Michiru, Makoto, Seiya, Rei, Mamoru �s Kakyuu, ugyanolyan fekete, testhez tapad�, speci�lis ruh�ban rohantak be az �p�let parkol�h�z�ba, arcuk el�tt a hagyom�nyos �larc, ak�r a titkos �gyn�k�knek.

- Maguk meg ki a…

- Aludj el kedves! – Mako-chan egy balegyenessel elhallgattatta a k�t liftes fel�gyel� f�rfit, majd Michiruval beh�zt�k �ket egy h�ts� kocsi m�g�. A gy�r f�nyn�l mind a hatan egym�sra n�ztek, �s izgatottan v�rt�k Haruka jelszav�t az indul�sra.

- Indulhattok mindannyian!

- Hai! – hallatt�k az egys�ges v�laszt, �s ism�t megfordultak.

- Mi megy�nk… az egyes lifttel! – Kakyuu Mamorura n�zett, �s intett a fi�nak.

- A kettesbe, gyorsan! – v�gta Rei is hirtelen oldalba Seiy�t, majd Michiru �s Makoto is bel�ptek a h�rmassz�m� felvon�ba. A csapat sz�tv�lt, �s elindult felfel�, hogy a nyom�ra akadjon Aminek.

***

Mamoru �s Kakyuu hal�los cs�ndben l�ptek ki a liftb�l, �s ugyanolyan halkan int�zt�k el a terem el�tt �ll� k�t �rt is, akikkel h�la Katsuhitonak, teli volt az eg�sz �p�let.

- Sz�lj Haruk�nak, hogy fel�l�nk mehet a do…

- Vigy�zz! – Kakyuu beh�zta a liftbe Mamorut, m�g �pp idej�ben. Ugyanis a konferencia terem ajtaja kiny�lt, �s Katsuhito a maga h�feh�r, suhog� k�peny�ben suhant el a lift el�tt k�zvetlen.

- Haruka… Katsuhito �pp most… - lihegte suttogva Kakyuu a g�gefonba.

- Tudom, Setsun��k m�r mondt�k. Elhagyta a konferencia termet.

- Na de… mit mondott a bent l�v�knek? Ezek szerint � tartja a konferenci�t, vagy nem…? Akkor meg hogy tudott lel�pni, �s… mi�rt?

- V�rjatok… v�rjatok, m�g… �risten, van egy perc�nk az eg�szre, hogy elind�tsuk!

- Na de… most ment ki pont a teremb�l! Nem �t kellett volna elkapni…?

- Tudom… azaz nem… nem tudom. Nem tudom, hov� ment… valaki k�vesse!

Kakyuu �s Mamoru egym�sra n�ztek.

- Majd �n!

- Kakyuu, v�rj, ez vesz�lyes!

A v�r�s, szorosan �sszefogott haj� l�ny kiugrott a liftb�l nem hallgatva Mamorura, �s �vatos, gyors l�ptekkel Katsuhito ut�n elt�nt a folyos�n.

***

- Hotaru-chan…

- Minako, te vagy az? – Hotaru annyira megijedt, amikor a mikrofon m�sik oldal�n Minako sz�lalt meg, hogy h�trah�k�lt, �s fej�t beverte a sz�k r�s tetej�be.

- Hai… figyelj, tiszt�ba vagy vele, hogy m�r csak egy perc van h�tra? Nem tudod, mi folyik kint? �s Haruka mi�rt nem v�laszol, ha egyszer k�rdezem? Sosem sz�l vissza!

Hotaru nem tudta mit feleljen.

- Az egyetlen megold�s, hogy v�runk… nem tudunk m�st csin�lni. Rem�lem nem t�rt�nt semmi baj… - Minako elnyelte a mondat v�g�t. Tudta j�l, mi t�rt�nik, ha kifutnak az id�b�l… sz�tcs�szik az akci�, �gy, mint az els� is…

A sz�ke l�ny �sszeszor�tott �k�llel v�rta Haruka jelad�s�t a kezd�sre… de az nem �rkezett meg.

***

- Le�t�tted?

- Hai!

- Mehet�nk…

Michiru m�gis megtorpant, �s oldalba b�kte magasabb t�rs�t.

- Nani?

- V�rj… v�rj egy kicsit. Nem �gy volt, hogy akkor kezd�dik a dolog, mikor mi fel�r�nk ide? M�r f�l perce fent vagyunk, �s Haruka m�g mindig nem adott jelt a kezd�sre… a riaszt�kat se hallom…

Mako-chan arca elkomorult. Leengedte t�mad�sra k�sz�tett pisztoly�t, �s �sszen�zett a k�khaj�val.

