Rabl�s

- Seiya… - Usagi hirtelen halkan feljajdult, megszor�totta kez�vel has�t, majd f�l�jultan zuhant Mamoru �l�be.

Hirtelen minden sz�jb�l felt�rt az eddigi meglepet�st�l elszor�tott hang. A legt�bben term�szetesen Usagi nev�t ki�ltozt�k. Haruka �s Michiru minden teket�ria n�lk�l hangosan k�romkodtak, egyes mondatukban megeml�t�st t�ve a r�gi „ismer�s�k” visszat�rt�re. Setsuna �s Hotaru Usagihoz rohant, Rei, Mako �s Mina pedig mozdulatlanul, kimeredt szemekkel �llt, �s m�g mindig alig tudott megsz�lalni.

- AMI! Gyere gyorsan! – Mamoru torkaszakadt�b�l kiab�lt, b�r nem siker�lt a teremben b�mb�l�, ez�ttal rockos sz�mot t�lord�tania. A sz�l�tott m�g mindig az el�tte �ll� Taikit b�multa, aki az el�bbi kijelent�s�vel annyira meglepett mindenkit. Ha Mizuno Ami lett volna, megcs�pi mag�t, nem �lmodik-e, de � m�r Dr. Mizuno Ami volt, aki el�sz�r a seg�lyk�r� hangokat hallja meg.

- Usagi-chan… - suttogta Ami, szem�t elszak�totta Taiki�r�l, �s visszabotork�lt a fotelba fektetett Usagihoz.

- Usagi! – Makoto csak most t�rt mag�hoz, �s Reivel azonnal Usagi mellett teremtek.

- Mi baja? Ami-chan, mondd m�r! – Mamoru t�relmetlen�l topogott Usagi lehunyt szemei el�tt. Ami let�rdelt sz�p ruh�j�ban a f�ldre, �s kez�vel kitapintotta Usagi v�kony csukl�j�n pulzus�t.

- ODANGO! – hallatszott valahonnan h�tulr�l egy hang… egy hang, amit�l Usagi szempill�ja v�ratlanul megrebbent, �s lassan felnyitotta szem�t, egy hang, amit�l Haruka �kle �sszeszorult az idegess�gt�l.

- Se… Seiya? – Usagi fel�lt a fotelban, �s Mamorura pillantott.

- Usako… semmi bajod? Rettenetesen megijesztett�l… �sszeest�l, nem tudtam… - Usagi Mamoru sz�j�hoz �rintette hossz� ujjait, �s elmosolyodott, ak�r a s�padt Hold.

- Semmi bajom, ne izguljatok. K�sz�n�m nektek. – Usagi maga el� bambulva, halkul� hanggal folytatta - furcsa, mintha Seiya hangj�t hallottam volna…

- Mert �n vagyok az Usagi. – egy magas, de valamivel alacsonyabb fi� l�pett oda az elk�pedt Mamoru mell�, kicsit g�nd�r, fekete haja �sszet�zve l�gott v�lla m�g�l. 

- S-Seiya? – Usagi lassan, nagyon lassan ism�t elmosolyodott, de most m�sk�pp, m�sk�pp, mint Mamorura.

-  YATEN! – hallatszott most egy ki�lt�s Minakot�l.

-  Taiki-kun…- most Ami s�hajtott fel egyet. Taiki odal�pett Ami mell�, �s felseg�tette a l�nyt.

-  Ne n�zzetek �gy r�m. Nem �n akartam idej�nni, hanem Taiki. Minden�ron itt akart lenni a diplomaoszt�sodon Ami-chan! – kacsintott Seiya Usagira, �s a volt Inner Senshi tagjaira. Ami lassan ism�t elkezdett v�r�s arcsz�nt v�ltani, de sz�ve m�g mindig gyorsan dobogott.

- Itt vagytok… itt vagytok… ITT VAGYTOK! – Usagi hirtelen felugrott a fotelb�l, �s Seiya nyak�ba borult. Mamoru hirtelen nem tudta mit tegyen. Furcsa, vegyes �rz�sek t�lt�tt�k el. Usagi k�s�bb ugyanolyan �nfeledten �s boldogan rohant oda Yatenhez, majd Taikihoz is egy �lel�sre, hogy nem lehetett r�juk haragudni. Igaz, Mamoru egy�ltal�n nem ismerte �ket, de most csak az volt fontos, hogy az � odang�j�nak semmi baja nem lett.

