A h�rom testv�r egyenes h�ttal, keresztbe tett l�bakkal, �s karokkal ugyanolyan testtart�sban �ltek egym�s mellett a Tsukino h�z nappalij�nak hossz� d�v�ny�n.

Felett�k, az ablaknak t�maszkodva a m�g mindig halott arcot visel� Kakyuu �llt, t�le p�r l�p�snyire a sz�rke Mamoru tanulm�nyozta merev szemekkel a sz�nyeg cir�d�it.

Rei a f�ld�n kuporgott, fekete fej�vel r�hajolt az asztal �veglapj�ra, kez�b�l m�g mindig nem engedte ki az �gk�k anyagdarabot, szem�ben rem�nytelen k�nnyek csillogtak.

Minako �s Makoto nem mertek egym�sra n�zni, se a t�bbiekre. Mako-chan a f�gg�ny mellett guggolt a f�ld�n, l�bait felh�zta, kezeit karba tette, majd azokra hajolt r�, lehet�leg �gy, hogy a t�bbiek ne l�ss�k az arc�t.

Minako egy p�rn�n �lt, Makoto mellett, �s s�r�n a l�pcs� ir�ny�ba pillantott.

Haruka a konyhaajt�nak t�maszkodott, Setsuna pedig Michiruval szemben egy konyhasz�ken �lt, Michirura f�loldalasan d�lt r� Hotaru, f�radt, s�t�t szemeivel laposakat pislogott.

Mindenkin m�g mindig az alkalmi ruha volt, de m�r nem igaz�n keltett �nnep�lyes benyom�st senkiben sem.

Hirtelen d�b�g� hangok hallatsz�dtak, �s Usagi megjelent a konyha bej�rat�n�l. �ltal�nosan mindenki felkapta a fej�t, azt�n olyan gyorsan vissza is s�llyedtek el�z� �llapotukba. Usagi sz� n�lk�l elhaladt Haruka kimeredt szemei el�tt, majd le�lt egy puffra a szoba k�zep�n. M�g mindig senki nem sz�lalt meg.

- Nos. – sz�lt lassan, kim�rten, szemeit v�gigj�ratva a t�bbieken a sz�ke haj�. – Hajland� vagyok tov�bbra is egy�tt m�k�dni veletek, de csak �gy, hogyha ez�ttal hallgattok r�m, �s nem akarok soha t�bbet ekkora botr�nyt, mint a tegnap esti. - mintha mindenki ism�t fell�legezett volna, de Usagi gyorsan folytatta – Ez nem jelenti azt, hogy megbocs�tottam.

- Felesleges. – Yaten hirtelen besz�l�s�ra ism�t felemelkedtek a fejek. A feh�r haj� fi� legyintett, �s el�re hajolt. – Minden teljesen felesleges. Az eg�sz miattam van. Miattam, �s Haruka miatt. Ha mi nem kezd�nk el azon az est�lyen verekedni, nem t�rt�nik meg az, hogy elfelejtkez�nk Amir�l. – Haruka metsz� pillant�sa tal�lkozott Yaten z�ldes szem�nek kereszt t�z�vel, de a magas n� most kiv�telesen nem sz�lt vissza goromb�n.

- Igaza van. Tal�n t�nyleg az lenne a legjobb, ha…

- Ne mond tov�bb, �gy igaz. Menj�nk vissza Neo-Kinmokura. Itt nek�nk m�r semmi keresnival�nk. – Yaten remeg� l�bakkal fel�llt, de Kakyuu ebben a pillanatban lecsapott �kl�vel az ablakkeretre.

- Nem mentek sehov�. Itt maradtok, hogy kijav�ts�tok a hib�tokat. Mind a h�rman. Nem engedem, hogy megsz�kjetek a felel�ss�g el�l, ami titeket �rint szinte a legjobban!

Seiya nyelt egyet, �s megr�ngatta Yaten nadr�gj�t, mire az visszahuppant mell�.

