Az elk�vetkezend� p�r napban Serena �s Darien elv�laszthatatlanok voltak. Egy�tt reggeliztek minden reggel, �s el sem v�ltak, m�g a Hold f�nyesen nem ragyogott az �gen.

Serena a templomn�l tal�lkozott a l�nyokkal egy kis „bep�tol�s” besz�lget�sre. Utols�nak �rkezett. Mindenki �dv�z�lte.

„Serena, te ragyogsz!” ki�ltott Mina.

„Igen?” nevetett. „H�t, csod�latos ez a vak�ci�”

„K�ze van ennek a hirtelen j� kedvnek egy bizonyos, oh, nem tudom, egy nagyon magas, helyes pasival, akit mindny�jan ismer�nk?” k�rdezte Lita csintalanul.

Serena szeme ragyogott. „Olyan j�l kij�tt�nk az ut�bbi p�r napban! A bar�ts�gunk egyre er�s�dik!”

„Ezt j� hallani!” jelentette be Raye mosolyogva.

„�gy �r�l�nk, hogy minden rendbe j�tt!” sz�lt k�zbe Amy „Egy pillanatig agg�dtunk.”

„T�bb� nincs ok az agg�d�sra. Mindig megoldom a dolgokat!”

„Tudjuk!” mondta mindenki nevetve.

„�s �r�kig n�zt�k az eget, hull� csillagokat kerest�nk” mondta Darien Andrewnak a j�t�kteremben.

„�gy t�nik remek�l kij�tt�k egym�ssal” vigyorgott Andrew „Tudtam, hogy minden rendben lesz”

„Sosem volt m�g enn�l jobb k�t napom.”

„Ezek nem a boldogs�g szavai” jegyezte meg Andrew.

„Hogy �rted?”

„Ezek a szerelem szavai. M�g mindig szereted”

Darien tagad�sra nyitotta sz�j�t, de minden k�s�rlet hi�ba val� lett volna „Igazad van” ismerte be. „M�g mindig szeretem. A durva szak�t�sunk ellen�re, vissza akarom kapni”

„Pr�b�ltad m�r mondani neki?”

„Nem, nem tehetem. L�tom milyen boldog az �j �let�vel. Nem akarok belezavarni.”

„Hogy tudn�l b�rmibe is belezavarni szerelemmel?” �rvelt Andrew.

„Meg fogsz lep�dni. Ma este visszamegy az �llamokba. Isten tudja, mikor l�tjuk �t ism�t.”

„Nem teheted-„

„De igen! El kell engednem, an�lk�l, hogy megmondan�m neki! Ak�rmennyire is ut�lom, nem �ll�thatom meg”

„Tal�lkozok Dariennel, hogy elk�sz�njek t�le” mondta Serena a l�nyoknak.

„Biztos vagy benne, hogy nem akarod, hogy kivigy�nk a rept�rre?” k�rdezte Mina 100adszorra aznap este.

„Nem, �gy lesz j�. K�nnyebb �gy b�cs�t inteni.”

„J�ssz m�g majd megl�togatni minket?” k�rlelte Amy

„Persze. �s ti is megl�togathattok. Annyi minden l�tni val� van”

„Megegyezt�nk.” Lita meg�lelte Seren�t. „Megy�nk.”

„Hi�nyozni fogsz” csipogta Mina, meg�lelve �t.

„Van valami j� k�nyved, amit olvashatsz a g�pen?” k�rdezte Amy

„Oh, Amy” Serena bar�tn�je k�r� vonta karj�t.

„J� utat” mondta csendesen Raye.

Serena meg�lelte bar�tn�j�t. „J�l leszek.”

„Szeret�nk”

„�n is szeretlek titeket sr�cok” mondta, ahogy bar�tai egy csoportos �lel�sbe vont�k �t. „Most mennem kell. M�g tal�lkoznom kell Dariennel, miel�tt a rept�rre megyek. Ne agg�djatok. H�vlak titeket, ha haza �rek.” Integetett miel�tt kisietett az ajt�n. Nem akart s�rni.

Darien idegesen j�rk�lt park kil�t�j�n�l. 15 perce v�rt Seren�ra. Amint a l�ny k�zeledett felfel� futva a l�pcs�k�n, meg�llt.

„Bocsi, hogy k�stem” mondta k�t leveg�v�tel k�z�tt „Tov�bb tartott a pakol�s, mint gondoltam”

„Semmi baj. Nem olyan r�g �ta v�rok.”

„Csak egy percre tudok maradni. A k�zleked�s borzalmas, �s nem k�shetem le a g�pem.”

„Persze. Azt hiszem ez a b�cs� perce.” Darien kit�rta kez�t.

Serena k�z� l�pett, saj�t karjait a fi� k�r� vonva. Fej�t mellkas�n pihentette, a fi� sz�vver�s�t hallgatva. Nem �rtette, mi�rt volt olyan gyors. „Darien, mennem kell” mondta kelletlen�l.

A fi� elh�z�dott, a l�ny szem�be n�zve. „Tudom”

Serena nem tudott m�sfel� n�zni. Az �rz�sek, amik a fi� szem�ben t�kr�z�dtek majdnem ismer�s�k voltak, de nem tudta hova helyezni �ket.

„Visszaj�ssz majd valamikor?”

