ezt nevezem! � sz�lalt meg. A l�ny meglepetten fordult meg, hogy azt�n t�gra ny�ljanak a szemei a meglepet�st�l.

- TE? � lehelte olyan halkan, hogy nem is lehetett hallani. � az az �lmaimb�l! Mindig �t l�tom magam el�tt, ha �bren vagyok, ha �lmodok. De f�lek, ha most valami k�zbej�n megint elt�nik. Var�zslatos csillog�s k�lt�z�tt a szem�kbe, ahogy a pillant�suk �sszekapcsol�dott �s k�bultan l�ptek egyre k�zelebb egym�shoz, m�g v�g�l a herceg karjai vaskapocsk�nt z�rultak �ssze a l�ny h�t�n�l.

- V�gre megtal�ltak! Soha t�bb� nem engedlek el! � s�gta forr�n. A hangj�ban rezg� �rzelmekt�l a l�ny megremegett. A szemei elk�d�s�dtek. Milyen kellemes, meleg csillog�s van a szemeiben. �gy �rzem, hogy csak mi ketten vagyunk a vil�gon. Az a gy�ny�r�, arany f�ny, a tekintete f�nye... istenem, de csodasz�p! A k�rnyezet megv�ltozott. M�r nem a konyh�ban voltak, hanem egy gy�ny�r� parkban, felett�k a telihold ragyogott �s mellett�k egy sz�k�k�t j�t�ka emelte a hangulatot. A herceg lassan lehajolt, m�g a l�ny felny�jt�zkodott �s elmer�ltek egy hossz�, szenved�lyes cs�kban. Mikor a l�ny lassan kinyitotta a szem�t a f�rfi m�g mindig szorosan tartotta �s olyan k�zel volt az arca, hogy �rezte arc�n a lehelet�t, biztons�got sug�rz� meleg ujjak simogatt�k feh�r arcb�r�t. A l�ny kiolvashatta a herceg tekintet�b�l a boldogs�got... �s v�gtelen szerelm�t. A k�rnyezet �jra megv�ltozott. Mintha egy lakatlan szigeten lenn�nek, p�lmaf�k alatt, a napnyugta f�ny�ben cs�kolt�k megy egym�st �jra. – Te vagy az! – s�gta a herceg el�gedetten, mikor v�gre kicsit h�tr�bb h�z�dott. A k�rnyezet lassan vissza�llt, megint a konyh�ban voltak, de a l�ny boldogs�ga nem csillapodott. Oh, boldog pillanat! M�g soha �letemben nem kellettem senkinek. De most �rzem, hogy neki sz�ks�ge van r�m. A tekintete mindent elmond �s �n hiszek neki. Hogy szeret, hogy sz�pnek tal�l. Nem �rdekel, hogy hol vagyok vele, semmi sem �rdekel, ha karj�ba vesz �s ugyanilyen szorosan tart az id�k v�gezet�ig. A herceg lassan val�ban h�tr�bb h�z�dott �s kisim�totta a l�ny frufruj�t a szem�b�l. � Ne haragudj, kedves. M�g a nevedet sem tudom.

- Serena.

- Serena. � s�gta vissza a f�rfi �zlelgetv�n a sz�t, mintha ez lenne a leg�desebb. � Milyen sz�p n�v!

- K�sz�n�m.

- �n Heliosz vagyok �s boldog, hogy megismerhetlek, gy�ny�r� h�lgy. � hajtott t�rdet a herceg �s nyomott a kez�re eleg�ns cs�kot.

- Oh! � a l�ny elpirult. A herceg �jra a karjaiba vette. A l�ny f�l�nken emelte fel a kez�t, majd visszah�zta. B�tor�t�st olvasott ki az arany szemekb�l �s lenyelve a gomb�cot a tork�ban �jra felemelte a kez�t �s v�gigsim�tott az ez�stfeh�r hajon. � Milyen selymes! � szakadt ki bel�le.

- Milyen gyeng�d! � kapta el a herceg a kez�t, ahogy visszah�zta �s belecs�kolt a tenyer�be. A l�ny �jra elpirult, szemei boldogan ragyogtak fel a hercegre. Hirtelen elkapta a tekintet�t.

- Majdnem elfelejtettem! � kibontakozott az �lel�sb�l �s a t�zhelyhez l�pett. Leforr�zta a kamill�t �s egy poh�rba t�lt�tt a g�z�lg� italb�l, majd m�zet tett bele. � Mindj�rt itt vagyok, csak az unokab�ty�m, akivel egy�tt lakom megf�zott. � magyar�zta �s felment a l�pcs�n. A herceg boldog mosollyal n�zett ut�na. V�gre, v�gre megtal�ltam! Soha t�bb� nem engedem el! - zakatolt a fej�ben. Mikor visszaj�tt azonnal �jra a karj�ba vette.

- Jobban van m�r a rokonod?

- Rem�lem igen. Most alszik. Tal�n reggelre kiizzadja az eg�szet. – mosolygott a l�ny. A herceg v�gigsim�tott r�zs�s ajkain, tekintet�vel k�vetve a mozdulatot. A l�ny ajkai megny�ltak, a szemei elk�d�s�dtek, majd lecsuk�dtak, ahogy �jabb cs�kban mer�ltek el. Kinn zuhogni kezdett.