- Figyeljetek ide! – Taiki �gy t�nt, nem b�rta tov�bb, �s most � ugrott fel a hely�r�l. Usagi nem v�gott a szav�ba, a t�bbiek n�vekv� �rdekl�d�ssel kezdt�k hallgatni.

- Amikor ez a bizonyos robban�s t�rt�nt az �p�letben, �n l�ttam Ami-chant! S�t, hallottam a hangj�t…

Taiki elbizonytalanodva Usagira n�zett, mint aki hirtelen elfelejtkezik arr�l, szabad-e tennie, amit most cselekszik. Usagi-chan arca m�g komorabb lett.

- Besz�lj. - Taiki kapva az enged�lyen, egyre gyorsabban szedte a leveg�t, �s m�ly hangon folytatta:

- V�letlen�l vettem �szre, amikor ben�ztem egy ablakba a l�tr�r�l… egy f�rfi volt vele…

- Hogy n�zett ki? – k�rdezett k�zbe Setsuna – Fontos, hogy tudjuk, h�nyan rabolt�k el…

- H�t… sz�rk�s haja volt, a szemei… nem eml�kszem, h�ttal �llt nekem, de fegyvert fogott Ami-chanra, �s nagyon feld�ltnak t�ntek mindketten. Ami �szrevett, �s �n pr�b�ltam jelezni neki, hogy ne f�ljen, itt vagyunk.

- �s…? – Rei visszatartotta l�legzet�t.

- Ami-chan elki�ltotta mag�t, torka szakadt�b�l…

- Mit ki�ltott?

- Azt, hogy…- Taiki megk�sz�r�lte tork�t, v�kony s�v� szeme m�g ink�bb �sszeh�z�dott – „nem megyek Londonba!”

- LONDONBA? – Rei, Minako �s Makoto egyszerre h�rd�ltek fel, Haruka egy l�p�st tett Taiki fel�, Hotaru �s Setsuna felpattantak a sz�kr�l. Usagi megkapaszkodott a p�rna rojtj�ban, Mamorut sz�d�let fogta el.

- Azt mondod, Londonba? – Seiya nem akart hinni a f�l�nek. Yaten hitetlenkedve r�zta a fej�t.

- Hai.

- Magass�gos vill�mok… - Makoto visszahanyatlott a p�rn�ra.

- De… - Minako Yatenhez hasonl�an r�zta a fej�t.

- �n azt hittem, meghalt… - nyelt hirtelen Rei-chan, �s felmutatta a szakadt ruhadarabot. – ezt tal�ltam a liftakn�ban… ezek szerint viszont…

- Nem. Elrabolt�k, �s Londonba akarj�k vinni. – �lt vissza Taiki lemond� arccal hely�re. Michiru halkan megjegyezte, mialatt Mamorura n�zett:

- Mi egy m�sik emberrel tal�lkoztunk. Valami szem�veges f�rfi volt, szerintem fegyver is volt n�la, ahogy ann�l az �ltalad l�tott fi�n�l is… Mamoru, Haruka, Seiya �s �n tan�s�thatjuk.

- Ez remek. Akkor m�r k�t emberre biztosan sz�m�thatunk. – sz�lt bele a besz�lget�sbe el�sz�r Kakyuu is, mik�zben egyre Usagi reakci�j�t v�rt�k valamennyien. A sz�ke haj� idegesen r�ngatta szemeit a t�bbiek fel�.

- �s mi… mi egy sof�rrel is tal�lkoztunk, aki… - kezdte Minako, de Rei f�lbeszak�totta.

- Volt n�la is fegyver! – Rei remeg� k�zzel h�zta el�, amit a sof�rt�l lopott. – Ez�rt maradtam le Makoto�kt�l, mert… mert eszembe jutott, h�tha van a le�t�tt fick�n�l fegyver, �s t�nyleg volt. Magamn�l tartottam. J�l tettem?

Rei a sz�nyegre dobta a gyilkos t�rgyat. Haruka leguggolt, �s k�zbe vette.