- KAKYUUUU!!! – Usagi odatrappolt a legh�tul �lldog�l�, v�r�s haj� n�h�z, �m m�g miel�tt �t is ilyen melegen �dv�z�lte volna ak�r a h�rom fi�t, megtorpant.

- Ka-Kakyuu? Farmer nadr�gban, �s fekete spagetti p�ntosban?! Elment az eszem, hogy �gy l�tlak? – Usagi arca el�sz�r elk�ped�st t�kr�z�tt, azt�n nevet�sre fakadt, �s meg�lelte Kakyuut is.

- Usagi! Selene Hime! – suttogta boldogan Kakyuu, boldog hangj�t m�gis halkan visszhangozt�k a m�rv�nyfalak.

- Ne sz�l�ts �gy, hiszen �n sem sz�l�talak t�ged hercegn�nek! – Usagi �s Kakyuu szemeiben valamit�l k�nnyek gy�ltek. A k�t n� k�s�rtetiesen hasonl�tott lelkileg. B�r jellem�kben gy�keres elt�r�sek voltak, mind a ketten nemesek voltak, szeretettel �s �r�k boldogs�ggal meg�ldott hercegn�k. Lelki testv�rek. �s most �jra tal�lkoztak.

- Usagi… ugye nem haragszol hogy megint megzavartunk titeket? Csak egy napra j�tt�nk… csak erre az egy �jszak�ra. Tudom, hogy a te senshijeid nem t�rik meg n�ha az eny�meket, de… Taiki kedv�ben akartam j�rni, �s ha nem j�v�nk vele, biztos, hogy otthagyott volna minket Neo-Kinmokun…

- H�t hogy lenn�tek teher? M�g j�, hogy itt maradtok! Isten hozott �jra a F�ld�n Kakyuu! – Usagi ism�t boldogan �lelte �t a v�r�s haj� n�t, majd a t�bbiekhez fordult.

- Yaten! Hogy n�ztek ki? Legal�bb ki�lt�zhettetek volna, miel�tt betoppantok, r�ad�sul ilyen k�sz�letlen�l… - r�tta Rei-chan hirtelen Yatent, mire az oldalba l�kte Minakot.

-  Nem is veled akartam volna t�ncolni… Minako, j�ssz?

Minako eddig �szre sem vette a mellette �ll� Yatent, �s karba tett k�zzel v�gott vissza:

-  Rei-channak igaza van! Mi�rt nem vagytok egy kicsit �nnepl�ben? Nem l�tj�tok? Ez egy alkalmi b�l!

R�ad�sul a Three Lights tagjainak valami jobb szerk� j�rna…- Makoto m�g miel�tt befejezhette volna mondanival�j�t, m�ris k�t teny�r szorult a sz�j�ra.

- Css… Senkinek sem szabad tudnia, hogy �jra itt vagyunk… - Mako-chan egy gyors mozdulattal leszerelte mag�r�l Seiya-kun kez�t, �s szembefordult a fi�val.

- Naze?

- Mert… ha esetleg vissza akarn�nk t�rni a Kinmokura, mit mondan�nk… iz�… - Seiya l�that�lag zavarba j�tt, arc�ra felh�k gy�ltek. Mako-chan �s Rei �sszen�ztek. Sejtett�k, hogy mi�rt. Seiya nem �gy t�nt, mint aki vissza akarna t�rni Kinmokura, mindazon�ltal itt m�r nem � d�nt�tt, hanem hercegn�je…

- Rendben, rendben…cs�ndben maradunk… de csak ha t�nyleg elviszel t�ncolni! – csapott egyet Yaten h�t�ra Minako-chan, mire az k�szs�ggel r�ngatta be a t�ncol�k k�z� a sz�ke l�nyt. Rei fejcs�v�lva n�zte �ket, majd Seiya fel� fordult.

