�ng�l

- Usagi! – Setsun�ra is r�j�tt egy k�h�g�si roham, �s nem tudta megakad�lyozni, hogy a n� kim�sszon al�luk, majd remeg� l�bakkal fel�lljon.

- Usagi-chan… - k�h�gte Kakyuu a m�sik oldalon. Setsuna felpillantott. Az �p�let katasztrof�lisan n�zett ki. Az els� �s m�sodik emelet m�g mindig l�ngolt, �s a leveg�ben a sz�t�gett g�z szaga terjengett, valamint mindent beter�tettek az �vegdarabk�k.

Setsuna odafutott Haruka aut�j�hoz, de nem �llt le sz�rny�lk�dni a kocsi iszonyatos kin�zet�n, hanem kinyitotta a vezet� ajtaj�t, majd kih�zta a beszorult Hotarut, aki lassan majdnem megfulladt id�k�zben, ugyanis a t�rmel�kek teljesen beter�tett�k, �s m�g a haj�b�l is r�zni lehetett az �vegszil�nkokat.

- J�l vagy?

A fekete haj� l�ny n�m�n b�lintott, majd Setsuna Usagi ut�n indult, de az hirtelen fel� fordult.

- Cs�ndet. – Setsuna megdermedt. Cs�ndet? Ezt mondja neki Usagi? Neki? Valami volt a hangj�ban, ami eddig igen ismeretlen volt Setsuna sz�m�ra… valami hideg, valami rideg, valami szomor�, amit�l Setsuna val�ban elhallgatott.

Makoto is fel�llt, �s k�h�gve felh�zta maga mell� a poros haj�, szakadt ruh�j� Minakot, �s Reire n�ztek, aki m�g mindig g�rcs�sen lapult r� az aut�ra, kez�ben szorongatva a k�k anyagdarabot, �s Kakyuu l�tta, hogy a fekete haj� szem�b�l peregnek a k�nnyek.

Usagi a h�ts� bej�rat fel� vette az ir�nyt, �s Kakyuu nem rohant oda meg�ll�tani. Usagi most meg�ll�thatatlan volt.

 Mamoru k�nytelen volt Seiy�ra t�maszkodni, �gy rogytak le egy k�t�mb f�l�re, az �g� �p�let m�g�tt. Haruka arc�t alig lehetett l�tni, a korom teljesen beter�tette, eleg�ns ruh�ja szakadt �s �gett volt. Michiru egy h�feh�r zsebkend�vel t�r�lgette saj�t arc�t, �s k�ny�k�t, ami az egyik es�s alkalm�val v�resre horzsol�dott a t�rd�vel egy�tt. Az � est�lyi ruh�ja se �szta meg a robban�st, a csod�latos ruhak�ltem�nynek m�g az �rny�ka se maradt meg. Seiy�nak fekete frufruja al�l sziv�rgott a v�r, bizonys�got t�ve arr�l, hogy amikor a g�zrobban�s megr�zta az �p�letet, a fi� nekiv�g�dott a k�vezetnek. Mamoru kez�t �s ujjait teljesen bebor�tott�k a friss sebek, arc�n pedig horzsol�sok t�mkelege volt. Mind a n�gyen hangtalanul pillantott�k meg, amint Taiki kibotork�l szint�n a h�ts� bej�raton, az � �rkez�s�k ut�n �gy t�z perccel.

- Taiki? – Seiya odal�pett a szint�n s�r�lt, �s sebes barna haj� mell�, majd le�ltette az � hely�re. Taiki t�ls�gosan is transzba volt esve ahhoz, hogy megsz�laljon. A kormos falak mellett felt�nt egy aranyl� haj�, hideg arc� l�ny.

- Usako… - suttogta Mamoru, de megmozdulni nem b�rt. Usagi csak r�n�zett, �s tekintet�t azonnal elkapta r�la.