- Nem j�nn�l el velem egy partira? Szeretn�lek bemutatni a bar�taimnak.

- Ez nagyon kedves t�led, de m�r el�gg� f�radt vagyok. Tudod eddig egy bar�tn�m sz�linapj�n voltam �s am�gy is k�s� van.

- Persze, meg�rtem. �s holnap?

- Rendben van.

- T�nyleg? � ragyogott fel a herceg arca.

- Igen. � b�lintott a l�ny vid�man. Hogy mennyire szeretem azt a var�zslatosan tiszta krist�ly-csillog�st a szem�ben! - gondolta a herceg mag�ban, ahogy �jra l�tta felvillanni.

- Mondjuk 9-kor?

- Ok�.

- �rted j�v�k. – ezzel hirtelen elhallgattak. Mindketten tudat�ban voltak, hogy ez a b�cs� pillanata, b�r ezt egyik�k sem szerette volna. A herceg azonban �riember volt, ha a l�ny nem k�ri, hogy maradjon, akkor mennie kell. Hisz a holnapi tal�lkoz�ig m�r csak p�r �ra van! M�gse tette boldogg� a gondolat. – H�t akkor... �n most... – lassan elengedte a l�nyt �s h�tr�lt egy l�p�st az ajt� fel�. A l�ny arc�n elsz�nt kifejez�s jelent meg.

- Nem engedhetlek el ilyen id�ben! Hisz szakad kinn az es�!

- Oh! � fordult meg a herceg �s figyelte, ahogy tombol a vihar, majd elmosolyodott. Len�zett a mellette �ll� l�nyra. � Mit javasolsz?

- Hogy maradj itt! Rem�lem, nem utas�tasz vissza.

- Eszem �g�ban sincs! � a l�ny elpirult a herceg tekintet�t�l, azt�n megr�zta a fej�t.

- Ok�. Vend�gszob�nk van el�g, ezt javasoln�m itt a f�ldszinten.

- �s te...?

- A padl�sszoba az eny�m, de m�g nem vagyok �lmos, sz�val t�v�zek egy kicsit.

- Nem baj, ha csatlakozom?

- Dehogy! – a l�ny mag�hoz h�vta a macsk�j�t, majd bez�rta a bej�rati ajt�t. Az �llat megszimatolta a f�rfit, majd lelkesen ugrott fel mell� a kanap�ra �s fej�t az �l�be hajtotta.

- �s benne kit tisztelhetek? – k�rdezte a herceg vid�man.

- � Diana, a kedvenc h�zi�llatom.

- Van m�s h�zi�llatod is?

- Nincs. � a f�rfi elmosolyodott �s megpaskolta a helyet maga mellett. A l�ny bekapcsolta a t�v�t, leoltotta a villanyt �s le�lt. �sszeb�jva figyelt�k az ad�st.

Reggel egy fiatal sr�c j�tt le a l�pcs�n �s meglepett arccal n�zett v�gig a k�pen, ami fogadta. A n�v�re odaad�an simult egy f�rfihoz, feje a v�ll�n, keze a mellkas�n �s a f�rfi szorosan mag�hoz �leli. M�r majdnem megmondta a v�lem�ny�t, mikor �szrevette a n�v�re arc�t. Boldogs�gt�l ragyogott �s m�g jobban bef�szkelte mag�t a biztons�got ny�jt� �lel�sbe. �s Diana a sr�c �l�ben. Ez plusz j� pont. Nem volt ember, akivel rajtunk k�v�l ilyen k�zvetlen volt. Somolyogva ment ki a konyh�ba �s k�sz�tett mag�nak egy adag m�zlit �s egy �jabb adag kamillate�t, megel�z�s c�lj�b�l, majd a t�lc�val ment vissza az emeletre �s l�tott neki az ev�snek. Fejcs�v�lva id�zte fel a nappaliban l�tott harmonikus k�pet. Eddig �gy gondolta, hogy az unokah�g�t nem �rdeklik a fi�k, m�g t�l fiatal, de ahogy �gy belegondolt, m�r 2O �ves. Vigyorogni kezdett, ahogy felid�zte, hogy � miket tett ebben a korban. A tappancsok vicces hangot hallattak, ahogy a parkett�n k�zelebb j�tt a macska �s a fi� elmosolyodott.

- Gyere csak, Diana! J�l aludt�l? � simogatta meg a fej�t. A macska k�rlel� v�r�s szemekkel n�zett r�. � J�, j�! Amint befejeztem a reggelit, te is megkapod �s elmegy�nk s�t�lni is. � a lelkes farkcs�v�l�s egy�rtelm� volt. � De cser�be most maradj cs�ndben. Olyan b�k�sen alszanak! Ne kelts�k fel, ha nem musz�j! � miut�n megreggelizett halkan leosont a l�pcs�n, elmosta az ed�nyeket �s a macska is megkapta a reggelij�t. Majd elindult vele a reggeli s�t�val egybek�t�tt bev�s�rl�sra. Meglepetten l�tta a templom papn�j�t b�szen im�dkozni az egyik sarokn�l. K�l�n�s. M�g soha nem l�ttam kor�n a v�rosban. Azt hittem az im�it a templomban v�gzi. - Ezzel megr�zta a v�ll�t �s tov�bb indult.