- �s hogy-hogy Taikinak esz�be jutott, hogy Ami-chan az�ta m�g �l?

Seiya r�fintorgott Reire, majd vigyorogva v�laszolt:

- Jaj de cs�p�s vagy te az�ta is! Nem akarsz t�ncolni?

Rei megvonta a v�ll�t, v�g�l igent mondott, �s elt�nt Seiy�val a t�megben.

Makoto m�g mindig hitetlenkedve r�zta a fej�t.

- L�tom, te is r�zod a fejedet. Min�l hamarabb el kell �ket t�vol�tanunk… - l�pett Makoto mell� Haruka, mire a v�r�ses haj� meglepetten fordult meg.

- Ezt hogy �rted?

- �gy, hogy semmi de semmi keresnival�juk itt ezen a bolyg�n. A legut�bb, amikor itt j�rtak csak bajt, vesz�lyt �s roml�st hoztak a hercegn�nkre, a herceg�nkre �s a F�ldre. Nem engedhetj�k, hogy ez m�g egyszer megt�rt�njen! – Haruka �s Makoto keze is �k�lbe szorult. De mind a k�t l�nynak m�s�rt.

- T�ved�s. Felesleges idegeskednetek, egyszer fel lehet fedezni a dolgok j� oldal�t is. – Mako-chan d�h�sen m�regette Haruka j�g-k�k szemeit, mialatt odapillantott a Haruka mellett �l� Michirura, aki idegesen l�b�lta a l�b�t – a Three Lights hamarosan visszat�r a saj�t, v�lasztott csillag�ra, �s nem lesznek vel�nk. Mellesleg itt nem ti d�nt�t�k, hanem Usagi. � az egyed�li, akinek jog�ban �ll befogadni �ket, elv�gre itt � �s Endymion herceg fog uralkodni a j�v�ben, nektek semmi belesz�l�sotok. Ha � befogadja �ket, nektek is be kell. Tal�n olyan nehezetekre esik meg�rteni, hogy Taiki volt olyan intelligens, �s �rdekelte Ami p�lyafut�sa?

- Hai, olyan nehez�nkre esik. – Haruka most m�r ny�ltan szemben �llt, mint fizikailag, mint vitatkoz�s �gyileg Makotoval.

- Akkor ne n�zzetek ide, fel�l�nk el is mehettek! De Aminek �rtotok ezzel is!

- �gy gondolod? – f�jtatta Haruka.

- Igen, �gy gondolom! – kr�kogta egyre d�h�sebben Mako-chan.

Haruka k�r�l a leveg� hirtelen par�zslani kezdett, m�g Makoto ujjaib�l szikr�k pattantak ki.

- Onegai. Ami kedv��rt. T�rt�ztesd magadat Haruka. – Haruka kez�t h�tulr�l l�gyan megfogta Michiru, a l�ny m�g mindig d�h�dten fordult el Makoto mell�l. A m�sik pedig felh�zott orral t�vozott Kakyuu �s Usagi ir�ny�ban.

***

- T�nyleg… t�nyleg csak e miatt j�ttetek vissza? – Ami m�g mindig �gy �rezte, megfordul vele a vil�g, amikor Taikival egy asztaln�l iszogatott. Igen ritka alkalom volt a mai, mert Taiki �szint�n r�mosolygott Ami-chanra.

- Mi�rt olyan hihetetlen? Hiszen igenis eszemben tartottam, hogy vezeted tanulm�nyaidat. M�g egyszer hagy gratul�ljak neked, Ami.

Ami megint elpirult, de megpr�b�lta mag�ba fojtani.

- �s… mi van veletek? – t�m�t el�g nehezen tudott most tal�lni, pedig Ami �ltal�ban el�gg� t�rsalg�k�pes volt b�rmikor.

- Semmi k�l�n�s. Megtal�ltuk a lakhat� csillagot, �s Kakyuu megint uralkodni fog, ahogy Usagi ezen a bolyg�n… Nem hinn�m, hogy a Hold lakhat� lenne… Boldogan �l�nk, m�g meg nem halunk. – Taiki, ujjaival az asztalter�t�t piszk�lta, k�zben felhuny�tott, h�tha Ami elmosolyodik a vicc�n.