- Odango… - Seiya �rezte, hogy sz�ve megtelik valami gy�gy�t� er�vel, ami hirtelen fel�p�ti bel�lr�l, mintha a l�nynak olyan aur�ja lenne, amely azonnal meggy�gy�tan�.

Usagi nyom�ban felt�nt a sebes�lt, m�g mindig k�h�g� Hotaru, Setsuna karolta �t. M�g�tt�k Makoto, Minako �s Rei-chan oldalazott Michiru �s Haruka kett�se mell�, majd Makoto �s Rei le�lt a f�ldre, Minako pedig m�g�j�k telepedett.

- J�l vagy? – sz�lt oda Seiya lassan Taikinak. A m�sik nem felelt, csak s�t�tbarna szem�ld�k�t h�zta �ssze szorosan, �s lassan mormolta egy perc m�lva:

- Minden Haruk��k hib�ja…

Michiru felkapta a fej�t, Haruka felmordult.

- Mi bajod?

- TI! – �v�lt�tt fel Taiki, v�ratlanul felpattant, sebes l�bain pedig odabotork�lt Haruka el�, �s az arc�ba �v�lt�tt.

- Minden a ti hib�tok! Miattatok sz�r�dott el minden!

- Na ne mondd! – Haruka v�gigsz�ntotta ujj�t izzadt haj�n, �s el�r�bb tett egy l�p�st.

- Ha nem l�ptek le ti ketten, akkor Ami-chan nem t�nt volna el �jb�l… Mi a francnak kellett felrobbantani az �p�letet? Fogadni mern�k, hogy te tetted, te meg az a…

Ebben a pillanatban Haruka pofonv�gta Taikit, miel�tt az befejezhette volna a h�lgyekre nem ill� kifejez�st, Michiru pedig azonnal mellette termett, �s hagyta, hogy a sz�ke haj� �tkarolja. Taiki a v�ratlan pofont�l megt�ntorodott, �s Seiya karjaiba zuhant.

- Az �g szerelm�re, hagyj�tok m�r abba! Musz�j most is veszekednetek? – Minako t�pett hajjal ugrott fel a f�ldr�l, �s szakadt ruh�j�t maga ut�n h�zva a gy�l�lk�d�k mell� botork�lt.

- �s ezt �ppen te mondod? Te, �s Makoto, akiknek az eg�szet k�sz�nhetem! Mondhatom, j�l otthagytatok a szarban… - csattant fel Rei, karik�s szemeiben k�nnyek csillogtak.

- Neked nem kellett volna lemaradni! – morrant fel Makoto.

- H�t pont ez az! Na gyer�nk, ki vele Rei! Mit robbantott�l fel, amikor egyed�l m�szk�lt�l?! Nem kellett volna otthagynod a t�bbieket, �s megj�tszani a h�st! Most miattad fulladt kudarcba az akci�! – hadon�szott Taiki, �s kit�pte mag�t Seiya karja k�z�l.

- Fogd be a sz�dat! – �v�lt�tt fel Haruka - Te �s Yaten legal�bb olyan hib�sak vagytok, mint Rei, a fen�nek kellett �gy rohannotok a t�zl�tr�n! Ha nem dum�ltatok volna folyamatosan, el�r�bb juthattunk volna!

- Igaz�n? �s ti? – Taiki v�res ujj�t Michirura szegezte – te, te kedves Michiru, te csak ne lapulj meg! Nem kellett volna lekopnotok, csak �gy, an�lk�l, hogy egy b�d�s sz�t sz�ltatok volna hozz�nk!

- Fogadni mern�k, hogy ti robbantottatok!

- Na persze, nem ink�bb magadra akart�l mutatni?

- Leleplez�dt�l!

- Fogd be a rohadt sz�dat!

- Mindennek ti vagytok az oka!

- J� duma, ilyenkor j� a m�sikra kenni, nem igaz?

- Most megkapod!

- Na gyer�nk, pr�b�ld meg!