- Ez j� min�s�g�… de…

- M�g j�, hogy j� min�s�g�! Ez egy londoni pisztoly! – kapta ki hirtelen Minako Haru-san kez�b�l, �s megn�zte a gy�rt�si sz�mot. – �risten… - hangosan nyelt egyet, amit mindenki hallott. – Ez m�g eg�szen �j… az a f�rfi, �risten, �risten… ezek t�nyleg Londonba akarj�k vinni Ami-chant…! – Minako elhadarta a mondatot, egyre n�vekv� hanger�vel.

- Vagy m�r ODA IS VITT�K! – ki�ltott fel Seiya. – Azt javaslom, hogy halad�ktalanul �lj�nk fel egy g�pre, �s menj�nk Londonba.

Erre a kijelent�sre mindenki elhallgatott. Londonba? Most? �k?

- Figyeljetek. – sz�lt lassan Setsuna. – �sszegezz�k, mit tudunk. Szerencs�nkre, akik a h�zban voltak, mindenki l�tott valakit, vagy valamit, amib�l k�vetkeztet�seket lehetett levonnunk. Mit tudunk teh�t? Azt, hogy van h�rom szem�ly, akik fogva tartj�k Amit, valamilyen titokzatos okb�l, amit m�g mi sem tudunk. Egy sz�rke haj� f�rfi, aki…

- ESZEMBE JUTOTT! – Taiki ism�t felugrott, �s Minakora n�zett. – Eszembe jutott, mi�rt volt olyan ismer�s az a sz�rke haj� fick�… �risten, de baka voltam!

- Nani? – r�k�ny�d�tt meg Minako, amikor Taiki r�mutatott.

- Azzal a fi�val t�ncolt Ami-chan a b�lon… az a fi� is egy v�gz�s, diplom�s orvos! H�t nem eml�keztek?

Minako �lla leesett, Makoto merev testtart�sban n�zett a sz�l�tottra.

- T�nyleg… lehets�ges, hogy… de…

- Biztos! Hidd el, teljesen olyan volt h�tulr�l!

- Mi az, hogy h�tulr�l? – csattant fel hirtelen Michiru remeg� k�zzel, �s fel�llt, Hotaru pedig lecs�szott t�rd�r�l. – Idefigyelj Taiki. Most nem lehet t�vedni. Eg�szen pontosan biztos vagy benne, hogy a csoportt�rsa volt?

Taiki idegesen �s len�z�en v�laszolt:

- K�pzeld, igen.

Michiru gyanakodva, felh�zott szem�ld�kkel �lt vissza.

- Akkor megtudhatjuk azt is, hogy h�vt�k… el kell menni az akad�mi�ra, �s… majd �n elmegyek. M�r indulok is. – Minako felugrott, �s a t�sk�j��rt ny�lt.

- Minako-chan, szerintem el�bb �lt�zz �t. – s�gta neki Makoto, mire a sz�ke egyet�rt�en b�lintott, �s elviharzott.

Setsuna fels�hajtott.

- Rendben. Teh�t a m�sik ember, akit Haruk��k l�ttak, az m�r kett�, �s ebbe m�g bele kell venni a sof�rt, akin�l volt egy fegyver is… Ez h�rom. H�rom emberre biztosan sz�m�thatunk. Fegyveres emberekre.

Haruka b�lintott.

- Azonnal indulnunk k�ne, nem? – sz�lt bele most Hotaru a n�ma gondolatokba. – Ha Ami-channal valami baj t�rt�nik, csak magunknak k�sz�nhetj�k. Azt hiszem, mindannyian �rezz�k, hogy most mi vagyunk a hib�sok. Itt az ideje gaty�ba r�znunk magunkat, ne? – minden szem a fiatal, betegesen v�kony l�nyra szegez�d�tt. Taiki eln�mult, ahogy a t�bbiek is. Most kimondta valaki azt, amit eddig �k k�ts�gbeesetten pr�b�ltak elhallgattatni.