- Az j�. – sz�gezte le a m�sik furcs�n remeg� hanggal. Azt�n egy ideig hallgattak, majd Taiki hirtelen megsz�lalt, c�ltudatosan belen�zve Ami s�t�tk�k szemeibe:

- Mondd, Ami. Szerinted m�g kell harcolnotok?

Ami gyomra ism�t idegesen �sszer�ndult. Mi�rt foglalkoztat mindenkit annyira ez a felesleges k�rd�s?

- Nem tudom. �s nem is akarom tudni. Nem akarok t�bbet �tv�ltozni. Soha t�bbet. – Ami nagy nehezen ny�gte ki az utols� mondatot, de most az egyszer igenis �szinte akart lenni Taikival. A m�sik �sszesz�k�lt szemekkel n�zte a k�khaj�t, majd h�trad�lt a d�szes sz�ken, �s s�hajtott egyet.

- H�t j�. Csak az�rt k�rdeztem, mert ha esetleg m�giscsak valami baj lenne, vagy csak k�sz�l�dne is… r�nk nyugodtan sz�m�that a ti hercegn�t�k �s az eg�sz Senshi.

Ami felkapta fej�t, �s leplezetten b�multa Taikit. Nagyon meglep�d�tt ezen a kijelent�s�n a fi�nak. Nem lep�d�tt volna meg annyira, ha mondjuk Seiya mondja ezt, hiszen mindenki tudta, mit �rez Seiya Usagi ir�nt, tal�n m�g most is. Nyilv�nval� lett volna, hogy a fi� b�rmikor seg�t Usagin, �s a bar�tain, b�r Ami mag�ban hozz�tette, az Outer Senshinek nem val�sz�n�… mondjuk a k�ls�knek se lett volna sz�ks�ge a seg�ts�gre. Hogy Yaten seg�tett volna-e, az m�r k�rd�ses… term�szetesen rendes volt �ltal�ban, de volt, amikor nagyon nem lehetett vele �rtelmesen besz�lgetni, sz�val Yaten jelleme el�g hull�mz�, lehetetlen r� sz�m�tani… ami meg Taikit illeti… � volt a legz�rk�zottabb, a legink�bb hallgat�sba burkol�dz�, �s nem igaz�n �rdekelte m�sok sorsa, csak ha r� nem vette az ember, hogy gondolkozzon n�ha a sz�v�vel, ne az esz�vel.

�s tess�k, most mi t�rt�nik? Pont � aj�nlja fel a seg�ts�g�t…

- Domo Arigatou gozaimasu… mindenki nev�ben. De �szint�n rem�lem, hogy nem ker�l sor r�… gondolom �rted. – sz�lalt meg v�gre �szint�n fell�legezve Ami. Taiki felh�zta s�t�tbarna szem�ld�k�t, majd fel�llt, �s odal�pett Amihez.

- Nem akar t�ncolni Dr. Mizuno?

Ami szem�be visszak�lt�z�tt az a f�ny, ami valamikor megcsillant azon a bizonyos k�rtya partin m�g �vekkel ezel�tt, a Tsukino csal�d nappalij�ban. K�v�ncsi volt, igen, nagyon k�v�ncsi volt, vajon hogy t�ncol Taiki igaz�b�l. Na most majd kider�l.

- Boldogan Taiki-kun. – biccentett, �s elindultak a parkett fel�.

***

- Hogy vett�tek a b�tors�got, hogy visszaj�jjetek? – csipkel�d�tt Minako, mialatt gyorsan p�rg�tt. Yaten a t�le szokott, nyegle von�ssal megvonta a v�ll�t.

- K�z�d?

- Igenis sok! V�g�l is a bolyg� Mamoru �s Usagi jogos tulajdona.

- Blablaba… - ny�jtott nyelvet Yaten vigyorogva. Minako felh�zta keskeny v�ll�t, mialatt Yaten megforgatta.

- H�t persze Yaten-kun! Mister mindent tud�…

- Most megint mi a fene bajod van? – s�hajtott fel a fi�. Minako egyb�l visszanyelvelt:

- Tudod kedvesem, mi m�r voltunk sok-sok �vvel ezel�tt a j�v�nkben.