Az el�z�, kimer�lt �s f�radt csend pillanatok alatt felborult. Mindenki a m�sikat hib�ztatva ugr�lt fel a hely�r�l, �s egym�snak nekiesve t�rt ki a veszeked�s ism�t. Usagi �llt, Kakyuu m�g�tte, �s egyik sem sz�lalt meg. Mintha hagyt�k volna, hogy mindenki kiveszekedje mag�t a m�sikkal. Kakyuu sz�ja m�r �pp sz�l�sra ny�lt volna, amikor Seiya �t�sre emelt keze hirtelen megmerevedett, �s meg�llt a leveg�ben, egyenesen Haruka feje f�l�tt.

- Yaten!

Taiki is le�llt a k�romkod�ssal.

- He?

- YATEN! Hol van Yaten?!? – �v�lt�tt fel most sokkal hangosabban Seiya. Taikira pillantottak valamennyien, a fi� pedig zih�lva n�zett Seiy�ra.

- Lezuhant. Lezuhant, amikor a rozsd�s l�tra is. Nem tal�ltam meg… a holttest�t.

Egy percre mindenki elhallgatott, cs�nd �lte meg ism�t a lepusztult k�rny�ket, csak a pattog� t�z moraja hallatszott valahonnan az �p�let egyes emeleteir�l, jelezve, hogy a falak hamarosan �sszeesnek.

- SZERENCS�TLEN! – Seiya, ak�r egy idegbeteg, �nmag�b�l kikelve megr�zta Taiki v�llait, �s a barna haj� l�tta, hogy testv�r�nek szem�ben k�nnyek csillognak. Seiya elrohant a t�zfal t�v�ig, �s eszeveszetten rugdosta a fal t�v�ben kihajig�lt hatalmas kartondobozokat, �s a sz�tt�rt �vegdarabk�k k�z�tt futott v�gig a faln�l.

- Most m�gis mit v�rsz? – kiab�lt ut�na ugyanolyan furcsa remeg�ssel a hangj�ban Taiki – Szerinted t�l�lhet valaki egy olyan zuhan�st, az �t�dik emeletr�l???

- IGEN! � k�z�nk val�, �s �n… - Seiya �sszeroskadt a fal t�v�ben, �kl�vel keser�en belebokszolt a t�gl�ba. A v�llai megremegtek, fej�t lehajtotta �l�be.

Taiki elindult fel�, de k�zben h�tran�zett. Kakyuu �rz�ketlen szemekkel meredt a semmibe. Taiki nem b�rta tov�bb n�zni ezt a szemp�rt, ami olyan idegen, rideg volt, elt�rt az eddig ismert t�zgoly� hercegn� izz� pillant�s�t�l. Most csak a hal�lt, az �ress�get �s a mag�nyt t�kr�zte.

Taiki tov�bb botork�lt, �s Seiya v�ll�ra tette a kez�t, de az nem reag�lt r�, a k�lvil�g mintha megsz�nt volna sz�m�ra.

Valami csattant h�tul, �s porfelh� ereszkedett a t�bbiekre. Minako lerogyott a f�ldre, l�bai �sszecsuklottak alatta. Valamit dadogott, de nem volt kivehet�.

Rei k�nnyez� szemeit ide-oda r�ngatta, �s hol Usagira kapta fej�t, hol pedig Seiy�ra �s a t�bbiekre.

- Ugyan m�r… biztos, hogy t�l�lte, nem kell azonnal rosszra gondolni! – r�zta a fej�t folyamatosan, g�piesen Makoto, �s Seiya ut�n sietett, majd visszaki�ltott a m�g mindig ledermedt t�bbiekre n�zve:

- Gyer�nk, �t kell kutatnunk ezt a terepet! M�g b�rhol lehet! – legal�bbis sz�vb�l k�v�nta Mako-chan.

- He… – Seiya felkapta fej�t. A mellette l�v� kont�nerb�l egy gyenge z�rej hallatszott… mintha valaki d�r�mb�lt volna bel�lr�l.