Hotaru odament Usagi el�, �s leguggolt mell�, szemt�l szembe vele.

- Gomen nasai, hercegn�nk.

Usagi megsz�d�lve n�zett le a kisl�nyra, majd hirtelen �gy �rezte, megfordult vele a vil�g.

�klendezve t�maszkodott fel, �s kirohant a mosd� ir�ny�ba.

Mamoru azonnal ut�nament, a szob�ban maradtak pedig m�g mindig Hotarura n�ztek.

- Hotaru-chan, kit�n�en mondod. Teljesen igazad van. Csak a mi hib�nk lesz, ha Ami-channal valami baj t�rt�nik. Itt az ideje, hogy felk�sz�lj�nk az �tra… Seiya? Taiki? Yaten? – a h�rom m�sik k�vette a t�vozni k�sz�l� Kakyuut, aki miel�tt kiment a szob�b�l, visszasz�lt Setsun�ra n�zve:

- Hamarosan visszaj�v�nk. – Setsuna b�lintott, mire Kakyuu, Yatennel �s Taikival egy�tt kimentek az ajt�n.

Seiya pillant�sa �ssze�tk�z�tt Rei-chan bizonytalanul r�ngat�z� szemeivel, de nem fordulhatott vissza. Musz�j volt hercegn�j�re hallgatnia, pedig sz�vesen rohant volna � is a mosd�ba… Most nem volt itt az ideje annak, hogy a saj�t akarat�b�l cselekedjen.

Amint kil�ptek, Setsuna mintha csak v�rta volna, valamivel nyugodtabban a t�bbiekhez fordult.   

- Most azt javaslom, hogy pakoljunk… el kell �rn�nk a lehet� leggyorsabban egy londoni rep�l�g�pet.

Mako-chan ism�t nyelt egyet, Rei-chan pedig fel�llt a f�ldr�l.

- De… �s hol akartok aludni? �s mi lesz az itthoniakkal? Mit mondunk az egyete…

- Meddig akarunk kint lenni, m�gis? – k�rdezett k�zbe Makoto idegesen remeg� hanggal.

- Nem mindegy? Ami-chan �lete Usaginak most a legfontosabb, �s nek�nk azt kell tenn�nk, amit Usagi parancsol. – �llta �tj�t Haruka recseg� hangja a tov�bbi k�rd�s�radatoknak. Rei valamif�le s�rt�d�tt, de elz�rk�z� arccal b�mult Haruka szemeibe, majd sarkon fordult, �s kiviharzott a nappalib�l, az el�szoba ir�ny�ba. Setsuna azonnal Makotora pillantott.

- K�rlek, �ll�tsd meg. Vel�nk kell j�nnie, most nincs olyan, hogy „nem”.

Makoto m�g mindig idegesen pislogva b�lintott, majd � is kiment a szob�b�l.

Michiru az ablakhoz ment, tengerk�k szemeivel szomor�an n�zett a napsugarakba.

Hotaru odal�pett mell�, �s �tkarolta a derek�t, mire Michiru halv�nyan elmosolyodott, �s v�gigsim�totta Hotaru �jfekete frufruj�t.

- �gy t�nik, ism�t itt az id�… �s egy �jabb k�ldet�s van kiszabva r�nk. – guggolt le Michiru Hotaru mell�, �s szorosan meg�lelte, majd megpr�b�lta elrejteni a kisl�ny szemei el�l kicsordul� k�nnyeit. Setsuna komoran b�lintott.

- Csakhogy ez a k�ldet�s �gy t�nik, teljesen m�s lesz, mint az eddigiek…

Haruka Setsuna mell� �lt le, mik�zben Michirut �s Hotarut n�zte.

- Igen. Ez egy lehetetlen k�ldet�s lesz.