- Na �s? Volt m�r gyereked? – hunyor�tott Yaten a sz�ke l�nyra. Az felh�zta az orr�t, �s m�g gyorsabban kezdett el t�ncolni.

- �s ha lenne, akkor se t�led. Egy�bk�nt meg k�pzeld el, hogy a j�v�ben Endymion �s Selene egy palot�t fognak �p�teni, r�ad�sul a gyerek�k…

- Sz�val lesz gyerek�k! De szeretn�m megismerni… hehehe…

- Yaten-kun, ne legy�l ilyen undok! – Minako m�r nem t�ncolt, csak d�ht�l v�r�s�d� arccal b�multa a r�h�g� Yatent, ahogy az el�adta Mamoru �s Usagi keresztez�d�s�t.

- Ronda vagy! De ha nagyon sz�pen k�rsz, hajland� vagyok mes�lni arr�l a kis besti�r�l, aki bizony szeg�ny �let�nket rendesen megkavarta egy j� p�rszor… - Minako sz�n�sziesen s�hajtott, mik�zben az �g fel� n�zett, b�r - Yaten nem tudhatta, hogy Minakonak err�l esz�be jut, Chibiusa pont onnan pottyant anyja fej�re… Hai, ez bizony j� r�gen volt m�r.

- Tulajdonk�ppen egy�ltal�n nem �rdekel. Csak t�ncolni akartam veled. Cs�.

Minako feje a k�tszeres�re f�j�dott fel, ak�r egy lufi, majd a lel�pett Yaten ut�n indult.

***

- Az�rt m�giscsak furcsa, hogy visszaj�tt�l… ne? – Rei tudta, hogy �rz�keny sebbe tapintott. De igenis ki akarta szedni a fi�b�l az igazs�got, �s a val�di �rz�seket, ilyenkor pedig Rei nem ismert kegyelmet.

- Mit akarsz ezzel mondani Rei-chan? – Seiya m�g mindig vigyorgott, kit�n�en leplezte a hirtelen fell�p� idegess�g�t. Rei tov�bb h�zta a gyuf�t.

- Ne k�rd, hogy �jra el�szedjem a t�m�t. Te is nagyon j�l tudod, mire gondolok.

- Nanii? – Seiya �rtatlanul r�zta a fej�t, �s visszaindult az egyik asztal fel�. Rei belekortyolt ital�ba, �s k�zben �gy sz�rt vissza:

- Ne j�tszd meg a h�ly�t, Seiya-kun.

- Na �s mi a helyzet veled?! – Seiya megpr�b�lt nem feld�h�dni a nyilv�nval� c�lozgat�sakon. – Ahelyett, hogy engem kritiz�lsz, meg a mag�n�gyeimet, tal�n n�ha t�r�dhetn�l a te szerelmi �leteddel is.

Ezzel telibe tal�lt. Rei is megpr�b�lt vigyorogni, de nem j�tt �ssze, csak valamif�le vicsorg�s siker�lt Seiya arc�ba.

- �s te ezzel mit akart�l mondani?

- Csak azt, hogy hihetetlen vagy kedves Sailor Mars. Hagyod, hogy d�g�ljenek ut�nad a fi�k, �s te m�g mindig magasr�l �vesen dobod �ket. Nem gondolkozt�l m�g el ezen? - Rei kez�b�l kis h�j�n kiesett az �veg, de Seiya folytatta – Tal�n ideje lenne v�ltoztatni a fi�-fog�si strat�gi�idon! – Seiya v�g�l kicsikart mag�b�l egy kacsint�st, majd tettetett nyugalommal tov�bb ballagott Usagi ir�ny�ba fordulva.

- Mit k�pzel ez mag�r�l, m�gis? Hogy csak �gy idecs�ppen, �s s�rteget? Hpf… - Rei felh�zott orral, �s f�st�lg� fejjel �lt le egy sz�kre.

***

- … T�ncolunk? – k�t p�r, f�mcsatos, term�szetesen fekete, lakk, eleg�ns cip� jelent meg Usagi lehajtott feje el�tt. A l�ny feln�zett, egyenesen Seiya arc�ba.