Seiya Taikira n�zett. A zaj egyre er�s�d�tt, �s ism�t dobolt valaki bentr�l.

- S�KETEK! ITT VAGYOK BENT! – Taiki h�traugrott meglep�d�tts�g�ben, Seiya pedig elfelejtett leveg�t venni.

- Ya…Yaten-kun?

- A kont�nerben van! �risten, hiszen alig kaphat leveg�t! – kapott �szbe el�sz�r Setsuna. – Gyorsan, a tet�t! – Seiy�t �s Taikit Mamoru �bresztette fel a k�m�b�l, aki odarohant mell�j�k, �s az ar�nylag magas �s rozsd�s kont�nerhez nyomta a f�l�t, majd hangosan ord�tott vissza:

- Yaten, te vagy az?

- M�gis ki? A n�nik�d? Persze hogy �n! Seg�tsetek, megfulladok a b�zben! – Makoto �sszecsapta a kez�t, Seiya ism�t fell�legzett.

- Ez Yaten-kun hangja volt! – Minako �r�m�ben felsikkantott, �s a m�sik h�rom fi� mell� rohant. – Gyer�nk m�r, a tet�t!!!

- J�l van! H�romra emelj�k! – Haruka nem ment oda seg�teni, hanem csak m�g szorosabban szor�totta Michiru kez�t, �s a h�tt�rben maradt.

Yaten hunyorogva l�legzet hatalmasat, a t�deje az el�bbi eldugult �llapotb�l mintha hirtelen kilukadt volna a friss leveg�t�l.

- Yaten! – Minako r�n�zett a fi�ra, aki nagyokat pislogva pillantott fel. K�r�l�tte �gaskodva �lltak a t�bbiek, a kont�nernek t�maszkodva. � maga egy halom �vegszil�nk, n�mi s�r�s�veg �s ban�nh�j tetej�n fek�dt. A haj�r�l egy pen�szesnek t�n� joghurt r�zsasz�nes-drapp massz�ja csordog�lt az arc�ba, m�r am�gy is v�res �s szakadt mell�nye b�zl�tt a rohadt z�lds�gek, �s egy�b nyal�nks�gok friss illat�t�l. Minako hirtelen elnevette mag�t, a t�bbiek pedig megr�k�ny�dve n�ztek hol a nevet� l�nyra, hol pedig a romokban hever�, feh�r haj� sr�cra.

- Kuss legyen, ez nem vicces! Seg�tsetek m�r a francba is… - Taiki �s Mamoru beny�ltak a szem�t f�l�, �s k�t oldalr�l kih�zt�k Yatent a kont�nerb�l a karj�n�l fogva. Yaten pr�szk�lve rogyott le a f�ldre tenyerelve, �s �gy h�r�gte:

- Majdnem megfulladtam… - Taiki leguggolt mell�.

- Mi t�rt�nt? Hogy siker�lt t�l�lne…

- MI VOLT EZ? – Yaten m�g mindig rekedten kiab�lt vissza. – Mi volt ez a robban�s?

Hirtelen �llt be a zavarodott, ideges �s gyanakv� cs�nd. Mindenki a m�sikra n�zett, de senki nem sz�lt semmit.

- Ki tette? – erre a hangra a v�r is megh�lt a hajdani harcosokban. Egyszerre fordultak meg. Szem�k el�tt Usagi �llt, �s m�gsem Usagi.

B�za sz�ke haj�ra s�t�t cs�kok vet�ltek, m�skor csillog� szeme most elt�nt g�nd�r, arany frufruj�nak fekete �rnyaiban. K�t karj�t combj�hoz nyomta, �sszez�rt bok�val �llt h�tul, most m�gis el�t�rbe ker�lt, amikor a t�bbi arc r�n�zett. Lassan felnyitotta szemeit, melyek most lil�san vil�g�tottak a hajnali napf�nyben, hossz� ujjait �k�lbe szor�totta, karja nyugtalan remeg�sbe kezdett. Fej�t felemelte, �lla konokan �s h�v�sen emelkedett mindenki f�l�.