***

Usagi m�g mindig �klendezve t�r�lgette sz�j�t, t�rd�ig �r�, nyuszis pizsam�j�n z�ldes foltok d�szelegtek a gall�rj�n�l �s a mellkas�n�l. A l�ny verejt�kez� homlokkal mosta le arc�t, amikor hirtelen k�t k�z fon�dott derek�ra.

A t�k�rben megpillantotta Mamoru arc�t.

- V�rj, hadd seg�tsek…

Usagi egy pillanat alatt szabadult ki az �lel�sb�l, �s egy f�l m�tert h�tr�bb l�pett, arc�r�l a v�zcseppek a padl�ra hullottak.

- Nem kell.

- De…

- Mondtam, hogy nincs r� sz�ks�g. – Usagi az ajt� fel� vette az ir�nyt, de Mamoru er�sen r�v�gta tenyer�t az ajt�lapra.

- Nem. Mond el, mi b�nt. L�tom rajtad, hogy…

Usagi leszegett fejjel �llt, majd hirtelen felkapta azt, �s Mamoru szemeibe b�mult.

- M�gis mit v�rsz? Azt hiszed, hogy r�d nem vagyok d�h�s? Te sem vagy kiv�tel, Chiba Mamoru…

Mamoru hirtelen, mintha kapcsolt volna, elmosolyodott, �s sokkal gyeng�debben v�laszolt.

- K�rlek, Usako, bocs�ss meg…

- K�s�. Milyen aranyos vagy, hogy eszedbe jutott. Nagyon aranyos, mondhatom. – Usagi k�kes szemeiben a tompa f�nyek vad t�ncba kezdtek. – Nem gondoltam volna, hogy te is ilyen �nz� vagy, mint a t�bbiek. Mostan�ig m�snak k�pzeltelek… m�snak ismertelek. Miut�n felh�vom a figyelmedet arra, mit csin�lt�l, �szbe kapsz, �s bocs�na…

- Azt hittem, megbocs�tasz! De t�vedtem, eln�z�st! – Mamoru idegesen felt�pte az ajt�t, �s d�ng� l�ptekkel elindult a folyos�n. Usagi remeg� �kl�kkel rohant ki az ajt�ba, majd �gy kiab�lt ut�na.

- Az eszedbe sem jutott, hogy ha te meghalsz, hogy nevelem fel Chibius�t? – Mamoru megmerevedett a kr�kog� ki�lt�sra, l�bai megtorpantak. Hallotta, ahogy Usagi hangosan felzokog. – Nem. Te �ppen azzal volt�l elfoglalva, hogyan bizony�ts Seiya el�tt… �gyis tudom, ne tagadd. T�l j�l ismerlek ahhoz, Mamoru-kun. Bem�sz abba a rohadt h�zba, azt�n meg felrobbantj�tok! Nem is gondolsz r�m… kit �rdekel, nem? Ha meghalt�l volna, Chibiusa apa n�lk�l n�tt volna fel… a j�v� pedig gy�keresen megv�ltozott volna… - Usagi nem b�rta tov�bb. Mamoru csak �llt. Erre m�g nem is gondolt…

- De nem. Te neked ez nem jut eszedbe, csak az, hogy veszekedj Seiy�val… �s hogy �ssze-vissza bizony�tgass… a l�nyod �lete �s az eny�m nem �rdekelt. Tudod mit? A bocs�natod sem kell, pedig eddig a tied �rt volna legt�bbet… Most m�r nem sz�ks�ges, egy�ltal�n nem. Semmi de semmi… nem �rdekel. – az egyre szomor�bban zokog� hang v�ge egy mondat�ba belefullad�, h�rg� n�i hang volt, �s egy csattan�s. Mamoru sarkon fordult, de csak az orra el�tt bev�g�d� ajt�t l�thatta.

***

- Taxi! H�, taxi!

- Nem �llnak meg a mocskok… - mormolta Michiru, hozz� egy�ltal�n nem ill� kifejez�ssel.