- Igazad lehet… de akkor mi t�rt�nt Haruk�val?

Mindketten elhallgattak.

***

Haruka megfordult a helikopter �l�s�n, amely a megbesz�lt terv szerint az �p�let legtetej�n landolt a helikopterrel, m�g el�z� �jszaka �szrev�tlen�l.

- Minden k�sz, indulhat az akci� f�n�k? – a h�ts� �l�s �res volt, a mosoly leolvadt a f�rfias arcr�l.

- Usagi… USAGI! – Haruka bele�v�lt�tt az �jszak�ba, �s kiugrott a g�pb�l. A h�ts� ajt� felt�pve, a cs�p�g� es�ben s�ros l�bnyomok k�rvonalai rajzol�dtak ki a tet�n.

- Usagi… nem hiszem el… ez egyszer�en lehetetlen…

A sz�ke haj� k�nj�ban nyelt egyet, majd vissza�lt a vezet�i �l�sre, �s belesz�lt az ad�vev�be.

- Hora minna! Hallotok engem!?

A v�lasz az �p�let k�l�nb�z� pontjaib�l igenl�en hangzott.

- Usagi…. Usagi nincs itt. Elt�nt. – Haruk�t hirtelen egy balj�s �rz�s fogta el… a h�ts� �l�sre pillantott ism�t, �s m�g elk�pedtebb hangon folytatta - … elvitte a fegyveremet. Tudom, ide tettem a h�ts� �l�sre Usagi-chan mell�, �s most nincs itt. Nem vettem �szre, kim�szott a h�ts� �l�sr�l… �gy volt, hogy velem marad itt f�nt, de elt�nt. Fogalmam sincs, merre mehetett!

***

- H�t ez remek… a rohadt �letbe! – Seiya belebokszolt a falba, Rei cs�ndre intve fogta le a tombol� fi� m�sik kez�t, mik�zben visszak�rdezett Haruk�t�l.

- Fogadni mern�k, hogy az �p�letben van! – sz�lalt meg v�g�l hideg hangon a s�t�t haj� l�ny. - Biztosan � is bej�tt ut�nunk… majd �n elmegyek, �s megkeresem!

- De… de Rei! Ennek semmi �rtelme… azt akarod, hogy elsz�rjuk ezt is, �gy ahogy a m�ltkorit… a megbesz�ltek szerint kell v�gigcsin�lnunk, k�l�nben…

- Hallgass… - sziszegte Rei Seiya elk�pedt arc�ba, fekete szemei ak�r a k�gy��, k�t v�r�sl� s�vv� sz�k�ltek. - Nem �rted? Egyszer�en nem fogod fel milyen vesz�ly leselkedik Usagira? Terhes… v�rand�s �s mialatt egyed�l keresg�l az �p�letben Ami ut�n, teljesen v�dtelen, nincs is kik�pezve… �s te m�g azt mondod, hogy hagyjuk? Undor�t� vagy…

- Rei! – a fekete haj� megvet�en sarkon fordult, �s f�rg�n, m�gis halkan elt�nt a folyos�i kanyarban.

- Ez nem lehet igaz… - Seiya feje lek�kadt.

***

- Nem v�rhatunk tov�bb… - Minako az �r�j�ra pillantott. T�z m�sodperc volt h�tra a megbesz�lt id�pontig. – Hotaru… hallasz engem?

- Hai… - hallatszott a nem �pp meggy�z� felelet, a l�nyka hangja remegett az idegess�gt�l a m�sik oldalon. Minako nagyokat l�legezve hunyorgott egy r�csos ny�l�son kereszt�l, ahonnan pontosan l�thatta az alatta elter�l� konferenciai asztalt, na meg a k�r�l�tte halkan sustorg� tud�sokat, k�zt�k Taiki�kat is. Nyilv�n felt�nt a biol�gusoknak, hogy a tisztelt rendez� elt�nt a teremb�l.

- Figyelj… nyolc m�sodperc m�lva a megbesz�lt rend szerint ind�tsuk el…

- De… Haruka m�g nem sz�lt…

- Tudom… de a terv szerint kell cselekedni, nem ebben egyezt�nk meg?

Hotaru b�lintott.

- K�szen �llsz?