- Azt k�rdeztem, ki tette ezt.

***

S�ri cs�nd. Egy sz�ke l�ny csilingel� kacaja elhalt, egy fekete haj� fi�nak az utols� k�nnycsepp�t sz�vta be a poros f�ld.

- Feleljetek. Most azonnal FELELJETEK! – mindannyiuk sz�ve elszorult. Yaten lerogyott a f�ldre, Minako k�vette a p�ld�j�t. Taiki visszacs�szott a fal mell�, Seiya pedig nekid�lt, rem�nykedett valami miatt abban, hogy annak �rny�ka majd eltakarja… nem, most nem mert a l�ny szem�be n�zni. Ez a hangs�ly… ijeszt�…

- Senki nem sz�l egy sz�t sem?

Makoto karba tette a kez�t, �s szorosan Rei m�g� �lt, b�zva abban, hogy nem l�tj�k meg… Rei m�r abbahagyta a s�r�st, csak v�rz� arc�t t�r�lgette.

- Usako, ne izgasd fel magad, k�rlek… - Mamoru elindult Usagi fel�, ugyanazzal az arccal, amit Usagi m�r j�l ismert. De neki ebb�l nem kellett. �s ez a gondolat, ez a felismer�s most villant �t az agy�n.

- Hallgass.

Mamoru �rezte a sz�ve dobban�s�t, �s mintha Usagi szavai egyes�vel csepegtetn�k az � jeges �rzelmeit a saj�t lelk�be…

Hallgass. Ilyet m�g sosem mondott neki. M�r ny�jtotta volna a kez�t, hogy �t�lelje, m�r ny�lott volna a sz�ja, hogy visszasz�ljon, tal�n nyugtat�an, tal�n vitatkoz�t, de nem tudott megsz�lalni. Nem j�tt ki hang a tork�n.

Akaratlanul is egy t�voli dallam jutott esz�be… Moon Revenge… A Hold bossz�ja…

- HALLANI AKAROM! Az igazat… a sz�ntiszta igazat… - Usagi elindult a t�bbiek fel�, csak Kakyuu maradt tov�bbra is mozdulatlan.

- Gyer�nk. Magyar�zatot. Most, itt, azonnal. Nekem. – Usagi k�vetel�zve besz�lt, hol er�sen megnyomva a szavakat, hol pedig k�s�rtetiesen lehalk�tva hangj�t. Egyes�vel r�n�zett az arcokra, �s v�gigm�rte mindannyiukat, mik�zben folyamatosan besz�lt, poros �s f�ldes ruh�j�t maga ut�n h�zva.

- Nem mertek megsz�lalni… most bezzeg mindenki hallgat… most legyetek olyan nagy harcosok! Az Isten szerelm�re… nem, nem akarom elhinni…nem, nem �s nem… - Usagi m�ly lila szemei furcs�n remegtek, de Seiya m�g mindig nem mert r�n�zni, legsz�vesebben nem is hallgatta volna a l�ny olykor tiszt�n hallhat�an s�r�sba fulladt szavait, szem�t ink�bb g�rcs�sen lehunyta. Mamoru m�g mindig az el�z� sokk miatt, egyszer�en nem b�rt megmozdulni. Ritk�n �rz�kelt ekkora er�t ebb�l a k�l�n�s l�nyb�l, akit annyira im�dott.

Usagi hitetlenkedve r�zni kezdte a fej�t, kezeivel most vad hadon�sz�sba kezdett. M�g mindig nem sz�lalt senki, az � szavai ki�ltott�k ki f�jdalmukat az eg�sz le�gett �p�let k�rny�k�n.