- Tal�n jobb lett volna, ha rendel�nk el�re… de mostan�ban mindig minden t�l k�s�n jut esz�nkbe… - sz�lt most elgondolkozva Rei-chan, �s fels�hajtott.  A volt Inner, �s outer senshik tagjai, illetve a volt Starlights a Tsukino h�z el�tt v�rakozott, b�r�nd�kkel felszerelkezve. Usagi �s Kakyuu t�l�k p�r m�ternyi t�vols�gban karolt egym�sba, m�g Mamoru az ellenkez� ir�nyban volt elfoglalva egy kavics folyamatos rugdos�s�val.

- Szerintetek lesz id� utol�rni ezt a Mitsuhiko Yuujit, meg a haverjait Amivel? – billentette oldalra Minako s�padt, sz�ke fej�t. Makoto karba font k�zzel vonta meg v�llait, Rei pedig komoran v�laszolt egy k�rd�ssel.

- Nem tudom, de az �n k�rd�sem ink�bb az, hogy egy�ltal�n kapunk e jegyet �gy, hogy nem is jelentkezt�nk el�re?

- L�tod Rei, ebben lehet valami… - hallotta meg Haruka a fekete haj� k�rd�s�t. Rei felkapta a fej�t Haruka hangj�ra. - A kocsimr�l nem is besz�lve… de valamit valami�rt, ahogy szokt�k mondani. – Haruka arca f�jdalmas von�sokba torzult el, amikor l�tsz�dott rajta, hogy maga el� k�pzeli volt aut�j�t.

Ebben a pillanatban egy s�rga taxi farolt le el�tt�k, amibe a fele t�rsas�g bepr�sel�d�tt, a t�bbiek pedig v�rt�k a k�vetkez� arra t�ved�t, de mindannyian �rezt�k, egyre jobban �rezt�k, hogy az id� igencsak szoros…

***

- Elment? – Minako hangja elhalt.

Makoto �kl�vel hatalmasat csapott a nyeszlett, szem�veges f�rfi el�, �gy hogy az asztalon megemelkedtek a tollak.

- Mi az, hogy elment? AZONNAL �LL�TS�K LE!

A fi� szem�vege lecs�szott orr�r�l.

- Eln�z�st k�rek h�lgyem, de az nem lehet…

Haruka utat v�gott mag�nak, �s odal�pett Makoto mell�, majd hidegen k�rdez�sk�dni kezdett.

- Teh�t azt mondja, hogy elment a g�p. Mikor?

- Most, azaz… igen, most indul. �t perc m�lva.

- Jegy?

- Nincs �res hely. – a f�rfi idegesen r�zta a fej�t. – Most f�szezon van, itt a m�jus, mindenki indul haza, �s a turizmus…

- Mikor indul a k�vetkez� j�rat? – sz�lt k�zbe Michiru halk hangon. A f�rfi a sz�m�t�g�pj�re pillantott.

- ��… iz�… h�t, h�rom nap m�lva.

- MICSODA? H�rom nap m�lva? – ez m�r Taikinak is sok volt. – Az lehetetlen. N�zze meg �jb�l, biztosan f�lren�zte.

- Mondom, hogy csak h�rom nap m�lva.

Erre m�g hevesebb vita kerekedett. Makoto folyton azt kiab�lta a k�k-feh�r matr�zinget visel� f�rfinek, hogy m�g r�f�rn�nek a j�ratra, Haruka �s Michiru pedig helyet foglaltak a k�vetkez� rep�l�g�pre. Taikit Yaten �s Seiya igyekeztek megnyugtatni, de ebb�l csak az s�lt ki, hogy Taiki vel�k kezdett el vitatkozni. Mamoru lerogyott egy padra, arc�t tenyer�be ejtette. Minako, Hotaru, Setsuna �s Rei egym�ssal besz�lgetve vitatt�k meg a szerencs�tlen�l alakul� t�rt�nteket, m�g Usagi �s Kakyuu a terasz fel� s�t�ltak el.

- Kakyuu… k�sz�n�m.

Kakyuu nem v�laszolt, csak lopva Usagi szomor� arc�ba pillantott.