- K�szen �llok. – nyelt egy utols�t a s�t�t haj�, alacsony l�ny, �s hozz�er�s�tette a kerek pasztill�t a cs� fal�hoz, majd h�tr�bb m�szott.

- Go… shi… san…

Minako egyszer csak Setsuna hangj�t hallotta az ad�vev�j�ben.

- Meg�r�ltetek, hiszen Haruka nem adott jelet…

Nem jutott ideje a m�siknak v�laszolni. Setsuna a konferencia teremben felpillantott a f�l�tt�k fut� cs�re, arca els�padt.

- Taiki, a riaszt�t!

- Most?

- Hai, hayaku!

- Ni… ichi!

Ebben a pillanatban f�lsiket�t� s�pol�s hatolt kereszt�l az eg�sz �p�leten. A Minako �s Hotaru �ltal elhelyezett pasztill�k felrobbantak, a cs�vekb�l kit�rt a g�z �s a v�z, el�rasztva a termet.

***

- Ami, Yuuji ti j�tt�k, hol a v�ru… – Katsuhito felt�pte az ajt�t. – Nan… nani?

A szoba �res volt, csup�n egy k�tszeres tekercs fek�dt az �gyon, a f�ld ragadt a ki�ml�tt te�t�l.

- Nem… ezt nem hiszem el… megsz�ktek… - Katsuhito legsz�vesebben felord�tott volna gyilkos gy�l�let�ben, �kle �sszeszorult.

Kirohant a szob�b�l, v�gig a folyos�n, amit ezekben a percekben leptek el a menek�l� tud�sok hada.

***

- �risten, hallod ezt Michiru?

A k�khaj� b�lintott.

- Minako�k elind�tott�k, pedig… pedig Haruka nem adott jelet!

- Ezzel most nincs id� foglalkozni… gyer�nk, keress�k meg Amit! – a k�t l�ny kiugrott az eddig biztons�gos, n�ptelen szoba el�tti beugr�b�l a f� folyos�ra, amit most elleptek a konferencia teremb�l p�nikszer�en kifele menek�l� tud�sok �s kutat�k sokas�ga.

- A terv �gy t�nik bej�tt… mindenki bevette a riaszt� miatt, hogy igazi g�zr�l van sz�… k�sz csoda, hogy Setsuna t�nyleg j�l ismeri a vegyszereket… semmis�g volt egy g�zhoz hasonl�an viselked� vegy�letet l�trehoznia, �gy a p�nik bej�tt, nyugodtan mozoghatunk az �p�letben…

- CSS! – pisszegte le Michiru a m�sik l�nyt, �s rohanni kezdtek a t�megben Ami ut�n keresg�lve.

***

- AMI! – Kakyuu egyik ajt� ut�n a m�sikat t�pte f�l, mik�zben igyekezett �szrev�tlen maradni a hatalmas embert�megben.

- Ami… a francba… - Kakyuu egyre idegesebb lett, mikor m�r egy eg�sz folyos�r�szleget felt�rt, de sehol sem tal�lta a l�nyt, r�ad�sul Katsuhitonak is nyoma veszett, nem b�rta vele tartani az iramot. Amikor a riaszt� megsz�lalt, a p�nikszer�en menek�l� t�meg elsodorta c�lpontj�t�l.

Teljes h�vvel befordult a k�vetkez� folyos�ra, �m csak egy er�s �t�st �rzett, �s a k�vetkez� pillanatban a f�ld�n hevert.

- Eln�z�st h�lgyem… - Kakyuu a v�letlen �tk�z�st�l k�tyagosan hagyta, hogy a f�rfi felseg�tse.

- Semmis�g… - Kakyuu m�r rohant is tov�bb, ahogy a m�sik szem�ly is.

- Ami-chan… hol vagy? – mikor a v�r�s haj� ism�t felki�ltott, a l�legzete egy pillanatra megakadt, arca els�padt… csak most kapott �szbe, ki is k�sz�nt neki az el�bb eln�z�st… sarkon fordult, de m�r k�s� volt. Katsuhito elt�nt gyors l�pteivel a folyos�n.

Kinmoku hercegn�je m�g idegesebb lett, �s gyors fut�snak eredt, mik�zben elt�k�lten szor�totta kez�t pisztoly�ra: most m�r t�nyleg nem fogja szem el�l vesz�teni.