- H-hai. – csak nem f�l �nmag�t�l? Usagi kicsit remeg� l�bakkal l�pdelt Seiya karj�ba kapaszkodva. Nem mert r�n�zni a fi�ra… de nem tudta mi�rt. H�tran�zni sem mert Mamorura, aki az el�bb m�g Setsun�val besz�lgetett. Hossz� ujjai, v�kony keze hozz�simult Seiya er�s tenyer�be. Usagi �rezte, hogy a f�rfi �tkarolja, �rezte, hogy remeg az � keze is. Ki sz�lal meg el�sz�r…?

- J� t�ged �jra l�tni Usagi… - m�giscsak � a f�rfi! Mi�rt nem k�pes egyszer az �letben egy �rtelmes mondatot kiny�gni?! Seiya gondolataiban megjelent a k�p, hogy mondogatta �r�kon kereszt�l, nem az�rt t�r vissza a F�ldre, hogy megint ugyanabba a sz�vszaggat� csapd�ba essen… eg�sz �jjel suttogta mag�nak, hogy nem juthat m�g csak esz�be se semmi Usagival kapcsolatos dolog… Kakyuu figyelmeztette, igen, szigor�an figyelmeztette, hogy nem akar az�rt visszat�rni a Senshihez, hogy visz�ly �ss�n ki ism�t. � pedig meg�g�rte neki, hogy t�rt�ztetni fogja mag�t… de most, amikor megint vele van… Mintha az eltelt h�rom �v, csup�n h�rom f�ny�v lett volna… mi az egy olyannak, aki a f�nyek �tj�n k�zlekedik, aki olyan gyors ak�r a csillagok! Mintha csak tegnap lett volna, hogy �sszetal�lkozik Usagival… az els� felv�telkor… a boldog pillanatok, �s a koncertek… Seiya nem mert tov�bb merengeni, nehogy valami rossz jusson az esz�be, nehogy a gondolatai r�k�nyszer�ts�k a cselekv�sre. Az eml�kek viszont magukt�l t�rtek felsz�nre, mert Usagi felemelte fej�t, arca ragyogott a d�szes csill�rok f�ny�ben. Az odang�j�ba t�z�tt gy�ngyszemek mintha k�nnyek lettek volna, vak�t�an csillogtak Seiya szem�ben, a fi�t szinte teljesen elvak�tva. Mintha Usagi homlok�n felvillant volna a f�lhold…. Lehet, hogy Seiya csak odak�pzelte, de lehet, hogy t�nyleg nem k�pr�zat volt. A l�ny boldognak t�nt, l�tsz�dott rajta, hogy olyan boldogs�g j�rja �t a sz�v�t, ami nem hasonl�that� semmilyen meghat�rozott �rz�shez.

- �n is �r�l�k, hogy itt vagy �jra… nem is tudod mennyire… - Seiya teljesen h�trah�k�lt volna, de Usagi m�r �t�lelte, l�gies kezeit, melyekr�l leomlott halv�nyk�k st�l�ja, �tf�zte a fi� nyaka k�r�l.

- Usagi…

- Nani?

- Csak…

- Ne zavarjon, ha engem nem zavar. Mert engem nem zavar most semmi se, nem sz�gyellek semmit. Nem sz�gyellek t�ged. L�sson, aki akar. – Usagi lassabban �s halkabban folytatta – Nagyon hi�nyozt�l… te is, �s a t�bbiek is… nagyon…

Seiya nem tudta mit gondoljon. Teljesen �ssze volt zavarodva.

***

Taiki hirtelen abbahagyta a t�ncol�st, arc�ra felh�k gy�ltek.

- Mi t�rt�nt? – k�rdezte Ami, amikor �rezte, hogy Taiki m�r nem szor�tja mag�hoz olyan er�sen.

Taiki nem felelt, de Ami m�r �gy is megl�tta, mi�rt hallgatott t�ncpartnere. A k�khaj� l�ny nyelt egyet, �s �szt�n�sen a t�bbi l�ny arc�t kezdte el keresni a t�megben, vajon �k mit sz�lnak ehhez…

- Seiya… - suttogta fej�t r�zva Ami, mialatt Usagit �s Seiy�t n�zte.