- Hogy k�pzelt�tek? – kapta fel hirtelen a fej�t, �s eszel�sen n�zett egyszerre mindenkire. – HOGY? Ami-chan… Ami-chant elrabolt�k… pedig megmenthett�tek volna! Lett volna r� lehet�s�getek! Sz�nalmasak vagytok… �s m�g �n hittem azt, hogy kiszabad�tani Ami-chant SEMMIS�G lesz! �n! H�t, nagy �r�lt voltam! Nem, �lmomban sem jutott volna eszembe, hogy az �n katon�im, k�ny�rg�m, az �n hadseregem, az �n senshijeim, akik vagytok kilencen, term�szetfeletti er�kkel felruh�zva, nem vagytok k�pesek h�rom m�sik kit�n�nek kiki�ltott harcossal egy�tt egy ilyen ban�lisan egyszer� dolgot megoldani! Arra sz�m�tottam, hogy vagytok olyan j� harcosok, akiknek a v�r�kben van a taktik�z�s, akik m�r hossz� �veken kereszt�l harcoltak az univerzumot fenyeget� er�k ellen… Gondoltam, nem kell ahhoz alakv�lt�s, hogy j�l harcoljon �s gondolkodjon az ember…az �g szerelm�re, TITEKET gy�z le p�r senki, p�r k�z�ns�ges ember… 

Nem, nem hittem volna, hogy k�pesek vagyok ilyet elsz�rni… itt volt a lehet�s�g, megbesz�lt�nk egy remek tervet, �s erre tess�k, mi t�rt�nik? Felrobbantj�tok az �p�letet! A legnagyobb �r�lts�g, amit nem tudtam volna ezel�tt elk�pzelni… el se hittem volna, hogy megt�rt�nhet ilyen! – Usagi folyamatosan j�rk�lt, fel �s al�, mik�zben keser�en mutogatott r� hol Makoto�kra, hol pedig a fal t�v�n�l gubbaszt� hajdani �nekesek csoportj�ra. Azt�n egy pillanatra meg�llt, amikor Haruk�hoz �rt.

- Azonnal, itt �s most �lljon el� az a szem�ly, aki robbantott! Mert biztos vagyok benne, hogy k�z�letek volt valaki. – Nem. Senki nem felelt. Makoto lehunyta szem�t, de nem tudta �gy lefogni ujjait, hogy ne remegjenek. Sosem f�lt m�g ennyire Usagit�l, mint most. Nem mert ki�llni. Nem tudta megtenni. Mindenki a m�sikra n�zett, de senki nem sz�lt.

- �gy. Sz�val nem v�llalja senki. Ezt meg azt�n v�gk�pp nem k�pzeltem volna r�latok… hogy m�g csak nem is v�llalj�tok fel azt, ami nyilv�nval�an a TI hib�tok! – a cs�nd lassan d�b�rg�v� v�lt.

Usagi nem b�rta tov�bb, hangos, h�rg� hangon k�h�g�tt fel, �s nekit�maszkodott egyik karj�val a kormos t�zfalnak, szabad foly�st engedett perg�, krist�ly k�nnyeinek.

- Az eszetekbe sem jutott, hogy amikor felgyulladt a h�z, mennyire agg�dtam… miattatok agg�dtam… a saj�t bar�taim�rt, a saj�t harcosaim�rt… �s Ami-chan�rt, akit miattatok nem siker�lt kiszabad�tani. Rem�lem mindenki �rzi, hogy ez �gy van. Nekem nem kell bevallani semmit. Ezzel nem nekem �rtottatok, hanem Ami-channak… Ki tudja, hol van most, �s �l-e m�g… Hatalmas lehet�s�get hagytatok el�szni. A ti lelketeken fog sz�radni.

Ez az utols�k k�zti mondat f�jt mindenkinek a legjobban. A sz�ke t�nd�r keser� szavai belev�jtak mindannyiuk lelk�be, mar� sebet hagyva maguk ut�n.

Usagi sarkon fordult, �s Kakyuu mell� l�pett.