***

Rei hangosan gondolkozott, mik�zben �jabb k�t j�r�r�z� f�rfit r�gott oda a falhoz, akiknek sz�ja sz�l�n az er�s �t�st�l kicsordult a v�r. Csak Usagi j�rt a fej�ben, �s az, hogy most egyed�l van, teljesen v�dtelen�l…

- Baka! – ki�ltott fel hirtelen a l�ny, �s egy utols�, v�gs� karate mozdulattal a f�ldre ter�tette az eszm�letlenre vert k�t �rszemet. – Mi�rt kell megnehez�teni a dolgunkat… nem gondol Chibius�ra? Itt m�r kett�n �ll a v�s�r… - Rei izzad� teny�rrel indult meg ism�t, m�gnem egy eg�szen n�ptelen folyos�ra jutott.

- Hogy…? – szorosan a falhoz lapult ak�r az �rny�k, pisztoly�t felh�zta k�szenl�tben tartva eg�szen az arc�hoz. Hirtelen a leveg�be ugrott, �s kiny�jtott kez�vel a nyitott ajt� el� ugrott. A szoba el�g �rny�kosnak t�nt ahhoz, hogy Rei m�g egy l�p�st k�nytelen tegyen befel� l�pni.

- Uramisten… - Rei elborzadva pillantott meg maga el�tt egy agyonl�tt f�rfi kih�lt holtest�t. Remeg� t�rdekkel lehajolt, a f�rfi mell�nyzseb�nek hajt�k�j�n megcsillant a dr�ga n�vk�rtya:

DR. BROWNE – okleveles kutat� orvos

Az Orsz�gos Mesters�ges Intelligencia Kutat�int�zet�nek f�igazgat�ja �s tulajdonosa

***

„Ez nem lehet igaz… nem nem �s nem… ez egy t�bolyda… ezt nem lehet kib�rni!” – Mamoru verejt�kez� homlok�t nekid�nt�tte a h�v�s falnak. Usagi itt van. Ebben a percben csak erre tudott gondolni, �s semmi m�sra. Mi�rt? Mi�rt kell megint az eg�sznek kudarcba fulladnia? Mi�rt? A francba az eg�sszel… kit �rdekel Ami? Kit �rdekelnek a t�bbiek? Kit �rdekel a vil�g? …csak � menek�lj�n meg…

Sz�lsebesen elkezdett rohanni a folyos�n… �gy �rezte nem b�rja tov�bb… ha b�rmi t�rt�nik a l�nnyal, eg�sz �let�ben ad�sa marad… �s Chibiusa… Chibiusa…a l�nya, az � l�nya… �s Usagi… egyre ink�bb felgyorsult, erei kidagadtak, kez�t kiny�jtotta, l�v�sre k�szen rohant tov�bb, a szir�na b�mb�lt agy�ban… teljesen felgyorsult. Mamoru lehunyta s�t�tk�k szemeit, �gy �rezte, mindj�rt felrobban a feje f�jdalm�ban… senki nem tudja meg�ll�tani.

Cip�je nagyot koppant a k�vezeten. Egy pillanat alatt meg�llt. Az alak pontosan el�tte torpant meg, egyszerre vele, �rny�kban, a koppan�sra megfordult.

- Mamoru-kun?

Mamoru kez�t remegve eresztette a pisztollyal, mikor megpillantotta Seiya k�tked� szemeit. Azonnal megfordult, h�ttal a m�siknak.

- Rei-chan hol van? Amit kere…

- Usagi ut�n rohant, de el�tte m�g az arcomba k�pte, hogy undor�t� alak vagyok. – megvonta v�ll�t, �s szeme sark�b�l Mamorura sand�tott. – Na �s te… azaz Ti?

Mamoru igyekezett leplezni liheg�s�t, de hangj�b�l j�l ki lehetett hallani, mennyire hirtelen f�kezett le, �s mennyire v�ratlanul rohant bele pont Seiya kellemes t�rsas�g�ba.

- Kakyuu elrohant Kastuhito ut�n, aki a g�zrobban�s el�tti pillanatokban v�ratlanul elhagyta a konferencia termet, ismeretlen okokb�l… mi�rt nem mondtad Reinek, hogy ez vesz�lyes neki? A terv szerint nem szabad elhagynunk egym�st, h�t nem eml�kszel mit besz�lt�nk meg? – Mamoru amilyen er�sen pr�b�lta nem kimutatni idegess�g�t, most olyan er�vel t�rt ki bel�le a ki�lt�s, �s sarkon fordulva, mogorva arccal Seiy�ra meredt. A m�sik fekete haj� egy pillanatra t�gra meredt szemekkel n�zte Mamorut, azt�n ugyanolyan g�nyos hangs�llyal kiab�lt vissza:

- Kakyuunak is vesz�lyes egyed�l rohang�sznia egy vesz�lyes b�n�z� ut�n! Nem gondolod, hogy meg kellett volna akad�lyoznod… te vagy a l�nyok megment�je, vagy mi a fene… nem igaz, Tuxedo Kamen-sama? – Seiya mellkasa egyre v�szj�sl�bban emelkedett fel-le… de Mamoru� szint�gy.