- Meg�g�rtette vele Kakyuu, hogy nem vesz�ti el a fej�t… Kakyuu �s mi el akartuk ker�lni a h�bor�skod�st veletek… amire persze csak Seiya adhat okot ezzel az ostoba �rzelmi vihar�val!

- Erre nem tudok mit mondani… - ny�gte halkan Ami fejet r�zva.

***

Rei pr�szk�lve emelte el mag�t�l a poharat, Makoto leengedte kez�b�l a szendvicset, Minako k�ny�ke pedig lecs�szott az asztalr�l, �s a l�ny �ll�val el�reesett.

- L�ttj�…

Makoto hangja lassan elhalt, �s a m�sik k�t l�nyra n�zett, majd Amivel �sszeakadt a pillant�suk, aki szint�n mereven �llt a terem m�sik v�g�ben. Yaten szeme pedig Taikira siklott, aki Kakyuura n�zett. Yaten felpattant a sz�kr�l.

- Yaten, hov�…? – kezdte Minako, de m�r k�s� volt.

- Most megmutatom neki… meg�g�rte… meg�g�rte!!!

- Yaten-kun �llj meg de azonnal! – Mako ut�nakapott, �s megpr�b�lta lef�kezni a fi�t, aki ak�r egy bed�h�d�tt vad�llat egyenesen Seiya fel� kezdett volna el rohanni, kez�t �k�lbe szor�tva.

- REI!

- Hai… - Rei is felugrott, de m�g �gy is nehezen tudt�k megakad�lyozni, hogy Yaten Seiy�hoz rohanjon. Nyilv�nval� lett volna, hogy beh�z egyet neki.

***

Haruka keze, mint m�r oly sokadszorra a mai d�lut�non, ism�t �k�lbe szorult. Nem. � ezt, ami itt folyik, m�r nem b�rja tov�bb.

- Haruka k�rlek. Ami-chan kedv��rt, tedd meg, hogy…

Haruka otthagyta Michirut, �s elindult a vel�k szomsz�dos asztaln�l besz�lget� Setsun�hoz �s Mamoruhoz.

Michiru egy l�p�st tett ut�na, majd megcs�v�lta a fej�t, �s �sszevont szem�ld�kkel n�zte Seiy�t �s Usagit.

- Mi lesz itt… - Michiru �rezte, hogy odasimul valaki a combj�hoz. Hotaru volt.

***

Setsuna arca elkomorult, a r�vet�d� �rny�k egy magas szem�ly� lehetett.

A s�t�tb�r� n� abbahagyta a besz�det.

- Mamoru-kun. – Haruka m�ly, f�rfias hangj�val k�s�rve l�pett oda a fekete haj� m�g�. Mamoru megfordult, �s k�rd�en n�zett a sz�ke l�nyra.

- Mi az?

- Azt javaslom, nyisd ki a szemedet. – Haruk�n l�tsz�dott, hogy nagyon nehez�re esik ilyen sz�pen fogalmaznia. Mamoru �sszevonta szem�ld�k�t, �s fel�llt.

- Sajn�lom, de m�g mindig nem �rtem.

Haruka m�r ink�bb nem sz�lalt meg, nehogy ism�t elsz�lja mag�t, ez�rt a saj�t h�ta m�g� mutatott h�velykujj�val.

Mamoru odan�zett, �s megl�tta az �sszefon�dott Seiy�t �s Usagit.

- M�g mindig nem �rted? M�g te itt csevegsz, a feles�ged m�s karjaiban van… egy k�z�ns�ges tra… - �s ekkor j�tt Michiru. Mint mindig. � mindig j�kor �rkezett.

- Haruka el�g volt. Hagyd abba, k�rlek. Figyelmeztetlek, hogy kult�r�lt t�rsas�gban vagyunk, a doktori egyetem mag�n jelleg� b�lj�n. Ha megk�rhetn�lek mindkett�t�ket, ne csapjatok nagy visz�lyt. – Michiru halkan, fagyosan besz�lt, jeges pillant�st vetett Haruk�ra, �s Mamorura. Haruka r�b�lintott, de nem mozdult, v�rta Mamoru reakci�j�t, mik�zben mag�ban hozz�tette: „… na l�ssuk, mit tesz a h�s megment� ilyenkor, meg�rdemli-e a hercegn� kez�t…”

Mamoru sz�ve egyszerre szorult meg, �s robbant sz�t k�nnyeden apr� darabk�kra.