- Nincs soha t�bb� mondanival�m a sz�motokra. – Usagi remeg� k�zzel belekarolt Kakyuu karjaiba, �s elindultak a m�r kev�sb� l�ngol� �p�let �rny�k�ban a t�voli aut��t fel�.

Nem mert senki a m�sik szem�be n�zni, nem mert senki megsz�lalni, vagy odamenni, vigasztal�, kiab�l�, k�rdez�sk�d� szavakkal Usagihoz, vagy a m�sikhoz. Csak n�m�n fel�lltak, �s Usagi�k nyom�ban elindultak.

 F�l �r�val k�s�bb a tokyoi rend�rs�g �s t�zolt�s�g egy lopott BMW-t, egy valaha m�g j� karbantart�s�, v�rv�r�s fedett aut�t, �s egy remek, top�z Ferrarit tal�lt egy limuzin t�rsas�g�ban, ami a h�z m�sik oldal�n fek�dt. Mind a n�gy aut�nak a sz�lv�d�j�b�l csak a keret maradt meg, a kilukadt kerekekkel, �s n�mi v�zzal, ami valamikor tal�n az aut�k alkot�elemeihez tartozhattak, a sz�troncsol�dott �l�sekkel.

***

Ami-chan l�bai k�ptelenek voltak a tov�bbi mozdulatokra, �s rem�nytelen�l rogytak �ssze alatta. A t�r�keny l�ny �rezte, ahogy felkapj�k, �s bel�kik valami nagy szerkezetbe. Ami amint hallotta a talaj koppan�s�t k�ny�k�vel, azonnal t�rd�re ereszkedett, �s hangosan seg�ts�g�rt kiab�lt, de m�r k�s� volt. Egy er�s �t�st �rzett a tark�j�n, �s a sz�nek sz�tfolytak szemei el�tt, a t�voli, berreg� hang nem jutott el f�l�ig.

***

- Usagi-chan…

Finom, puha, meleg sz�rzet, halk, a f�lnek kellemesen l�gy hangok, a saj�t nev�nek sz�longat�sa, puha tappancsok, �s v�konyka, ez�st bajuszk�k cir�gatj�k az arcb�r�t… a sz�ke l�ny felnyitotta szemh�j�t, szemeiben t�kr�z�dtek az �gen �sz�, k�k, m�jusi b�r�nyfelh�k. Kett�t-h�rmat pislogott, m�g �rezte az �jszakai �s a hajnali s�r�s�nak k�nnycseppjeit. Arany frufruja most valamivel laposabban l�gott a szem�ig, de ez �t nem zavarta.

�r�lt, hogy nincs egyed�l, �s m�gis, zavarta hogy egyed�l van.

Ez volt az els� alkalom a h�zass�ga �ta, hogy nem egy szob�ban aludt a f�rj�vel. „F�rj”… micsoda sz�rny� sz�, gondolta mag�ban, �s �vatosan �tfordult a m�sik oldal�ra. R�gebben csod�latosnak tartotta volna, most viszont �pp ellenkez�leg.

- H�ny �ra?

- F�l kett�. – hangzott ugyanaz a kellemes dorombol�s.

Usagi nem v�rt m�don fel�lt az �gyban, k�cos haja sz�tter�lve l�gott maga mellett az �gyon. Haza menek�lt. Ez van. Nem akart eml�kezni az elm�lt �r�k esem�nyeire… Usagi nem a sz�leivel �lt, most m�gis ide jutott vissza.

- Kakyuu?

- M�r fent van.

Egy eg�szs�ges �s�t�s mindig j�t tesz a bajban. T�nyleg, milyen r�g is aludt a saj�t �gy�ban, a saj�t, gy�m�lcsillat� szob�j�ban… Usagi k�r�lfutatta mozg�s k�pen a szem�t a falain, a r�gi b�torain… Sok-sok eml�k k�rvonalai izzattak fel benne… a r�gi nevet�sek Lun�val, hogy sosem hallgatott r�… hi�ba korholt�k… igen, az j� r�g volt. M�gis, csak p�r �ve, de � az�ta sokat v�ltozott, legal�bbis �gy �rezte, hogy sokat. M�sok szerint egy cseppet sem (itt pontosan Reire gondolt), de � �rezte, hogy m�gis.