- Nem csak �n vagyok harcos… Fighter… - Seiya eg�sz test�ben remegni kezdett, �s el�r�bb tett egy l�p�st. Mamoru nem mozdult, de ugyanolyan remeg�ssel a kezein, szint�n Seiy�ra b�mult. A m�sik kif�jta mag�t, �s sarkon fordult, nekid�lt a falnak v�llaival.

- Nem �rdemes civ�dnunk… m�r megint kudarcot vallottunk… egy�ltal�n nem vagyunk, �s soha nem is voltunk rendes harcosok… k�sz r�hej az eg�sz. �letemben nem �rt ekkora sz�gyen… �s ekkora…

Seiya elakadt mondat�ban, mikor �rezte, hogy Mamoru keze remegve �r hozz� v�ll�hoz, nyilv�nval�v� t�ve, mekkora er�fesz�t�s a fi�nak egy�ltal�n hozz� �rnie Seiy�hoz..

- M�g nincs v�ge… gondolj… gondolj… - Mamoru lehunyta szem�t, �s izzad� arccal, nyelve egyet hozz�tette azt, amit m�g eddig hal�la pillanat�ban se tett volna meg Seiy�nak. De m�r nem volt vissza�t, folytatnia kellett. – gondolj… Usagira. � sosem hagyott f�lk�sz munk�t maga ut�n… �s mi pont ez�rt szeretj�k.

Seiya fekete szempill�i felpattantak a szavak hallat�n. Akaratlanul is �sszeakadt a k�t misztikus szemp�r. Nem volt sz�ks�g szavakra. Ugyanaz�rt harcolni, ugyanaz�rt meghalni. Egyszerre rohantak tov�bb.

***

Kakyuu hangosan kiab�lva Haruka nev�t az ad�vev�j�be, �trohanva a tud�sok t�megein, tov�bb sz�guldott, b�r m�r letett arr�l, hogy Katsuhitot megtal�lja. Teljesen elt�nt k�t kanyarral ezel�tt egy kifele menek�l� t�megben a l�ny szeme el�l, de a l�ny nem volt hajland� bevallani mag�nak, hogy elvesztette a meccset.

- Kakyuu! - neve hallat�n a v�r�s haj�, harcedzett n� megfordult.

- Rei-chan… te meg hogy ker�lsz ide?

Rei hangosan lihegve, izzad� arccal rohant oda Kakyuuhoz egy keresztfolyos�r�l, �s nemet intve a fej�vel, tov�bb hadart.

- Hossz� elmondani… gyilkoss�g t�rt�nt… de most nem ez a l�nyeg… hanem az, hogy meg kell tal�lnunk Usagit vagy Amit! S�t lehet�leg mindkett�t… halad�ktalanul! – Rei remeg� k�zzel r�zta meg Kakyuut v�llain�l.

- Rendben, nyugodj meg… mondd Rei j�l vagy? – Rei kapkodva a leveg�t, mialatt v�laszolt az agg�d� k�rd�sre.

- Hai… de most gyer�nk ut�nam! – Kakyuu Rei ut�n rohant, aki egy �jabb folyos� fel� indult.

***

Yaten �gy �rezte kik�pi t�dej�t, ha nem kap egy korty vizet valahonnan, m�gsem jutott ideje ilyesmikre. Lihegve �rkezett oda a terv szerint a kocsikhoz, remegve nyitotta ki az egyik k�szenl�tbe helyezett kocsit a s�t�t utc�ban, mik�zben folyamatosan b�mb�lte Haruka nev�t az ad�vev�be.

- Haruka az �g szerelm�re, v�laszolj! – semmi v�lasz, er�s recseg�s. Yaten nem akarta elhinni. Egyszer�en k�ptelens�g volt elhinni, hogy m�g egyszer megt�rt�nik mindaz, ami h�napokkal ezel�tt. Annyi k�nkeserves gyakorlat, �sszehangol�d�s ut�n… nem vesz�thetnek.