Csak n�zett, de nem l�tott. Csak n�zte, hogy Usagi szenved�lyesen �tkarolja Seiya nyak�t, csak n�zte, hogy a fi� vissza�leli, de nem l�tta Usagi l�thatatlan �r�mk�nnyeit, �s nem l�tta Seiya l�thatatlan idegess�g�t, ami nyilv�nval�an Usagi mer�sz cselekedet�b�l fakadt.

Haruka el�rte c�lj�t, mivel Mamoru lassan elindult a t�ncol� p�r ir�ny�ba. A sz�ke l�ny diadalmasan, bossz��hesen elmosolyodott.

„Hi�nyoztam… hi�nyoztam neki…” Seiya bels�je �v�lt�tte ezt a k�t sz�t. Nem is hitte volna, hogy hi�nyzik majd Usaginak. Felk�sz�lt mindenre, hogy m�r a feles�ge lesz Mamorunak, hogy m�r rajta lesz egy gy�r�… m�r minden rosszat el�re kigondolt, hogy ne �rje semmi v�ratlanul… felv�rtezte mag�t minden olyasmivel, ami majd megg�tolja abban, hogy Usagival sokat legyen, vagy besz�lgessen. Persze ezt akarta vil�g�let�ben, de m�gsem lehetett soha. Erre idej�n, �s Usagi egy pillanat alatt sz�tszaggatja azokat a v�rteket, amiket � mag�ra edzett. Minden ellen�ll�s�t t�nkretette… �s � m�gsem volt r� d�h�s, hogy is tehette volna. De vajon m�s l�tja-e Usagi szem�ben azokat a f�nyeket, amiket �? Vagy csak mindenki azt l�tja, mit csin�lnak ketten? Vajon fognak-e hinni neki, hogy…

Usagi felemelte Seiya s�t�tk�k ingj�r�l fej�t, �s a fi� arc�ba mosolygott, majd l�bujjhegyre �llt, �s saj�t homlok�t odanyomta Seiy��hoz. A fekete haj� fi� h�trah�k�lt, ugyanakkor tudta, hogy ilyen alkalom nem ad�dik soha t�bbet az �letben, �s m�gis, Kakyuu… Kakyuunak meg�g�rte, hogy…

Usagi meztelen v�ll�t egy er�s f�rfik�z szor�totta meg. A sz�ke hirtelen visszabillentette fej�t, aranyhaja k�vette mozdulat�t, a sz�ke tincsek megrezzentek.

- � Mamo-chan… - Usagi angyali arca tov�bbra sem v�ltozott, mosolya nem t�nt fagyosabbnak, vagy csal�dottabbnak, mint amikor Seiy�ra sug�rozta azt. Csak a szeme… a szeme mintha megv�ltozott volna, f�nye kih�lt, m�r nem csillogott olyan viszontl�t�an, mint amikor Seiy�val t�ncolt.

- Ha megengeded Seiya… - Mamoru der�kon ragadta Usagit, �s tov�bb t�ncolt vele. Seiya nem tudta, mit feleljen.

- Semmi… semmi… - ennyit tudott kiny�gni, majd sarkon fordult, �s a terasz fel� indult. J�t tesz neki egy kis friss leveg�, gondolta mag�ban, mialatt nagyokat nyelt, megpr�b�lta visszatartani k�nnyeit, amik ki tudja mit�l, de egyszerre ak�r a z�por, megeredtek.

Haruka m�g egy utols�t mosolygott, Yaten pedig kit�pte karj�t Mako �s Rei eddig m�g nem lankad� mark�b�l, �s Seiya ut�n vetette mag�t. Taiki k�r�en r�n�zett Amire, majd odaoldalazott Kakyuuhoz, aki b�lintott, �s Seiya ut�n indultak.

***