Becsukta a szem�t. „Valamikor igen.”

„Hi�nyozni fogsz.”

„Nekem is hi�nyozni fogsz Darien” �rezte, hogy folyik a k�nny a szem�b�l. Kinyitotta, �s Darienre n�zett.

A fi� finoman f�lres�p�rte k�nnyeit, azt�n homlok�t a l�ny�hoz nyomta. „Olyan sokat jelentesz nekem” suttogta.

A l�ny kerek szemekkel n�zett vissza r�, meglep�dve a fi� gyeng�d �rzelmein. Vesz�lyes hat�rt s�roltak.

Ahogy egyre k�zelebb j�tt a fi� ajka az �v�hez, pr�b�lt eml�kezni a besz�lget�sre, amit a t�k�rrel folytatott.

„Eml�kezz a sz�p id�kre…” �sztak v�gig a szavak a fej�ben, mint egy csendes szell�. J� eml�kei elvesztek az ism�t el�j�v� rosszak k�z�tt.

Serena elh�z�dott, m�g t�bb k�nny folyt le arc�n. „Ne, Darien, nem lehet…”

„Serena?”

„�n-�n nem tehetem. Sajn�lom” Elrohant a kil�t�t�l, egyszer visszafordulva suttogta. „Vizsl�t Darien” miel�tt ism�t elindult.

A fi� �kl�t az el�tte l�v� fa c�l�pbe �t�tt. K�nny �ml�tt szem�b�l, de nem a s�r�lt keze miatt. Megint elvesztette Seren�t. Hogy lehet ez a v�ge?

Serena �sszezavarodottan �lt a rept�ren, v�rva a g�pet, hogy meg�rkezzen. Sokkolta az utols� tal�lkoz�sa Darienelle.

’ Hogy t�rt�nhetett ez? Ez ut�n, m�g mindig �gy hat r�m?  2 �ve volt. T�l k�ne lennem rajta!’

Kis �kl�vel �t�gette a sz�ket, pr�b�lva elfojtani a s�r�st. ’ Mi�rt nem tudtam t�vol maradni? Olyan j�l csin�ltam eddig. Mi�rt j�ttem vissza?’

De m�r tudta r� a v�laszt, b�rmennyire is megijesztette. Tagadhatja a v�gtelens�gig, de a t�ny megmarad. M�g mindig szerette �t.

Olyan f�jdalmas volt visszaeml�kezni a m�ltra, k�l�n�sen arra az id�kre, mikor boldog volt. Mert azok az id�k m�r elm�ltak. A f�lelem visszafogta �s megakad�lyozta a halad�sban. �jra �t kellett �lni a m�ltj�t.

Gondolataib�l a hangosbemond� �bresztette fel, ami az �rkez� rep�l�j�r�l sz�molt be. �sszeszedte csomagj�t, �s a kapu fel� indult.

�pp mikor a kezel�nek akarta odaadni a jegyet, hallotta, hogy valaki a nev�t ki�ltja. Megfordult „Darien?” ki�llt a sorb�l, �s a fi� fel� indult. „Elfelejtettem valamit?”

„Igen. Elfelejtetted ezt” Darien karjaiba h�zta Seren�t, �s ajk�t a l�ny�hoz szor�totta.

B�rmennyire is sikoltott agya, hogy h�z�djon el, m�g er�sebben szor�totta a fi�t, �s becsukta szem�t.

Azonnal hi�nyzott neki a meleg, amint a fi� elh�z�dott. „Serena, ne menj” k�ny�rg�tt.

„Men-mennem kell”

„Mi�rt?”

„Csak… Mi sosem… Nem tudom…” pr�b�lta rem�nytelen�l magyar�zni. Kez�be fogta fej�t. „F�lek”

Darien kez�vel felemelte a l�ny �ll�t. „Mit�l?” k�rdezte gyeng�den.

„T�l�nk. Att�l, ami r�gen volt. Nem b�rn�k ki m�g egy szak�t�st.”

„Ez alkalommal nem is kell.” �llta a l�ny tekintet�t. „Szeretlek. Mindig is szerettelek. Eg�sz �letemen �t szeretni foglak, f�ggetlen�l att�l, hogy k�lcs�n�sek-e ezek az �rzelmek.”

„De hiszen azok” suttogta. „�n is szeretlek.”

„Ez�ttal m�k�dni fog, meg�g�rem. Mikor elment�l, egy r�szem is veled ment. Sz�ks�gem van r�d. �s neked is r�m. Csak b�zz bennem. K�rlek, maradj”

Serena elkapta tekintet�t r�la, visszafordult, �s a kapu fel� n�zett. Otthon v�rta az �lete. Minden ett�l f�gg�tt.

K�nnyen k�ne v�lasztania.

�s a fi� azt mondja, az id� v�ltozik

�szakon m�r fagy

Azt hiszem ideje �tra kelnem.

B�cs�t int a l�ny �s akkor

Miel�tt tudn�, mit is mond

Azt mondja, b�rcsak ne k�ne menned.

Nincs m�s olyan, mint az igaz szerelem,

Hogy m�sz �s h�ly�t csin�lsz �rte valakib�l

�gy, mint m�ltkor.

�s pont ott, abban a percben

Elfelejtettem, hogy m�r nem szeretsz engem.