Yaten �k�lbe szor�totta a kez�t. Nem. Nem fog visszamenni az �p�letbe hajkur�szni Usagit �s Amit… meg a t�bbieket. De vajon Kakyuuval �s a sr�cokkal mi van? �s vajon Minako-chan… de neki a terv szerint kell cselekednie! Lehetetlen… �lj�n itt, �s v�rja, mikor hal meg valaki? �s ha nem siker�lt a robbant�s? Az eredeti tervben az volt, hogy z�rzavar kelt�s szempontj�b�l g�zrobbant�st alkalmaznak, hogy a fejetlens�g k�zben k�nnyebb legyen kiszabad�tani Amit… k�ptelens�g, hogy ne �gy s�lj�n el! �s pont Usagi-chan miatt… lehetetlens�g, ez az eg�sz lehetetlen! – Yaten hatalmasat r�gott d�h�ben az aut� h�tt�ml�j�ba.

Gondolatait hangos sikolyok zavart�k meg. A fi� �sszezavart arccal fordult meg az �l�sen. Az akad�mia �p�let�nek f�bej�rata fel�l kiab�l� �s p�nikszer�en menek�l� embersereg t�nt fel.

Yaten els�padt, arca hamusz�rk�v� v�ltozott.

***

Minako koszos �s v�res arccal kiverg�d�tt oda, ahonnan cirka f�l �r�val ezel�tt elindult. Az orra v�rzett, mikor a g�z kit�rt, a sz�tt�rt v�zvezet�kek hatalmas er�vel t�rtek f�l, �s a v�zsug�r a falnak v�gta a v�kony l�nyt.

- Hotaru-chan… a rohadt �letbe… - Minako halkan k�romkodva igyekezett v�gigvonszolni mag�t a n�ptelen alaksori, v�zzel elbor�tott folyos�n, mik�zben remeg� k�zzel kitapogatta a pisztoly�t.

- Hotaru, HOTARU! – Minako t�rdig g�zolva a v�zbe, ber�gta a sz�troncsol�dott cs�rendszer egy m�sik bej�rat�t, �s m�g hangosabban kezdte ord�tozni t�rsa nev�t. A sz�ke fulladozva a f�lrenyelt v�zt�l, k�ts�gbeesett arccal vette �szre, hogy k�nytelen lesz bem�szni. El�g volt egy sornyit bentebb mennie a v�kony cs�ben, hogy meghallja Hotaru ny�sz�rg� hangj�t.

- Hotaru-chan…?

- Minako… - Hotaru mozdulni sem tudott, f�l�tte kett�t�rt az egyik cs�, �s egyenesen r�esett a l�b�ra.

- Kapaszkodj, kih�zlak valahogy… kapsz leveg�t?

- Hai… - Hotaru elhal� hangja valahogy nem volt meggy�z�. Minako minden erej�t megfesz�tve letolta a kisl�nyr�l a s�lyos, rozsd�s cs�vet, �s Hotarut kez�n�l fogva kih�zta.

- Ne f�lj… ki kell menn�nk innen min�l hamarabb, csak tudn�m merre… � a fen�be… - Minako lehajolt, �s a h�t�ra emelve vitte tov�bb a j�rni k�ptelen, leb�nult l�b� Hotarut.

- Haruka… mi�rt nem v�laszolsz? – Minako igyekezett nem els�rni mag�t a k�ptelen helyzetben. Egyed�l volt, �s senki nem seg�tett rajta.

„Gondolkozz… ahogy Ami is. Pr�b�lj meg kitartani… ahogy Hotaru is. L�gy hidegv�r�… ahogy Michiru is. Maradj c�lrat�r�… mik�nt Rei. Igyekezz �nzetlen lenni… mint Mako. Harcolj ha harcolni kell, ahogy Haruka is. Maradj hidegv�r�… mint Setsuna… s �rezz, ha �rezned kell, ak�r Usagi.”

Sz�ke pill�i sebes arcb�r�hez �rtek, igyekezett bar�taib�l er�t mer�teni.

„… l�pj tov�bb, ahogy a t�bbiek is, ne lankadj, hiszen „remek harcos vagy”… �ldozz fel valamit, hogy megkapj valamit… halj meg az�rt, hogy �lj…”

Felnyitotta szem�t, �pp csak egy elmos�dott feh�r foltot l�tott fel�je rohanni, aki nev�t kiab�lta…

Yaten.

Minako elmosolyodott, l�ba megbicsaklott t�rsa s�lya alatt, feje el�rebukott.

�sszeesett.

***