- K�sz�n�m, hogy mell�m �llsz, akkor, amikor senki sem �ll mell�m.

A v�r�s haj� l�ny halv�nyan elmosolyodott.

- De Usagi, ez term�szetes. Te is mindent megtett�l �rtem.

Usagi hirtelen megtorpant, ahogy a mozg�l�pcs� felvitte �ket a legfels� szintre. Az �vegajt�k sz�tny�ltak, �s a friss, de er�s sz�l a l�nyok arc�ba s�v�tett. Kakyuu finoman hunyor�tott, mik�zben kintebb l�pdelt Usagival, aki azonban a korl�thoz sietett, �s szemeit az �gre emelte, hossz�, sz�ke haj�t vadul cib�lta a sz�l.

- Ami-chan… - az el�tt�k elter�l�, hatalmas g�p a magasba emelkedett. Usagi k�nnyei lassan ism�t peregni kezdtek. Kakyuu �t�lelte az aranyhaj�t. – Ami-chan…

- Ne f�lj, ez�ttal siker�lni fog.

Usagi Kakyuu hangj�ra felemelte fej�t, �s a semmibe b�mulva v�laszolt:

- Luna is ezt mondta…

Kakyuu arc�r�l boldogs�g sug�rzott, amikor v�gre valami biztat�t is hallott Usagit�l. A k�t fiatal n� elhallgatott, majd egy perc m�lva, nem v�rt m�don Usagi-chan halkan, �s szokatlanul m�ly hangon sz�lalt meg.

- Ami-chan most rep�lt el… ezen a g�pen volt.

- He? – Kakyuu Usagira n�zett, majd a g�pre, a sz�ke l�ny pedig mereven n�zte az egyre t�volod�, v�g�l teljesen elt�n� rep�l�g�pet.

- �rzem. Tudom. Mindig is �reztem a k�zels�g�ket. Mindannyiuknak. A tudat alatt is, tudom, hogyha valamelyik bajban van. �s most Ami bajban van. Nagyon nagy bajban. �s mi nem tudtunk rajta seg�teni… �des Istenem, nem tudtunk…

Usagi ism�t elkezdett s�rni, Kakyuu pedig maga fel� ford�totta, �s hagyta, hogy az alacsony l�ny a v�ll�ra boruljon. A v�r�s haj� l�gyan, nyugtat�an kezdte simogatni a sz�ke hajsz�lakat, mik�zben ezt suttogta:

- M�sodszorra siker�lni fog. Nem lesz semmi baj… �s Te fogod tudni ezt a legjobban. �rezni fogod, ha Ami-chant b�ntj�k, vagy esetleg meg akarj�k �lni. Ha valami komolyabb gond van vele, Te mindig �rezni fogod, �gy, ahogy eddig is �rezted.

Usagi szipogva pillantott a naplement�hez hasonl�, f�nyekkel teli szemp�rba.

- Ezt meg honnan tudtad…?

- �n ugyan�gy �rzem, ha az eny�meket fenyegeti vesz�ly… nekem ugyanolyan fontosak, amennyire �n a sz�mukra. �s ha ezt az egyens�lyt valaki felbor�tja, azt mi mindig �rezz�k. Ez�rt ne agg�dj. Minden rendbe fog j�nni.

Usagi lehunyt szemmel borult vissza Kakyuu �l�be, �s megpr�b�lt hinni a hercegn� szavainak.

***

Utaz�s oda, ahol minden m�s, mint amit v�rn�l

A g�p hatalmasat z�kkent, Ami feje pedig el�rebukott, �s az el�tte �l� h�tt�ml�j�nak v�g�dott teljes er�b�l. A l�ny szemei egy pillanat alatt felpattantak, � maga pedig k�ts�gbeesetten r�ntotta ki a keze �gy�be ker�l� els� zacsk�t, majd �klendezve h�nyt bele.