- Arigatou, Luna… - Usagi ism�t becsukta szemeit, �s megpr�b�lt nem s�rni.

A fekete cica neh�zkesen g�mb�ly�d�tt az �l�be, puha f�lecsk�j�t �s fej�t gyeng�den Usagi has�ra fektette, majd lassan szuszogta:

- Nincs mit… Usagi-chan. – Usagi l�gyan simogatni kezdte a cic�t, mik�zben �gy d�nt�tt, ideje bej�ratnia az �llkapcs�t is az elk�vetkez� tizenvalah�ny �r�ra.

- Mit tegyek?

Luna most sem v�rt sokat a v�lasszal, de eddigi mosolya komolyra v�ltozott.

- Halad�ktalanul indulj el megkeresni. Nincs m�s megold�s.

- De… - Usagi szavait f�lbeszak�totta macsk�ja, aki most fel�lt az �l�ben, �s cseresznye bord� szemeit m�g fegyelmezettebben hercegn�j�re emelte.

- J�l figyelj r�m Usagi. Ami-chan �lete eddig nem a te kezedben volt, hanem a t�bbiek�ben. De �k nem tudt�k teljes�teni a r�juk kiszabott feladatot. Most rajtad a sor. Adj nekik m�g egy lehet�s�get. �rzem, tudom, hogy meg kell pr�b�lnotok m�g egyszer. Hidd el, hidd el nekem, aki m�r olyan r�g �ta ismer, hogy siker�lni fog.

Usagi lehajtotta a fej�t, �s a macska kiugrott az �l�b�l. � felh�zott l�baira hajtotta k�cos fej�t, �s ism�t s�rni kezdett, most lassan, belet�r�d�en.

Luna hagyta.

Tudta, hogy most fog Usagi utolj�ra s�rni a sors miatt.

T�bbsz�r nem.

Azt�n felugrott a v�ll�ra, �s ennyit mondott.

- Indulj. Menj vel�k, �s tan�tsd meg �ket. Mindegyiket. Fogj �ssze Kakyuuval, � sokban lesz a seg�ts�gedre.

Usagi v�laszk�pen felkapta a cic�j�t, �s szorosan mag�hoz �lelte, m�g utolj�ra. �rezte, s�t tudta, hogy nem fog vele menni. Lun�ra egy�bk�nt is vigy�zni kellett, legal�bb annyira, ahogy most Usagira.

- Na… itt az id�. – Luna gyeng�den megpofozta gazd�ja az�ta is v�ltozatlan holdvil�g k�p�t, ezzel elkenve a k�nnycseppeket. – R�m itthon van sz�ks�g.

Usagi fel�llt, kin�tt pizsam�j�ban odal�pett r�gi szekr�ny�re odah�nyt ruh�j�hoz, majd az ajt�t kinyitva m�g visszafordult az �gyon fekv� Lun�ra pillantva.

- Arigatou. Sokat �rsz, Luna. Nagyon-nagyon sokat. K�sz�n�m, hogy megt�rsz magad mellett.

Luna v�laszk�ppen elmosolyodott, �s b�lintott, majd agg�d�, de c�ltudatos szemekkel n�zte t�voz� v�denc�t. Most valahogy �jb�l fiatalnak �rezte mag�t, mint a r�gi sz�p id�kben… mintha ism�t mentori szerepet t�ltene be Usagi mellett… igen. �s ism�t egy k�ldet�sre ir�ny�totta a Hold sz�l�tt�t. Tal�n most utolj�ra, ki tudja, h�nyszor kell m�g helyt �llniuk?

***