M�g mindig nagyokat k�h�gve, gyorsan kapkodva a leveg�t, el�re-h�tra d�l�ng�lve n�zett fel. A feje �s a hasa rettent�en kavargott, a kopony�j�n pedig m�g mindig �rezte az �t�s f�jdalmas nyom�s�nak k�vetkezm�ny�t. Lihegve tekintett fel, majd a hirtelen szedett leveg� azonnal abbamaradt, �s a l�ny l�legzete most el�llt.

- �n… - Ami-chan keze vad r�ngat�z�sba kezdett, test�t ism�t v�gigr�zta az ismeretlen f�lelem. K�ts�gtelen�l egy rep�l�g�pen �lt, az ablak mellett. Ami-chan fej�t az ablak ir�ny�ba ford�totta, �s len�zett. Alattuk hatalmas, feh�r habfelh�k �sztak, sehol a v�ros t�voli l�tk�pe… Amit ism�t elfogta a sz�d�l�s, �s megint a zacsk�ba hajolva �klendezni kezdett, majd zih�lva d�lt h�tra az �l�sen, megpr�b�lta behunyni szemeit, �s nem h�nyni t�bbet. Szemei azonban azonnal felny�ltak, amikor �rezte, hogy valaki �tkarolja.

- Jobban van? – Yuuji sz�rke haja a szem�be l�gott, a szem�t szinte teljesen eltakarva, arc�ra s�t�t �rny�kot vetve, amit�l Ami-chan l�bai m�g ink�bb remegni kezdtek. Irt�zott m�g az �rint�s�t�l is.

- Hogy mer�szelt�k… �n…

- Gomen nasai, Mizuno-san. Igaz�n nagyon sajn�lom, de nem tehetek m�st. – f�j, ez a beh�zelg� hangs�ly, �s ez a k�z… Ami-chan elfintorodott, �s ellen�ll� arccal elfordult az arc�hoz oly k�zel suttog� Yuuji sz�j�t�l. - Azt aj�nlom, pihenje ki mag�t, mert nemsok�ra oda�r�nk. �gy hiszem, v�rjunk csak… - Yuuji az �r�j�ra pillantott, majd fel�llt, �s megkocogtatta az el�tte �l� �l�s h�tt�ml�j�t.

- Na? �, a doktorn� fel�bredt! Ragyog�… ugye k�nyelmesen �l? H�nyt? – Ami dermedten n�zte, ahogy Katsuhito fel�ll, �s kiveszi a kez�b�l a zacsk�t. – V�rja, majd kidobom. Sz�ljon, ha valami kell, vagy sz�ks�ge van valakire, rendben? Nagyon fontos, hogy kipihenten �rkezzen Londonba, mert ott igen sok munk�nk lesz. – Katsuhito elt�nt Ami szeme el�l. A k�khaj� visszahanyatlott a h�tt�ml�j�ra, de azonnal �sszerezzent, amikor Yuuji kez�t az �v�re cs�sztatta.

- Ne agg�djon, hamarosan ott vagyunk. M�g k�b�… olyan f�l �ra. Addig a legjobb, ha laz�t, �s alszik, legal�bbis megpr�b�l…

Ami-chan fej�t megint az ablak ir�ny�ba ford�totta. Nem akarta l�tni azt, aki hozz� besz�l. Semmit sem akart l�tni… Usagira gondolt, �s azokra, akiket szeretett. Akik most olyan messze vannak t�le… Tal�n soha t�bbet nem l�tja �ket… Vajon Taiki meg�rtette-e, hogy �t Londonba akarj�k vinni?

Nem b�rt tov�bb gondolkozni. �gy �rezte, m�r j�rt�nyi ereje sem maradt k�rdez�sk�dni, vagy ellen�ll�st tan�s�tani. Feladta. M�r nem menti meg semmi �s senki. A gy�zelem teljes veres�gbe fordult, a felh�k pedig lassan sz�rk�ss� alakultak �t, �s a cseppek jelezt�k, hogy London k�zeledik.